Arany János: A rab gólya_Előadja: Demjén Éva - YouTube
Harmadszor kiált most a szárnyas őrálló; Fölreped a hályog a keleti égen, Szürkül az ég alja, s mint sürű pókháló Délre és éjszakra halvány sugár mégyen, Melyet visszanyomni az éjjeli ködnek Duzzadó felhői folyton erőlködnek. Majd a szürke sugár győz a viadalban, Halovány orcája pirosabb színt ölt fel; Vértenger lesz a lég... Arany János: A dajka sírja : hungarianliterature. és az ember abban Úsz véres arcával és véres kezével...! De kigázol a nap, fényesen, melegen, Hogy uralkodjék a felhőtelen egen.
Évnapra (Kelsz és lenyugszol... ) Évek, Ti Még Jövendő Évek A Vigasztaló (Cím Nélkül) Juliska Sírkövére 1-2. A Csillaghulláskor - Részlet
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? A rab gólya arany jános általános iskola. Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.
De bár fogy a nép és hazája pusztul, És a jövendő hallgat, - nem felel, Bár keble csak bánat dalára buzdúl: Honát a költő mégse' hagyja el; - És, mely alélt hattyú gyanánt Várja magára a halált - Ő nemzetének hattyuéneke, Ő, a lant bánatos, haldokló gyermeke.
"A tölgyek alatt" Babérjain űlve Még élhet ugyan, Nem irígylem tűle: Hanem irjon már más, Ki fiatalabb S nem rímel a b-re Igy: "tölgyek alatt". "A tölgyek alatt" - Küldöm kritizálva: Minden sora bűn, Minden szava szálka. Nincs benne sem érzés Sem egy gondolat, Csupa üres léggömb "A tölgyek alatt. " "Ki a tölgyek alatt", Noha csúzos karral, Üstökbe nem áll Egy nyári viharral, S ha érzi szelét, már Gyáván beszalad: Hogy' is írna az jót, "A tölgyek alatt! " "A tölgyek alatt" - Felhők szeme rebben - Van-e szép, vagy kép, Vagy értelem ebben? "Felhők szeme" ilyen Csoda-bogarat Képzelni... ha cédrus, "Nem tölgyek alatt!... " "Ám, tölgyek alatt" Hiú vén poéta Megszokta nagyon Olvasni nevét a Rossz verssel, amelytől Már fű-fa szalad... Úgy ontja örökké "A tölgyek alatt. A rab gólya arany janis joplin. " "A tölgyek alatt" - Beteg-é, vagy alszik? - Nem oroszlány - de Szuszogása hallszik: Nosza, rugjuk főbe, Bármily fenevad, Hogy holtra gebedjen "A tölgyek alatt! "