Fogadtatása éppoly lelkes, mint a korábbi műé, sőt a Toldin még fanyalgó Toldy Ferenc immár meghajol Arany költői tehetsége előtt. Gyulai Pál pedig, a rettenthetetlen kritikus, a Budapesti Hírlapba írt szépirodalmi szemléjében részletesen szól a Toldi estéje árnyalt jellemzéséről, a főhős összetett – egyszerre heroikus és humoros – alakjáról ("kit erő nem győzhetett le", de "az udvari gúny megöli"), majd nem kevesebbet állít, mint hogy Arany Jánosé az első hely a magyar költészetben. Arany jános toldi estéje elemzés. A személyes hangvétel a Toldiban az Előhangra korlátozódik (amely elkülönül a szöveg többi részétől s mintegy lírai keretbe helyezi a történetet), a Toldi estéjében már meghatározza a szöveg egészét. Lajos király és az öreg Toldi szembeállításával Arany haladás és nemzet dilemmáját éli át. Megoldás helyett rezignáció zárja a költeményt, s a mű egésze elégikus hangvételű. Bűn és bűnhődés mélyebb értelmet nyer itt: Toldi ismételt gyilkosságának elbeszélésével a költő azt a kérdést veti föl, hogy felelős-e az ember tetteiért.
Versforma: felező tizenkettes: tipikus magyar forma, hangsúlyos verselésű Arany felbuzdulva a Toldi sikerén, és barátai unszolására a történet folytatásába kezd. Toldi estéje számos ponton kapcsolódik a Toldi első részéhez, bár hangvétele, megközelítésmódja más. A Toldi estéje kiábrándult, melankolikus hangvételű. Hasonlóságok: Tájleírással kezdi mindkét művet (nyár ill. ősz) A főhős azonos, de más az emberideál: a felemelkedő népi hős szerepét átveszi a szemlélődő, bölcs, önmarcangoló, korával ellentétbe kerülő Don Quijote-típus A szerkezet hasonló: Nagyfaluból indul el és Pestre érkezik (a T. E. csak 6 ének) Megint van kísérője: az egykori Bence fia Toldi megint hőstettet visz véghez Hőstettét megint két fiú harca előzi meg Az azonos motívumok a két mű szoros összetartozását hangsúlyozzák. Különbségek: A Toldi nyári, a Toldi estéje őszi képpel kezdődik. Toldi szerelme (olvasónapló) - SuliHáló.hu. A nyár a fiatalságot és az erőt fejezi ki, míg az ősz az elmúlást, halált és szomorúságot. Az ősz képébe illeszkedik a kezdő jelenet: az öreg Toldi a saját sírját ássa.
A Toldi estéje nem ad rá egyértelmű választ; a mű jelentése összetett. Nagy a távolság a későbbi és a korábbi mű között. Az első részhez képest az elbeszélő a Toldi estéjében sokkal szubjektívebb, a metaforák zöme lelkiállapotot jelöl, s nem véletlen, hogy közülük néhányat a költő az ötvenes évek legtisztábban lírai, már-már dalszerű verseiben fejlesztett tovább. A párviadal előtt is, az udvari jelenet utáni részben is kísért az állapotszerűség, a befejezésben pedig a történet állóképpé merevedve emelkedik a jelkép szintjére: "Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány: / Bence volt az emlék, lába felől állván: / Egy ásót ütött le, arra támaszkodék, / S elborítá a sírt új havával az ég. " A trilógia első részének díszítő hasonlatait és életképszerűségét itt elmélkedő versbe illő tematikus szerkezet váltja föl. Arany János műveinek elemzése | doksi.net. Eseménysor helyett inkább csak néhány jelenetről beszélhetünk, s ezek is gondolati vitának rendelődnek alá. Lajos király és az öreg Toldi párbeszéde voltaképpen ugyanúgy kivetített belső vita, mint Lucifer és Ádám beszélgetése Az ember tragédiájában.
Arany nem foglal állást egyik mellett sem, valószínűleg szerinte is a két vélemény között van az igazság. A király mondata pontosan kifejezi a két világkép ütközését: Más öltőbeli nép, más ivadék nő fel, Aki ésszel hódít, nem testi erővel.
Kifejezőeszközök: természetes beszéd a dialógusokban, népi kifejezések, álom-allegória, hasonlatok (pl. hímszarvas-hasonlat, IV. ének), metaforák, megszemélyesítések. Ezek közül legtöbbször a hasonlatot alkalmazza Arany – nagyon sok hasonlat van a műben (e rangsorban kevesen előzik meg: az epikusok közül csak Danténál található több hasonlat). Példák: " Mint kutyák közé ha nyúlfiat lökének, / Kaptak a beszéden a szilaj legények …", " Végre a nagy öröm, mely szívüket nyomta, / Mint a terhes fölleg, mérgét kiontotta …", " Fényes apró csöppek hulltak a magasból, / Mintha zápor esnék piros kalárisból …" Nyelvezet: népies. Eleven, mindenki számára érthető, köznyelvi stílusréteg, fel tudja kelteni a közvetlenség, egyszerű természetesség ízét, színét. A szókincs választékos. Arany János: Toldi estéje I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Stílus: többféle elemből szőtt, "megalkotott" stílus, melyben a régi irodalom, a korabeli romantika és a paraszti beszéd nyelvi elemei ötvöződnek. E tömött, sűrű szövésű stílusnak erős az esztétikai hatása. A szöveg tele van nyelvi és stílusenergiákkal, Arany a természetesség álcája alatt egyedi módon sűrít és dúsít.