Intézményünk működésének hatékonyságát növelve építjük be a szülői véleményeket, igényeket. Természetesnek tekintjük a szülők eltérő elvárásait, igényeit az óvodai nevelést illetően. Törekszünk a szülők több helyzetben való megismerésére. Óvodai nevelésünk hatékonyságát a szülővel való kapcsolatunk minősége adja és mozgatja. Cél: A családi nevelés elősegítése, a család és az óvoda együttműködésének, jó partnerkapcsolatának kiépítése a gyermek hatékony nevelése érdekében. Pedagógiai Program. Feladat: Korrekt kölcsönös bizalom, kölcsönös segítségnyújtás kialakítása és fenntartása, az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülők megnyerése a közös nevelés érdekében. A kapcsolattartási formák tervezése, dokumentálása a csoportnaplóban, megvalósítása ütemezés szerint Intézményi partnerközpontú működés értékelési folyamatin keresztül feltárni a szülők véleményét, elégedettségét, és az eredményt beépíteni a hatékonyság, eredményesség érdekében az intézményi-tagintézményi folyamatokba. Intézményi szinten fontosnak tartjuk, hogy minden óvodás szülője óvodáinkban ugyanazt a lehetőséget megkapja az óvodai nevelés részvételében, feladatunk ennek érdekében a kapcsolattartásra vonatkozó közös intézményi szintű tartalmi minimum működtetése.
A tagintézmény vezetők és az ott dolgozók bevonása a tervezéstől a végrehajtásig, az intézményeket érintő feladatok megoldása, hogy minél aktívabban, felelősségteljesebben vegyenek részt az irányító munkában is. A sajátos arculat megtartása, továbbfejlesztése az óvodákban folyó szakmai munka minőségi fejlesztése útján, az újszerű pedagógiai módszerek átadásával az egymástól való tanulás, tapasztalatszerzés, szakmai viták, pedagógiai elemző munka biztosításával.
A gyermekvédelmi tevékenységéhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten. A kapott jelzéseket, információkat ellenőrzi. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása. Hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, veszélyeztető ok fennállása esetén. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása, óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása. Gyermekvédelmi felel ő s feladatai: a gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást és statisztikát vezet, óvodai szinten nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival, a Gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, a törvényi változásokat, rendelkezéseket nyomon követi, naprakészen informál, véleményével, javaslataival segíti a tagóvoda vezető munkáját, évente egy alkalommal beszámolót készít, folyamatosan képezi magát, kapcsolatot tart a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel.
Az erkölcsi fejlődés szakaszai Első szakasz: a heteronómia szakasza Második szakasz: az autonómia szakasza A második szakasz megalapozása, előkészítése "Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. " Aki nevel, az a nevelés felelősségét … 2013. HTK Labáth Ferencné 6 2. Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők Természeti tényezők Társadalmi tényezők Normák, értékek, szabályok Rácsodálkozó képesség Az emberi kapcsolatok szépsége 2013. HTK Labáth Ferencné 7 Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők A család az elsődlegessége A családon túl bárki nevelhet 2013. HTK Labáth Ferencné 8 Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők Kutatás - Az érintés ereje - fejlődés - befogadó kapacitás - ingerek - érzelmi IQ - magabiztosság - figyelem 2013. HTK Labáth Ferencné 9 Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők Különleges terepvizsgálat - érintés élmény szeretett elfogadott érzelmek biztonságos kötődés 2013. HTK Labáth Ferencné 10 Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők Erkölcsileg helyes/helytelen, jó/rossz Örömszerzés 4-5 éves korig A gyerek teljes mértékben elfogadja Szolgálat Mellé és nem fölé 2013.