Nem a három óriásvidra lesz az idei év szenzációja a Fővárosi Állatkertben, ahova még idén koalákat is hoznak. Szerdán bemutatták Corát, Cumanát és Alondrát, a három óriásvidrát, amelyek nemrég érkeztek meg a Fővárosi Állat- és Növénykert be, a Pálmaház mögötti, számukra kialakított új bemutatóhelyre. Idén koalák is érkeznek a budapesti állatkertbe. Budapest portál | Gyermekvédelmi napot rendeztek az állatkertben. Az állatkert már évek óta tervezte ennek az érdekes és ritka állatfajnak a bemutatását, a fejlesztések azonban csak most jutottak el odáig, hogy férőhelyeiket ki tudják alakítani – mondta el az állatokat bemutató szerdai sajtótájékoztatón Persányi Miklós, az állatkert igazgatója. A belső bemutatóhelyet egy régebbi, még 2000-ben átadott építmény jelentős átalakításával hozták létre, az állatok kifutója a hozzá tartozó medencékkel együtt pedig teljesen új. A munkálatok összesen 36 millió forintba kerültek, ehhez a Fővárosi Önkormányzat 30 millió forinttal járult hozzá. A Dél-Amerikában, ezen belül Brazíliában őshonos óriásvidrák akár 30 kilogrammosra is megnőhetnek, tejes testhosszuk pedig az orruk hegyétől a farkuk végéig a két métert is meghaladhatja.
Nem tudom" – emlékezett vissza az újrakezdésre Nadler. A vízilovak a Széchenyi-fürdő meleg vizében kerestek menedéket Fortepan / Kurutz Márton Az házban mind az öt víziló és egy elefánt is életben maradt. A vízilovak annak is köszönhették megmenekülésüket, hogy a Széchenyi-fürdő Városligeti-tóba vezetett termálvizébe szöktek, és a víz alatt vészelték át a harcokat. A gondozók a romok között találtak egy zebrát, egy tevét és egy lámát, a sérült Nagysziklában pedig egy, az éhhalál szélén álló dél-amerikai borzot – tairát – találtak, továbbá négy kisebb madarat is. Kilenc állat: három majom, öt shetlandi póni és egy papagáj utólag, némelyikük csak a 1945 nyarán került vissza az állatkertbe. 1945: Újrakezdés a nulláról A háború utáni állapotokat jól érzékeltetik Nadler következő sorai: "A napokban írt a schönbrunni állatkert igazgatója. Bemutatták a Kis-balatoni krónikát (sonline.hu) – hirbalaton.hu. Azt írta: hallotta, hogy nekünk feleslegünk van, és megkérdezte, nem adnánk-e el nekik két tigrist. Megírtam: a tigriseinket agyonlőtték, de ha ingyen ajándékba kínálna fel valaki ragadozót, akkor sem kellene most.
Az egész évben nyitva tartó, a természeti környezetet látványában és klimatikus viszonyaiban is felidéző, élő, organikus tér jön létre a fedett csarnokban, amelynek hatalmas terében csaknem 1400 fatermetű növény és egy kisebb elefántcsorda is új otthont kap - mondta. Tarlós István kitért arra: a biódom Budapest termálhőjét és az esővizet is újra fogja hasznosítani. A fejlesztéssel a város új zöldterületet is nyer, hiszen a korábbi Vidámpark területének négy hektáros lebetonozott felülete egzotikus növényekkel fog benépesülni. A főpolgármester szerint a Pannon Park is bizonyítja, hogy minden ellenkező hírrel és az esetlegesen valóban létező vitákkal ellentétben a kormány és a városvezetés eredményesen működik együtt. Az állatkert történetében eddig három kimagaslóan nagy léptékű fejlesztés valósult meg. Az első az állatkert 1866-as megnyitása, a második pedig az 1909 és 1912 között lezajlott fejlesztés, akkor épült a főkapu, az elefántház, a pálmaház, a kis- és a nagyszikla is. Ebbe a sorba illeszkedik harmadikként a Pannon Park létrehozása - emelte ki Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója, aki szerint a egyedülálló, egy évszázadban csak egyszer előforduló lehetőség valóra váltását jelenti a Pannon Park építése, amely várhatóan az évtized végéig készül el.
VISSZA A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza. Alapításának gondolata már a reformkorban, az 1820-as év 1830-as években is felmerült, de aztán a forradalom és a szabadságharc, majd az azt követő elnyomás időszaka nem kedvezett az alapításnak. Végül néhány az országért tenni kívánó tudós hazafi kezdeményezésére ismét felmerült az Állatkert létesítésének gondolata. Az "alapító atyák" között volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és legfőképpen Xántus János, aki ekkorra már elismert zoológus és etnográfus volt.