Ezer kilométerrel nyugatra Ecuador-tól, ahol négy nagy óceáni áramlat találkozik, nagy vízalatti vulkánok törnek a Csendes Óceán felszínére. A,, régi idők" nagy felfedezői a szigeteket,, Les Encantadas"-nak vagyis,, Az elvarászolt szigetek"-nek hívták. De idővel úgy váltak ismertté, mint Galapagosz - A teknősök szigete Darwin már definiálta ezt a... bővebben Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 94 pont 5% 3 290 Ft 3 125 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 312 pont 1 490 Ft 1 415 Ft Törzsvásárlóként: 141 pont 7 990 Ft 7 590 Ft Törzsvásárlóként: 759 pont 5 990 Ft 5 690 Ft Törzsvásárlóként: 569 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Galápagos-szigetek Nemzeti Park Világörökség A NASA felvétele a szigetekről Adatok Ország Ecuador Világörökség-azonosító 1 Típus Természeti helyszín Kritériumok VII, VIII, IX, X Felvétel éve 1978, 2001 Elhelyezkedése Galápagos-szigetek Pozíció Amerika térképén d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′ A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos-szigetek témájú médiaállományokat. Film: Galápagos - A sziget, amely megváltoztatta a világot. A Galápagos-szigetek ( spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus (és vulkanológiai szempontból az egyik legaktívabb) szigetcsoport a Csendes-óceánban. Ecuadorhoz tartozik, annak egy önálló tartományát alkotja. Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett forrópontos vulkanizmus következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005 -ben volt. Földrajz [ szerkesztés] A Galápagos-szigetek domborzati térképe A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra. A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.
Véredényekben gazdag, tollszerű csápjaikkal szívták fel a baktériumokat. E férgek mellett eddig szintén nem ismert hatalmas kagylókat, halakat és rákokat is találtak: egy olyan életközösséget, amelyet a napfénytől függetlenül, pusztán a tengerfenéki hőforrásokban lévő oldott ásványi anyagokat hasznosító baktériumok tartanak fenn. Ha egy szigetcsoport minden egyes szigetének sajátos jellege van, és a galápagosi szigetek ilyenek, akkor egyetlen betelepülő állatfaj is a formák sokaságát alakíthatja ki. Ennek a jelenségnek a leghíresebb példái azok a madarak, amelyeket először Darwin figyelt meg: a galápagosi pintyek. Galápagos - Változó szigetek - Angol ismeretterjesztő film - 2014 - awilime magazin. Sok ezer esztendővel ezelőtt, vélhetőleg egy hatalmas vihar kisodort egy pintycsapatot Dél-Amerika partjairól a Csendes-óceánra. Ez persze többször is megtörténhetett, ám ez a csapat a szárazföldtől ezer kilométernyire menedéket talált e vulkanikus szigeteken. Melyek közül némelyik nagyon száraz, s kaktuszokon kívül alig terem meg valami. Mások viszont bőséges csapadékot kapnak, így azokon bőséges és változatos a növényzet.
Az élőlények a dél-amerikai kontinensről repülve (madarak, denevérek, rovarok), úszva vagy fatörzseken sodródva (hüllők, emlősök) jutottak el a Galápagos-szigetekre, ahol az eltérő táplálékhoz és környezethez alkalmazkodva újabb fajok és alfajok alakultak ki. A sziklás lávaszirtet benépesítő első élőlények növények voltak, amelyek terjesztő képleteit, a propagulumokat, a szél vagy a tengervíz sodorta idáig. A növények megtelepedését követően érkeztek meg az első állatok, amelyek valószínűleg véletlenül sodródtak ide. Galapagos szigetek film teljes. Kétéltűek nincsenek a szigeteken, amely azzal magyarázható, hogy a hosszú tengeri utat nem bírták ki a sós vízben. A hüllők viszont szerencsésen túlélték az utazást, mert tojásaik kemény héja megóvta őket a külső környezet ártalmaitól. Joseph Dalton Hooker angol botanikus kimutatta, hogy a Galápagos-szigeteken az egyes rendek egymáshoz viszonyított előfordulási aránya egészen eltér attól, amit másutt tapasztalunk. Mindezeket a számbeli eltéréseket, valamint egész állat- és növénycsoportok hiányát általában a szigetek egymástól eltérő éghajlati feltételeinek tulajdonítják, ám ez a magyarázat sokak szerint eléggé kétséges.
Akadnak alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is. Ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak lakókörnyezetük körülményeihez. Méghozzá úgy, hogy módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket. Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él. Testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen eltér egymástól. A virágbimbókkal és gyümölcsökkel táplálkozóknak, akár mifelénk a piróknak, vastag és zömök a csőrük. Az apró rovarokat és lárvákat zsákmányolóknak csőre, akár a harkályé, vékony és csipeszszerű. Galapagos szigetek film magyarul. Míg a magvakat csipegetőknek "verébcsőrük" van. És akad olyan pintyfaj is, amelynek egyedei először letörnek egy kaktusztüskét, s azzal piszkálják ki a korhadó faodvakból a lárvákat. Az ő őseik valószínűleg egy perui ezermester kalitkájából szabadultak neki a világnak… Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek! Hozzászólok! Természeti csoda (17/44)
Összeállítás a Galápagos-szigetek - szárazföldi leguánként is ismert - sárkánygyíkjairól, melyek a térség egyik legaktívabb vulkánján a túlélésért küzdenek. A film elkalauzol a világ egyetlen tengeri leguánjának izgalmas otthonába is - ahol cápák és bálnák a társbérlők. Galapagos szigetek film 1. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Értékelés: 18 szavazatból A széles Csendes-óceán semmivel össze nem hasonlítható paradicsomi világot rejt. Ezeken a mindentől elzárt vulkáni szigeteken máshogy fejlődött az élet, mint a Föld többi részén. Ennek eredménye a csodálatosan sokszínű, felfedezésre érdemes élővilág. Kétszáz évvel azután, hogy Charles Darwin partra lépett a Galápagos-szigeteken, Sir David Attenborough is meglátogatja a vad, rejtélyes szigetvilágot, melynek növény- és állatvilága Darwin úttörő evolúcióelméletét sugalmazta. A Galápagos-szigetcsoport, az evolúcióelmélet ihletője élő laboratórium: geológiai futószalag, melyen számtalan állat- és növényfaj jött létre és pusztult ki. Ez a sorozat, mely forradalmian új vizuális stílusban, lenyűgöző filmezési technikával készült, bemutatja az élővilág varázslatos sokszínűségét és a szigetek különféle sajátosságait. Évadok: Stáblista: