Molnár Sándor festő- és szobrászművész, a Zuglói kör megalakítója, a Képzőművészeti Egyetem tanára. 1966-ban dolgozta ki a festő-jóga elméletét. A festő jóga különböző ciklusait a négy ősi elem és az alkímiai műveletek metaforikus alkalmazásai adják: a föld, a víz, a tűz és a levegő műveletek. Jelenleg a tűz-művelet végső, kristály-periódusánál tart. Molnár művészete, saját elméletét követve jól elhatárolható szakaszokból áll. Gyakran gondolkodik sorozatokban, amelyek az elementáris erők létét, a természet formáinak átalakulását kutatják. Az Ernst Múzeum ez alkalommal az 1994 és 2002 között festett "Kristályképek" című ciklusát állítja ki. Ez a sorozat egészében eddig nem került még bemutatásra. (Az 1997-es Műcsarnok-beli tárlaton néhány mű szerepelt csak e sorozatból. ) A "Kristályképek" Molnár számára a szellem műveletei, amelyek a szám, az arány és a geometria által nyilvánulnak meg. Molnár az európai festészeten belül megjelenő geometrikus képek személytelenségétől tudatosan eltérve személyes absztrakciót hoz létre.
Molnár Sándor: Üresség - Festmények, 2006-2016 - YouTube
Úgy is hívják: Nyergestető;.................... Végül csellel, árulással délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek. Elámult az ellenség is ekkora bátorság láttán, zászlót hajtva temette el a hősöket a hegy hátán. Úgy haltak meg a székelyek, mind egy szálig, olyan bátran, mint az a görög háromszáz Termopüle szorosában. Egy csokor orgona mellé orgonaszó orgonaillat ónkarikás ablaktányérok lépesméz-ízű zsoltár életem pünkösd-évszaka lelkem pünkösdi itala máig zsongító óborom nyelvem petőfi sándora albertus molnár ledőlt a cinterem fala Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte 1955-ben. Főiskolai műterme 1958-tól baráti összejövetelek, szellemi műhelymunka színhelye volt. 1962-től az együttgondolkodás Molnár zuglói lakásán folytatódott, innen a Zuglói kör elnevezés. A bővülő társaság rendszeres önképzést folytatott: szövegeket gyűjtöttek, fordítottak és vitattak meg, felkeresték a magyar avantgárd mestereit. 1956 körül festette első absztrakt képeit; ekkoriban ismerte meg a buddhista tanításokat és a jógát. 1962-ben írta Festői elemek analízise című elméleti és módszertani munkáját. A hatvanas évek elején találkozott a művészetét és szemléletét erősen befolyásoló Hamvas Béla filozófussal. 1965-ben Párizsban kapcsolatba került Jean Bazinnel, akinek lírai absztrakt stílusa hatott rá. 1966-ban dolgozta ki festő-jóga elméletét, mely az alkímia, valamint a jóga elvei és fogalmi eszköztára segítségével írja le a művészet, a valóság és a teremtés viszonyát, az alkotóképesség felszabadulásának állomásait. 1986-ban vendégtanár Nîmes-ben.