Ezek a változások majd egész életünkre visszahatnak, hiszen minden szempontból egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak leszünk. Az ökológiai lábnyomot kiszámíthatjuk egyénileg, de egy munkahely, munkaközösség lábnyomát is megtudhatjuk, ha összevetjük az egyéni értékeket. A lábnyomszámítás technikája megfoghatóvá és mérhetővé teszi a fenntartható életmódot, és segít az egyéni és közös célok kijelölésében és a változás nyomon követésében is. Lábnyom számítás és bővebb információ a témában. : Néhány ötlet az ökológiai lábnyom csökkentésére: 1. Csökkentsük már a bevásárláskor a hulladék mennyiségét, vigyünk haza minél kevesebb műanyagot a boltból. 2. Használjunk kulacsot és termoszt/termoszpoharat a műanyag palack és papírpohár helyett. 3. Szereljünk a csapokra pelátort és használjunk víztakarékos zuhanyfejet, hogy kevesebb víz szökjön el mosogatás, fogmosás és zuhanyzás közben. 4. Ha van rá lehetőségünk, komposztáljunk lombégetés helyett. 5. Fogyasszunk kevesebb húst, tartsunk minden hét húsmentes napot.
Bár a mutató létrehozói ezt nem jelentik ki, az ökológiai deficitet szokás a fenntarthatatlanság indikátorának is tekinteni (ennek értelmezésére és korlátaira a fejezet végén még visszatérünk, illetve az ökológiai lábnyom mutató korlátairól jó összegzést ad Szigeti, 2016 munkája). A 12. ábra alapján a modellel kapcsolatban néhány fontos észrevétel tehető: • az ökológiai lábnyom kiszámításánál globális hozamfaktorokkal (termésátlagok-kal) számolunk, míg a biokapacitásnál figyelembe vesszük a helyi adottságokat; • a beépített területek ekvivalencia faktora (EQF) megegyezik a szántóföldekével.
Itt természetesen nem csak a háztartási vagy az újrahasznosított hulladékot értjük. Hulladéknak minősül például a mezőgazdasági hulladék (aratáskor keletkezett "maradék"), vagy például a széndioxid kibocsátás az autókázás közben. Az ökológiai lábnyom azt is figyelembe veszi, hogy egy adott állat mennyit táplálékot fogyaszt. Például, ha egy tehén egy hektáron legel, akkor neki tulajdonképpen az ökológia lábnyoma egy, hiszen pontosan ennyi "földet foglal el". A hulladék nem csak a kidobott csokis papír, hanem azok a mérgező anyagok, amiket a légkörbe bocsátunk, a mezőgazdasági feleslegek, az újra nem használt műanyag palackok, illetve a fel nem használt, de művelhető földek is. És mi a helyzet az újrahasznosítással? Az ökológia lábnyom értékét csökkentheti az újrahasznosítás, illetve az olyan anyagok használata, fogyasztása, amelyeket nem kellett előzetesen feldolgozni (például nem a szupermarketben veszed meg a paradicsomot, hanem a konyhakertben magadnak termeled, ezzel nemcsak pénzt, hanem csomagolóanyagot, illetve széndioxidot is "megspórolsz").
Hogy mire valók ezek a kalkulátorok? Miért van rájuk szükség, ha az első Fenntarthatósági Füzetben le van írva a pontos számítási mód? A kalkulátorok segítségével jóval gyorsabban kiszámolhatjuk ökológiai lábnyomunkat. Kevesebb adatot igényel, és a számítást sem nekünk kell elvégeznünk, hiszen a kalkulátor néhány egyszerű kérdés megválaszolásával kiszámítja helyettünk lábnyomunkat. Mivel csak hozzávetőleges értékeket adunk meg bennük, így a számítás kevésbé lesz pontos. A kapott érték azonban meglehetősen jó viszonyítási alapot nyújt arra vonatkozóan, hogy mennyire (nem) vagyunk fenntarthatóak. Sok kalkulátor nyújt összehasonlítást arra vonatkozóan, hogy hol tartunk az átlagemberhez képest. Elsősorban a világátlaghoz, illetve a magyar átlaghoz viszonyítja eredményünket, külföldi kalkulátorok esetében pedig az adott ország átlagához. Számos kalkulátor létezik, ahol nemcsak saját vagy háztartásunk ökolábnyomát tudjuk meghatározni, hanem irodai és üzleti kalkulátorokkal is találkozhatunk.