7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] fejezetben egy érdekes szabályt hoz: Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson... Tételezzük fel egy házaspár olyan jogon lakott egy ingatlanban, hogy az egyikük bérlő vagy haszonélvező volt. Holtig tartó haszonelvezeti jog ptk . A törvény szövege szerint a bérlő vagy haszonélvező halála esetén a hátramaradó házastárs haszonélvezeti jogot szerez a bérelt vagy haszonélvezett ingatlanra. Ugye ilyen módon bérelt ingatlanra lehet haszonélvezetet szerezni, vagy haszonélvezetet lehet örökölni. Igaz ez az okoskodás, vagy más törvények megváltoztatják a szöveg értelmezését?
Az új Ptk. az ismertetett problémákra reagálva az özvegyi jog szabályozását átalakítja. A túlélő házastárs a szerzeményi vagyonon leszármazók mellett állagot és korlátozott haszonélvezetet örököl. A haszonélvezet eleve (közös lakásra és berendezésére, felszerelésére) korlátozott volta további korlátozást pedig kizár. Az ági vagyonon fennálló özvegyi jog szabálya változatlan. 3 Az özvegyi jog megváltása 7:58. § (2)A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. 7:59. § (1)A házastárs - a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Haszonélvezeti Jog Alapítása | Ingatlan Adásvételi Szerződés. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. (2)A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg. § (2)Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
A haszonélvezeti jog nem válik kötelmi jellegű joggá attól, hogy szerződéssel keletkezik. Mindkét esetben természete és tartalma ugyanaz. Holtig tartó haszonélvezeti jog pt.wikipedia.org. A haszonélvezeti jog létrejöttéhez a szerződésen vagy más jogcímen felül a dolgok birtokának átruházása, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A birtok átruházása kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy ez a tényleges birtokba adást-birtokba lépést jelenti-e vagy a dolog feletti tényleges hatalom vagyis a birtokláshoz való jog átadását. Ha az előbbi lenne igaz, akkor a haszonélvező nem szerezné meg a haszonélvezeti jogot, ha a birtokba lépése elmaradna. Konkrét példánál maradva nem jönne létre a haszonélvezeti jog abban az esetben, amikor a tulajdonos az ingatlanát a saját haszonélvezeti jogát fenntartva úgy ajándékozza el, hogy nem ő, hanem a megajándékozott (új tulajdonos) költözik be az ajándékozás tárgyát képező ingatlanba. A második variációnál kell tehát maradnunk: a birtok átruházása a Ptk 5:3 § szerint a dolog feletti tényleges hatalom átengedése, és a dolog kiadása iránti igénynek az átruházásával (vagy fenntartásával) is megvalósulhat.
Az abszolút szerkezet azt is jelenti, hogy bár tartós jogviszonyról van szó, a haszonélvezeti jog megváltoztatását a körülmények megváltoztatása esetén sem lehet kérni a bíróságtól, és tartalmát szerződéssel sem lehet módosítani. A haszonélvezeti jog valójában a tulajdonjog tartalmát adó részjogosítványok (birtoklás - használat/hasznosítás - rendelkezés) egyik leválasztott és önállósított csoportja, konkrétan a birtoklás és a használat-hasznosítás (hasznok, gyümölcsök szedése) fogalmaival leírható körben. A haszonélvezeti jog kikötésekor a tulajdonos jogai a minimálisra korlátozódnak. Új Ptk. haszonélvezet – szerzési trükk? – Jogi Fórum. Rendelkezési joga megmarad, azaz értékesítheti ingatlanát, de csak a haszonélvezeti joggal terhelten, és a haszonélvezeti jogot csak a haszonélvező hozzájárulásával szüntetheti meg. Mindebből az is következik, hogy a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változástól függetlenül fennmarad. A haszonélvezeti jog keletkezése: A haszonélvezeti jog szerződéssel vagy jogszabály alapján keletkezik.
És ha éppen igazad lenne, akkor ez sokat nem változtatna a helyzeten, mert azt azért mindenki maga dönti el, hogy összeházasodik-e vagy sem. Egyébként megjegyzem, a Ptk-hoz képest speciális, külön törvény teljes egészében rögzíti, hogy mi történik a bérlő halálakor, és nem az, ami szerinted történik: Ltv. 23. § (1)A szerződés az alábbi esetekben szűnik meg: a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; 32. Holtig tartó haszonélvezeti jog pt.wikipedia. § (1) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. Sherlock 2015. 15:36 Nem is vállalta volna, kontár munkához nem adja a nevét. 2015. 13:25 nem is értem, hogy Téged miért nem hívtak meg a kodifikációs bizottságba.... :) 2015.
Jogviszonyukra - álláspontom szerint - analógia útján a Ptk. 5:147. § (2) bekezdése alkalmazandó, melynek értelmében ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Amennyiben nem sikerül egymással megállapodniuk, a használat rendezését - a Ptk. 5:79. § (3) bekezdésének analóg alkalmazásával - bíróságtól lehet kérni. A bíróság a perben a tulajdoni hányadokat, a tulajdonostársak jogait, az ingatlanhoz fűződő érdekeit, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeit veszi figyelembe. A perben természetesen az Ön által leírt körülményekre kellene hivatkozniuk, vagyis édesanyja korára, valamint arra, hogy édesanyja már viszonylag hosszú ideje élt az ingatlanban, az az általa ápolt, gondozott élettársával közös otthonául szolgált, miközben élettársa lánya az ingatlanban soha nem élt.