Kémiai reakciók - oktató videók a kémia tantárgy tanulásához. A kémiai reakciók általános jellemzése Kémiai reakciók csoportosítása A kémiai változások leírása szóegyenletekkel és kémiai egyenletekkel. A kémiai egyenlet értelmezése: tömegmegmaradás. A kémiai egyenlet rendezése. A kémiai reakció feltételei. Egyirányú, megfordítható és körfolyamatok A kémiai folyamatok gyorsításának és lassításának módjai (főzés és hűtés) Kémhatás, indikátor, pH-skála, zsíroldékony és vízoldékony anyagok. Kémiai reakció – Wikipédia. Elegyedés és szétválasztás. A savak és bázisok értelmezése a disszociáció elmélete alapján Az égés, az oxidáció értelmezésének változása (A. Lavoisier). A kémia eredményeinek és a kémiai technológiáknak a hatása más tudományterületekre A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése, fizikai változások vizsgálata
osztály reakcióinak összefoglalása KATIONOK III. OSZTÁLYÁNAK REAKCIÓI Kobaltion reakciói, Co 2+ Nikkelion reakciói, Ni 2+ Vas(II)ion reakciói, Fe 2+ Vas(III)ion reakciói, Fe 3+ Krómion reakciói, Cr 3+ Mangánion reakciói, Mn 2+ Alumíniumion reakciói, Al 3+ Cinkion reakciói, Zn 2+ A III. osztály reakcióinak összefoglalása KATIONOK IV. Kémiai reakciók | slideum.com. OSZTÁLYÁNAK REAKCIÓI Kalciumion reakciói, Ca 2+ Stronciumion reakciói, Sr 2+ Báriumion reakciói, Ba 2+ A IV. osztály reakcióinak összefoglalása KATIONOK V. OSZTÁLYÁNAK REAKCIÓI Magnéziumion reakciói, Mg 2+ Lítiumion reakciói, Li + Nátriumion reakciói, Na + Káliumion reakciói, K + Ammóiumion reakciói, NH 4 + Az V. osztály reakcióinak összefoglalása ANIONOK CSOPORTOSÍTÁSA ANIONOK I. OSZTÁLYÁNAK REAKCIÓI Karbonát- és hidrogénkarbonátionok reakciói, CO 3 2-, HCO 3 2- Szulfition reakciói, SO 3 2- Tioszulfátion reakciói, S 2 O 3 2- Szulfid- és poliszulfidionok reakciói, S 2-, S x 2- Szilikátion reakciói, SiO 3 2- Hipoklorition reakciói, ClO - Az I. anionosztály reakcióinak összefoglalása ANIONOK II.
például bizonyos fémoxidok szénnel vagy hidrogénnel hevítve fémmé redukálhatók: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO CuO + H2 = Cu + H2O Általánosabb értelmezésben redukciónak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vegyület pozitív alkotórészének (kation) vegyértéke csökken, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat vesz fel. például: a réz(II)-ion réz(I)-ionná alakul elektron felvétellel Cu(II) + e- = Cu(I) Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek. Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek. Oxidálószerek lehetnek: a nagy elektronegativitású elemek, jellemzően a VI. és VII. főcsoport elemei, (pl. : O2, O3, F2, Cl2, Br2) valamint olyan vegyületek (molekulák, ionok), melyekben magas oxidációfokú elemek találhatók (pl. : MnO4-, Cr2O72−, H2O2, valamint egyéb, főleg szerves peroxidok). Redukálószerek: elektron leadására hajlamos elemek, különösen az első két főcsoport tagjai (alkáli- és alkáliföldfémek valamint a hidrogén), de a legtöbb fém és néhány nemfémes elem (pl.
Elektroneltolódási effektusok A szerves vegyületek molekuláiban a kémiai kötések általában nem függetlenek egymástól, tehát az elektroneloszlás a molekulában más lehet, mint ami a molekulában lévő diszkrét kötéseknek megfelelne. Ez a molekulában kialakuló elektron-eltolódási effektusoknak az eredménye. Ha az elektron-eltolódás a molekula σ-kötésein jelentkezik, induktív effektusnak (I), ha a π-kötéseken jelentkezik, mezomer ef. fektusnak (M) nevezzük. Induktív effektus Ha a molekula valamelyik szénatomjához a szénnél nagyobb elektronegativitású X atom vagy atomcsoport kapcsolódik, a kötés C→X értelemben polarizálódik, a σ-. kötések elektronjai az X irányába tolódnak el és a szénatomon parciális pozitív töltés alakul ki: ezt nevezzük negatív induktív effektusnak (-I). Elektronküldő (ndonor) csoport Y kapcsolódása esetén a hatás termé. szetesen fordított: pozitív induktív effektus (+I). -I: -COOH, -COOR, -CN, -NO 2 +I: -O, -COO -, -PR 2 Mezomer effektus Az M-effektus kialakulására akkor van lehetőség, ha a hatást kifej.
Időbeli lefolyás szerint: Pillanatszerűek: Közepes sebességgel végbemenők: Végtelen lassú reakciók /rozsdásodás/ 5. A folyamatok irányát tekintve: Megfordítható Egyirányú. Egyesülés (szintézis) A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor két anyag egyetlen újabb anyaggá egyesül. - a hidrogéngáz és az oxigéngáz egyesülése vízgőzzé 2H2 + O2 -> 2H2O - a hidrogéngáz és az klórgáz egyesülése sósavvá H2 + Cl2 -> 2HCl - a vaspor és kénpor keverékének egyesülése vas-szulfiddá Fe + S -> FeS Bomlás (disszociáció) A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor egy anyag két vagy több másfajta anyagra bomlik. - víz bontása elektrolízissel hidrogéngázra és az oxigéngázra 2H2O -> 2H2 + O2 - - a mészkő bomlása kalcium-oxiddá (égetett mész) és szén-dioxiddá a mészégetéskor CaCO3 -> CaO + CO2 - - a higany(II)-oxid bomlása hevítéskor oxigénre és higanyra 2HgO -> 2Hg + O2 Cserebomlás A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor két vegyület egymásrahatásakor az őket összetevő alkotórészek (gyökök, illetve ionok) kicserélődnek egymással.
Melyen két, ellentett spinű, párosított elektron tartózkodik. A kötésben lévő atomok távolsága és a kötés erőssége a kapcsolódó szénatomok hibrid állapotaitól függően változik. A σ-kötés hengerszimmetrikus jellege tehetővé teszi a szénatomoknak a kötés, mint tengely körüli szabad rotációját. C=C kettős kötés Ez a kötés két sp 2 vagy egy sp 2 és egy sp hibrid szénatom között alakulhat ki. Egy hengerszimmetrikus σ-kötésből és egy ún. π-kötésből áll. A leggyakoribb esetben síktrigonális szimmetriájú sp 2 szénatomok kapcsolódnak egymáshoz; erre a legegyszerűbb példa az eténmolekula (CH 2 =CH 2). Az kialakult π-kapcsolat orientációja a molekula síkjára merőleges, az atomok kötésvonalára nem hengerszimmetrikus, hanem a molekula síkjában "csomósíkkal" rendelkezik. Mivel a kapcsolatot létesítő elektronfelhő kisebb magvonzás alatt áll és könnyebben polározható, mint a σ-kötés elektronfelhője, a π-kötés gyengébb és reakcióképesebb a π-kötésnél. A C, C kettős kötés a π-elektronpárok nem hengerszimmetrikus eloszlása következtében merev, vagyis megakadályozza a kapcsolódó atomok rotációját.