Hatékony eszköz a kezelés hatékonyságának ellenőrzéséhez A PCT felezési ideje 24 óra. Felnőtteknél a szintje naponta mintegy 50%-kal csökken, ha a hatékony antibiotikum terápiával támogatott immunrendszer csökkenti a bakteriális fertőzést. A nem csökkenő szintek a kezelés hatástalanságára utalnak.
). Az eredményt leginkább "pozitív" illetve "kimutatható"-ként, vagy "negatív" illetve "nem-kimutatható"-ként adják meg, de megadhatják egy küszöbértéknél "nagyobb mint" formában is. Ez utóbbi forma leginkább akkor kerül közlésre, amikor valakinek a védettségét vizsgálják: a küszöbérték felett – amely kórokozó függő – "reaktív", ekkor a vizsgált személy védettnek tekinthető, vagyis "immunis", a küszöbérték alatt "nem reaktív" illetve "nem-immunis". Az eredményközlés egy koncentráció érték megadásával is történhet, amely - elsősorban az antitest típusától függően - jelenlegi vagy múltbeli fertőzésre utalhat. (Magas IgM és alacsony IgG közelmúltbeli fertőzést tükröz, míg egy alacsony IgM és magas IgG egy régebbit. Hiv igg level 3. ) Előfordul, hogy az antitest mennyiségét úgynevezett titerben adják meg. A titer alapján hozzávetőlegesen megítélhető, hogy milyen magas az antitest szintje a szervezetben. A titer a vizsgálati minta sorozatos hígítását jelenti. Az antitestnek azt a hígítási fokát adják meg eredményként, amelynél az antigén-antitest reakció még éppen megfigyelhető (még éppen pozitív).
Az antitest vizsgálatokra jellemző, hogy erősen specifikusak, ezért nincs olyan vizsgálat, amely önmagában képes lenne meghatározni a különböző antitestszinteket. Az antitestek ugyanolyan egyéniek, mint az általuk célzott antigének. Az antitest vizsgálatokat vagy egyedileg, egy adott antitest féleségre, vagy csoportosasan, néhány antitest típusra kérik, a tünetektől és attól függően, hogy a kezelőorvos milyen információt akar gyűjteni. Ha egy lezajló fertőzésre gyanakszszanak, akkor pár hét különbséggel két mintát (úgynevezett acut és lábadozó mintát) küldenek a laboratóriumba, rendszerint IgM és IgG szintek meghatározására. Allergia esetén úgynevezett allergén-specifikus (pl. Hiv igg level 4. parlagfű ellenes) IgE antitest szinteket határoznak meg annak kiderítésére, hogy a páciens az adott anyagra allergiás vagy sem. Nincs "normál" antitest szint. Az emberek különböző mértékben termelik az antitesteket, és az évtízedekig tartó raktározódásuk is különböző mértékben történik. A laboratóriumi leleteken közölt eredmény nagyban függ a meghatározás módjától, míg az eredmények értékelése a vizsgált antitesttől és az adott körülményktől ( betegség típusától, a kórelőzménytől, a beteg állapotától, stb.
Ha valaki első alkalommal találkozik egy bizonyos antigénnel, az immunrendszernek két hetébe is telhet, amíg az első minta antitestet (elsődlegesen IgM-t a fertőzés ezen korai szakaszában)megfelelő mennyiségben meg tudja termelni, és képes legyen a kezdődő fertőzést visszaverni. Ahogy elmúlik a közvetlen veszély, a szervezet eltárolja a minta antitestet valamint egy kis mennyiséget annak másolataiból (IgM és IgG keveréket). Ez a kis mennyiség, amely segít a szervezetnek "emlékezni" az antigénre, meghatározható a vérből vagy más testfolyadékokból (pl. a liquorból) mint IgG antitest titer (szint). Amikor a legközelebbi alkalommal a szervezet ugyanazon antigénnel találkozik, akkor sokkal erősebben és gyorsabban tud válaszolni, vagyis ekkor már nem elsősorban az IgM, hanem az IgG antitestek lesznek felelősek a védelemért. Hiv igg level 2. Ilyen elv alapján működnek a védőoltások is, amelyeknek az a lényege, hogy jelentősen lerövidítik a megfelelő antitest előállításának idejét. Ezt úgy érik el, hogy olyan gyengített kórokozót vagy molekulacsoportot (általában valamilyen fehérjét) juttatnak a szervezetbe, amelyet a szervezet a kórokozóval azonos antigénként képes felismeri.