Korm. rendelet. Az 1. § szerint: "A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás, és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3. rendelet szerinti, illetve a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány akadályozta az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás megtartását, a négy évet meghaladó tartamú letartóztatás legfeljebb 2022. Hadházy szerint Poltnak nem áll jogában hallgatni | 24.hu. szeptember 30-ig tarthat. " A rendelet kihirdetésére vonatkozó felhatalmazás az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdéséből és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdéséből származik. Maga a rendelet ugyan nem nevesíti, de az alkotmányossági probléma szempontjából mindenképpen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdésére is, amely szerint a különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken, tehát a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható.
151/2019. (VI. 26. ) Korm. rendelet A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12. rendelet és a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről 3917 152/2019. rendelet Egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 3920 153/2019. rendelet A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. 22. rendelet, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5. rendelet módosításáról 3926 24/2019. ) MNB rendelet A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10. ) MNB rendelet módosításáról 3939 31/2019. ) AM rendelet A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 2017. évi xc. törvény. 20. ) KvVM rendelet módosításáról 3940 20/2019. ) AB határozat A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.
190. § (1) bek. 15. pontja és 190. § (4) bekezdése alapján – csak a kamarai nyilvántartásban szerepel, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban nem. Erre tekintettel a MÜK honlapján közzétett IM szakmai vélemény pontosítása iránti kérelmet terjesztettem elő az IM felé, melyre a minisztérium a VII-LK/591/2/2021. sz. szakmai véleményével pontosította korábbi álláspontját. 2017 évi xc törvény. Ez már elismeri a kamarai nyilvántartás irányadó jellegét, de továbbra is jelentőséget tulajdonít az ügyvédkereső adattartalmának, amivel szakmai szempontból nem tudok maradéktalanul azonosulni. Ugyanakkor azt a jogértelmezési bizonytalanságot eloszlatja, hogy kiterjed-e a fokozott törvényi garancia az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban nem szereplő irattárra is. A szakmai vélemény lényegi része a következő: "Ebből következik, hogy a Be. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy vagy szervezet által az ügyvédi tevékenység folytatására szolgáló minden olyan helyiségre – irodára, alirodára, fiókirodára és irattárra – kiterjed, amelyben az ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adat tárolása jogszerűen történik.
Úgy tűnik, hogy maga az Igazságügyi Minisztérium is e megtévesztő elnevezés áldozatává vált, amikor szakmai véleményét kiadta. Ennek során arra sem volt tekintettel, hogy a kamarai nyilvántartás adattartalma bővebb, mint az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban elérhető tartalom. Ügyünk szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy például az ügyvédi iroda irattárának adata – mivel ez nem nyilvános adat az Üttv. 190. § (1) bek. Házkutatás az ügyvéd irattárában - Mi ügyvédi irat és mi nem? - Jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések és szakértői válaszok - Jogi Fórum. 15. pontja és 190. § (4) bekezdése alapján – csak a kamarai nyilvántartásban szerepel, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban nem. Erre tekintettel a MÜK honlapján közzétett IM szakmai vélemény pontosítása iránti kérelmet terjesztettem elő az IM felé, melyre a minisztérium a VII-LK/591/2/2021. szakmai véleményével pontosította korábbi állápontját. Ez már elismeri a kamarai nyilvántartás irányadó jellegét, de továbbra is jelentőséget tulajdonít az ügyvédkereső adattartalmának, amivel szakmai szempontból nem tudok maradéktalanul azonosulni. Ugyanakkor azt a jogértelmezési bizonytalanságot eloszlatja, hogy kiterjed-e a fokozott törvényi garancia az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban nem szereplő irattárra is.