2021. november. - A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt. Eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre. Az események leírása a Thuróczi-krónikában (1488): "Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap kétezer ötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüstmárkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval.
2021. május 23., 18:30 A Felföldi tájoló e heti részében Körmöcbányát mutatjuk be. A macskaköves utcákon sétálva legendák elevenednek meg a város keletkezéséről, de szó lesz a Körmöci-hegység gyomrában rejlő kincsekről is. Károly Róbert 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel a települést, és megalapította a pénzverdét. Az itt vert aranyforint, amelyet "körmöci dukátként" is emlegetnek messze földön híressé tette a várost. A várdombról megcsodáljuk a tájat, megtekintjük a Szent Katalin-templomot, kedvcsinálóként pedig elmondjuk, milyen látnivalókat rejt a környék. A nézőket Korpás Árpád, a komáromi Selye János Egyetem doktorandusza vezeti végig, a sorozat szerkesztői Sztruhár Izrael Diána és Sztruhár György. Megosztás Címkék
▪ A pápák Avignoni fogságát (1309-1377) is kihasználta: a pápai adó egyharmadát visszafogta. Ezekkel az intézkedésekkel szilárd pénzügyi helyzetet hozott létre, sőt még megfelelő katonai háttere is volt. Katonai reformjával lehetőséget adott a földbirtokosoknak (honorbirtokosoknak), hogy hadseregüket megtarthassák, azonban maguknak kellett finanszírozniuk azt, a honorbirtok ért cserébe. Ha a katonák létszáma meghaladta az 50 főt, a földbirtokosnak lett egy bandérium a (zászlóalja). Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fős sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. Ez volt a banderiális hadszervezet. Ezen kívül még voltak segédseregeink is: a kunok, a jászok, és a székelyek. Ritkán zsoldos csapatok is csatlakoztak. Károly Róbert hódító külpolitikája mindezek ellenére sikertelen. Nem tudja megszilárdítani a magyar királyi hatalmat: Horvátország ban, és Dalmáciá ban. A havasalföldi vajda leszakítja a Szörényi Bánságot.
Kán László elveszi tőle a koronát, Ottó pedig elmenekült. 3. Caroberto, azaz Károly Róbert, aki nápolyi neveltetése miatt nem számíthatott túl nagy támogatottságra itthon, azonban a pápa őt tartotta III. András méltó örökösének, az itáliai bankárok pedig pénzzel segítik. A nagybirtokosoknak csak egy kis része fogadta el őt. Koronázásai 1301- ben koronázták meg először, de nem a Szent Koronával. (Azt a kőszegiek ellopták). 1307- ben, Rákosmezőn, több kiskirály is jelen volt. 1 aranyforint súlya 3, 5 g volt. A forint mellé még váltópénzeket is veretett: garas (ezüst), dénár (ezüst-réz)) → így elesett Károly Róbert a kamara hasznától → ezért bevezette kapuadót! (minden olyan jobbágytelek után fizetni kellett, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér át tudott haladni = az első állami egyenesadó Magyarországon). ▪ Az értékes pénz vonzotta a kereskedőket, ezért harmincadvám helyeket állítottak föl. A főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-át, majd 3, 33%-át fölözte le a kincstár.
1301. Kihal az Árpádház Gondok: interregnum – trónutódlás kérdése —-> – bajor Ottó – cseh Vencel – itáliai Károly Róbert (1308-1342) – pápa, érsek, Ny-Mo. -i birtokosok segítik – kiskirályok (Zalában a Kõszegiek) – ellenük fel kell venni a harcot 1312. ->Rozgonyi csata, gyõzelem az Abák ellen Károly Róbert Intézkedései: – hadsereg kérdése –> bandériális hadsereg – királyi hatalom gazdasági alapja eddig a föld volt —-> intézkedések – regálék: – bányabér (urbura) – nemesérc, vas-monopólium – vámok reformja (Nyugat fele harmincad-, Balkán fele huszadvám) – a pápai jövedelem harmadát lefoglalja – új, értékálló pénz (aranyforint) – elsõ állami adó: kapuadó (Mátyás ezt változtatja füstadóvá) Kereskedelem és külpolitika: Eddig önellátó gazdálkodás volt, IV. Bélától kezdve megjelennek a városok, Károly Róbert korától élénk kereskedelem bontakozik ki, megjelenik az árutermelés, pénzgazdálkodás. Probléma – Bécs árumegállító joga —> segrádi király-találkozó: III. Kázmér (lengyel), Luxemburg János (cseh), Károly Róbert.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte. Magyarország és Csehország között a királytalálkozó körüli években valutaunió is létezett. 1320 táján Magyarországon mintegy harmincötféle hazai és külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban. A sokféle pénz helyett a báni dénárok mintájára 1323-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár verését. Ez a reform azonban sikertelen volt, mivel a dénár névértéke sokkal nagyobb volt a tényleges ezüsttartalomnál, így inkább a cseh ezüstgarast használták helyette. Ezért 1325-ben áttérve az aranyvaluta-rendszerre firenzei mintára aranyforintot kezdtek verni, de önmagában ez sem segített, mert ez sem tudta kiszorítani a cseh ezüstgarast. Végül Károly Róbert 1327-ben Nagyszombatban megegyezett János cseh királlyal, hogy mindkét országban vegyes, arany-ezüst valutarendszert fognak használni. Ennek értelmében 1329-ben Magyarországon is megkezdődött az állandó értékű ezüstgaras verése, a korábbi ezüstdénárokat ("apródénár" vagy "kisdénár") pedig váltópénzként használták.
Lucky luke és a nagyváros Detroit become human pc letöltés free Elif a szeretet útján online 4 Need for speed most wanted magyarítás letöltés Kaichou wa maid sama 16 rész