Fertőrákos, 2022. február 16. – Élőlánccal és két emelet magas állványokra felfüggesztett molinóval követelik Greenpeace-aktivisták a Fertő tónál a terület élővilágát pusztító kormányzati megaberuházás leállítását. Az aktivistákhoz Udvaros Dorottya is csatlakozott. A Greenpeace az elmúlt hónapokban a rendelkezésre álló összes létező jogi eszközzel próbálta megállítani a nemzeti parki területen zajló súlyos természetrombolást. A kormány azonban ahelyett, hogy vigyázna rábízott közös kincsünkre, egyre több közpénzt öl bele abba, hogy elpusztítsa azt. A fertői beruházás költségvetése már 45 milliárd forint felett jár. Fotó: Járdány Bence / Greenpeace Az akció fotói folyamatosan kerülnek fel ERRE A LINKRE, és hamarosan szabadon felhasználható vágóképek is letölthetőek lesznek ERRŐL A LINKRŐL. Greenpeace-aktivisták szerda hajnalban álltak ki a Fertő tavi beruházás bejárata elé Fertőrákos határában. Erőszakmentes akciójukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy elfogadhatatlan, hogy egy nemzeti parkban az élővilág megóvása helyett egy szűk csoport gazdasági érdekében épülő luxusberuházás szempontjai érvényesülnek.
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak. Egy március 20-i, kismartoni sajtótájékoztatón derült ki, hogy a Mosoni-Dunából pótolnák a hiányzó vizet a Fertő tóban és a Fertőzugban. Ehhez az osztrákoknak kapóra jött, hogy Magyarországon éppen meghosszabbítják a Mosoni-Duna csatornáját. Burgenland 3 millió eurót adna arra, hogy ezt a csatornát az osztrák határig meghosszabbítsák. A terv az, hogy másodpercenként 1-4, 5 köbméter víz jusson a Fertőbe. Ahhoz, hogy a tó vízszintjét 1 centiméterrel megemeljék, 3 millió köbméter vízre lenne szükség. 1965 óta jegyzik fel rendszeresen a tó vízszintjét, és sohasem mértek még olyan alacsony vízállást, mint 2020-ban: az átlagnál 30 centivel volt kevesebb víz a Fertőben a hőség és az aszály miatt.
Szerinte, ha a Fertőt a Duna vizével pótolják, megváltozik a tó kémiája, hátrányosan érintve az ott élő állatokat, növényeket, az ökoszisztémát. Szerkesztőségünknek küldött levelében kiemeli azt is, hogy a Fertő tó Natura 2000-es területen fekszik, Európa egyik fontos madárvédelmi helye, több mint 300 madárfajjal, "ezek némelyike ettől a különleges ökoszisztémától függ". Azt is írja, az, hogy a Fertő időnként kiszárad, önmagában nem katasztrófa, "hanem egy természetes, dinamikus folyamat, ami jellemző erre az élőhelyre". Arra figyelmeztet, hogy a határokon átnyúló, az UNESCO Világörökség részét képező tó ökoszisztémája a vízpótlással súlyos károkat szenvedhet, és ezzel felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi helyek vörös listájára. Mosoni-Duna © MTI / Krizsán Csaba Pénz, ami nincs A vízelvezetést részben a burgenlandi kormány, részben a magyar állam fizetné. Utóbbi a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit enyhítendő, az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alapból állná a cechet.
Az egyébként kötetlen és tabumentes eseményen elsőként Kárpáti Béla foglalta össze a résztvevők számára a beruházás és kivitelezés folyamatát, amely során kitért azokra a felmerülő "vádakra" is, amelyekkel ostorozzák a projektet, illetve azokra a környezeti- és természetvédelmi aggályokra is, amelyek egyébként az ő álláspontjuk szerint teljesen megalapozatlanok. Ezt követően elhagytuk a sorompót és a konkrét munkaterületre értünk, hol elsőként egy új elem, a "csatorna" látványa tárult elénk, amely majd a kajakosok, kenusok számára nyújt egy igazán remek sportolási lehetőséget és ami mondhatni átöleli majd az egész területet. Katona Tibor, műszaki projekt vezető már a kialakítandó strand területén igyekezett felvázolni számunkra azokat a helyszíneket, ahol a terveknek megfelelően az adott "projektegységek" kerülnek megvalósításra, így például a medencék helye vagy éppen a vitorlástelep és a kikötői blokk. Átsétálva az Ökocentrum és Ökopark oldalra dr. Kalmár Sándor természetvédelmi szakértő állt a rendelkezésünkre, aki alaposan részletezte számunkra mindazokat a kérdésköröket, amelyek érdeklődésre tartottak számot.
Oldalainkat 8 vendég és 0 tag böngészi MERSZ Az Akadémiai Kiadó elektronikus gyűjteménye évről-évre folyamatosan bővülő tartalommal biztosít magyar nyelvű alapműveket jogtisztán, a digitális anyagok minden előnyét felkínálva. Budapesti Gazdasági Egyetem - Neptun. A szolgáltatás a friss tartalmak mellett számos olyan nélkülözhetetlen referenciamunkát tesz ismét elérhetővé, amelyek nyomtatásban már nem vagy csak igen nehezen hozzáférhetőek. A MeRSZ egy strukturált, kereshető adatbázis, mely minden platformon egységes megjelenést nyújt, külön applikáció letöltése nélkül. Az IP-alapú azonosítás mellett hazánkban egyedülálló módon nem csak a könyvtár számítógépeiről érhető el, hanem Shibboleth-autentikáció révén a felületen az intézményhez kapcsolódó eduID azonosítást követően bármilyen eszközön és bármilyen külső helyszínen használható. Belépés az adatbázisba (elérés az Egyetem gépeiről, vagy VPN távoli hozzáféréssel)
BGF logo Budapesti Gazdasági Egyetem Alkalmazott Tudományok Egyeteme Bejelentkezés A bejelentkezéshez adja meg a Neptun rendszerben használt azonosítóját (Neptun kód) és jelszavát. Neptun azonosító Jelszó Cookie tájékoztató Elfogadom Csak a rendszer működéséhez elengedhetetlenül szükséges sütiket használunk. Ezek a weboldal technikai működéséhez feltétlenül szükségesek, ezért kikapcsolásukra nincs lehetőség, ugyanakkor semmilyen, személyes adatnak minősülő információt nem gyűjtenek.