Antal László számos Vas megyei néptáncegyüttest alapított, diákjaival pedig a kölcsönös tisztelet és szeretet nyelvén szólt, emlékezett a pályatárs. Varga Albin, a Gencsapáti Művelődési ház és könyvtár igazgatója a tanítványok nevében szólt az összegyűltekhez. Az elhunyt nemcsak tanár, hanem atyai jóbarát is volt: hitelességre ("Olvassatok! "), pontosságra (" Ha késtél, be se gyere! Antal László | hvg.hu. ") és a közösségi létezésre nevelte tanítványait. Az ének, a tánc, a hagyományok és az emberi társaság világával oltotta be az őt követőket, és erre szerencsére "nincsen antibiotikum". Az egykori Antal-diák olyan emberként idézte fel mesterét, akinek az élete volt a vita, a diskurzus, az okos párbeszéd. A gyászoló családhoz szólt Keszeiné Barki Katalin könyvtárigazgató: Antal László felesége és családja tette lehetővé, hogy a nagyon aktív életet élő pedagógus a hivatásával foglalkozzon, illetve osztoztak is vele annak minden ízében, jóban és rosszban. "Valahová és nem akárhová akartak eljutni. " – foglalta össze az Antal László köré épülő családi, baráti közösség és műhely hitvallását az igazgatónő.
"Népi játékainkat és a néptáncot nem kezelhetjük mellékes, elavult örökségként. Benne olyan kimeríthetetlenül gazdag képességfejlesztési lehetőségek rejlenek, melyeket önmagában a művészet egyetlen ága sem tud pótolni. " (Antal László: Néptáncpedagógia) Mióta az elmúlt két évtizedben hihetetlenül kinyílt a világ és szinte bárki szinte bárhová eljuthat immár a Földön, és boltjaink polcai roskadoznak a divatos tengerentúli különlegességektől, annyira örvendezünk a globalizáció áldásainak, hogy közben elsiklani látszunk egy nagyon fontos apróság felett. Szakanyag Tár – Romániai Magyar Néptánc Egyesület. Nevezetesen, hogy Indiában az indiai színeket, ízeket, illatokat keressük, az indiaiak ősi és ma is nagyon erős kultúráját szeretjük látni, megtapasztalni, Kínában a kínait, Mexikóban a mexikóit stb. Közben pedig semmit, azaz semmit nem teszünk azért, hogy az azoknál semmivel sem kisebb vagy gyengébb sajátunkat megmentsük a biztos kipusztulástól. Ha bárki azt gondolja, hogy túlzok, menjen egy kört a Székelyföldön. Ahol tíz éve még volt hagyományos falukép tornácos házakkal, faragott kapukkal, hazajáró tehéncsordával, ott ma hőszigetelt kockaházak vannak, divatos, mediterrán színek és formák, a székely ruhát, ha nagyritkán kell, kölcsön kéri, aki egyáltalán veszi a fáradságot, a farsangról pedig a gyermekek túlnyomó többsége azt hiszi, hogy az egy iskolai rendezvény.
Követelmények: Tudják a játékokat és táncokat párosan, illetve kiscsoportban a zenébe pontosan belépve indítani, ritmikai, tempó és dinamikai biztonsággal eltáncolni., Legyenek tisztában a mozdulatelemzés, és a táncelmélet alapfogalmaival, és tudják azokat alkalmazni. Legyenek képesek megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteiket egyedül, önállóan rendszerezni, s a hozzárendelt szakirodalom birtokában azokról írásban vagy szóban számot adni. Tananyagtartalom: Elmélet Mozdulatelemzés alapfogalmai, a táncanyag ritmikai, plasztikai, dinamikai vonatkozásai. A néptánc tánc történeti rétegei, típusai A táncok képességfejlesztő hatása. Gyakorlat Gyermekjátékok Típus-semleges mozgásanyag: járás, futás, ugrás, pózok Játék a térrel (térgyakorlatok) Fogásmódok, tartások, kartartások Hangjegyérték és ritmus gyakorlatok Osztinato gyakorlatok Dunántúli ugrós motivika Körtáncok Eszközös táncok Kötelező irodalom: ANTAL László: Néptáncpedagógia. Antal László Néptáncpedagógia – Motoojo. Bp. 2002. Hagyományok Háza IGLÓI László-BARATI Krisztina: Egészségesebb nemzedéket 2000-re.
A néptánc szerkezeti elemzése Módszerek, rávezetőp eljárások Az iskolai néptáncoktatás szervezeti formái és keretei Érdeklődés, élmény, motiváció Terhelés Differenciálás a táncoktatásban A táncpedagógus A pedagógus mint kommunikátor Néhány gondolat az együttesvezető, szakkörvezető pedagógusról Tanulói elvárások Zárszó Irodalom
Néptáncpedagógia című módszertani, tanári kézikönyvet írt. A Nyugat-magyarországi Néptáncszövetség alapítója és első vezetője lett. 2014-ben ő szerkesztette az In memoriam Pesovár Ernő – Egy élet néptánckutatásban és a néptáncművészetben című vándorkiállítást. Isten veled Tóni! Nyugodjál békében! Őszinte részvétünk a családnak! Gencsapáti táncos közösségei
A városban különösen nagy tisztelet övezi a lovagkirályt, akinek hermáját – koponyacsontját tartalmazó mellszobrát – is a városban őrzik. Szent Lászlónak eddig nem volt köztéri szobra Győrben. A műalkotás a győri Gasztonyi család és a tulajdonukban álló Vill-Korr Hungária Kft. adományából valósult meg. A szobrot a győri szobrászművész, Lebó Ferenc készítette, akinek sok más műalkotása mellett a Vatikánban is látható egy domborműve Apor Vilmos püspökről. A művész a Gasztonyi család és cégük megbízásából hat hónapig dolgozott a Szent László szobron, amely a szakrális uralkodót nem fegyveresen, hanem ünnepi öltözetben, lovagként ábrázolja. A szobor bal kezében tartott román stílusú templom modellje a király kereszténységet támogató intézkedéseire utal, a jobbjában jogarszerűen felemelve tartott bárd és koronája uralkodói mivoltát szimbolizálja. A két méter magas mészkőtalapzatra helyezett szobrot Szent László napján avatta fel Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Káptalandombon.
László király 1095. július 29-én halt meg Zólyomban. Ideiglenesen Somogyváron temették el, de valamikor 1113-1140 között holttestét átszállították Váradra, és itt helyezték örök nyugalomra. A középkori Szent László-kultusz kibontakozását szolgáló döntő lépést III. Béla tette meg azzal, hogy 1192-ben pápai jóváhagyással szentté avatta a lovagkirályt. László életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. Röviddel a szentté avatás után elkészítették fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), ezt kürtje és csatabárdja mellett őrizték a székesegyházban a 15. század végéig. A szobrokról először Janus Pannonius ad hírt híres búcsúversében (1451): Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (részlet) ( Áprily Lajos fordítása) Isten áldjon, aranyba vont királyok, Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott, Sem roppanva dűlő fal omladéka, Míg tűz-láng dühe pusztított a várban, S szürke pernye repült a kormos égre.
1/2 fotó Szent László szobra - Győr 10 3 értékelés alapján Bemutatkozás Szent László, Árpád-házi magyar király egész alakos bronzszobra a bazilika mögötti téren áll. A Lebó Ferenc győri szobrászművész által készített alkotás az uralkodót ünnepi öltözetben, lovagként ábrázolja. Bal kezében a kereszténységet támogató intézkedéseire utaló román stílusú templom modellje látható, jobb kezében pedig egy bárdot és koronáját tartja, mely az uralkodói mivoltát jelképezi. Vendégértékelések Szent László szobra értékelése 10 a lehetséges 10-ből, 3 hiteles vendégértékelés alapján. 10 Kiváló 3 értékelés alapján 100%-a ajánlaná barátjának Kevesebb mint 1 órás program a látogatók szerint Egész évben érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Tünde Tóth - egyéni utazó (5 hónapja) 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Szabó Gabriella - egyéni utazó (7 hónapja) 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést.
2017. augusztus 21., hétfő, Közélet A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: "Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette. " A szerző felvétele A szerző felvétele Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett.
A szobor emlékeztessen minket arra is, hogy van fent és lent – fogalmazott Bíró László.