Hamarosan jöttek is a papok, elolvasták a felírást. Aztán tüstént nekiláttak, jó nagyokat húztak a zsákra. A főpap meg torkaszakadtából kiáltozott: - Én vagyok a zsákban! A főpapot ütitek! De a papok nem hallgattak rá. - Azt hiszed, most is rászedhetsz bennünket? És mindegyikük jó nagyot húzott a zsákra. Ekva-Pirisz a főpapi ruhában elment a fejedelemhez. Egy lóhalál s egy más ló megvételének körülményei – Wikiforrás. Vendégül látták, etették-itatták. A fejedelemnek közben el kellett mennie, mert dolga volt, de arra kérte a főpapot, maradjon még. A fejedelemasszony felismerte Ekva-Piriszt. Barátságosan elbeszélgettek, majd Ekva-Pirisz azt mondta: - Ha visszajön a fejedelem, menjünk vele kocsikázni. Így is történt. Amikor a fejedelem visszatért, az asszony azt mondta: - Friss levegőre vágyom, hajtassunk ki a háromlovas hintón. Beleegyezett a fejedelem, befogatott három lovat, és elhajtottak. Hosszú ideig hajtottak, vagy rövid ideig hajtottak, a fejedelemasszony megszólalt: - Álljunk meg, itt nagyon szép minden. Meg is álltak, elindultak gyalog. Ekkor Ekva-Pirisz így szólt a fejedelemhez: - Nos, fejedelem, gyere, mérjük össze az erőnket!
Mindenféle ki van arra találva, hogy a baj minél nagyobb legyen. Váltóra bajos pénzt hajkurászni. Aki ismerős van a közelbe, az hiába írja a nevét a papirosra. Ha meg akadna olyan, akinek az írására csakugyan adnának a takarékban, az meg nem írja le a nevét papírra, mert már megjárta vele egyszer s akkor a tintatartót tollastul az ablakon keresztül kivágta az utca közepére, mondván: - Üssön beléd a tüzes istennyila fajtáddal együtt. Hát úgy van. Finnugor népek meséi/Manysi mesék/Ekva-Pirisz rászedi a papokat – Wikikönyvek. Jó szerencse, hogy abban a kávéházban, ahol Mari néni hordta tejből él az a nép, aki kávéházi kosztra szorul, a cukrászt érdekelte a sors. Szerette a lovat, mert az a cukrászsággal velejár. Vannak így a mesterségek. Lám a borbély, bár szintén habbal dolgozik, a vadászatot kedveli, ellenben a korcsmárosok gazdálkodók. Továbbá jól mondta azt Daudet, hogy minden író leginkább villatulajdonos szeretne lenni, de mégsem az írók lesznek azok, hanem a posztókereskedők. Állapodjunk meg abban, hogy mindenféle mesterségnek megvannak a maga szenvedélyei és még hajnyírás tekintetében is különbözik a csizmadia a kovácstól.
Így nézik és beszélgetnek mondván: - Hejnye, hejnye... A főhadnagy mérges. A szivarja nem szelel. Az ördög vigye el az ilyen szivart. - Pipával szolgálhatok - szól Sóspál -, van egy tajtékpipám... Azaz, hogy hiszen azt is elvitték. Amaz pedig nem azért a szivarért mérges. Hanem mert a begyűlt emberek közül egy sem az "igazi". Azt meg lehet látni: különösen meglátja ő, akinél rendőrnek való szeműbb embert egész életemben nem láttam. - Hát valamennyien itt vannak mán? - kérdezi. A gazdák körülnéznek maguk között. - Nem - mondják -, még hibázik egy, a Fejedelem Ferenc. - Talán messzi lakik? - Nem a, csak itt van mindjárt a tanyája. Nem tudom, hogy nem gyün... A szivar szelelni kezd. De még várni kell egy kicsit. Látszik már az ablakból, hogy jön Fejedelem Ferenc a lovon, de lassan jön. Kurta az ember, rövid a lába. Utóbb csak beér. Lassan zökken a szobába a küszöbfáról, melyre föllépett, mert alacsony emberek szokása, hogy szeretik magukat magosítani. Mint a többi, ő is rábámul a lukra. Luk a házoldalban – Wikiforrás. A zsandártiszt szeme lassan húzódik az emberen végig, Fejedelem kezében forog a sipka.
De bármint áll is a sor Sütő Jánossal, a lovon ez nem segített. Elvezették az orvoshoz is. Szomorú azt nézni, mikor a beteg lovat vezetik. Az orvos csak ránézett és azt mondta: - Vigyétök. Négy nap múlva a kutyáké. Persze nem olyan már ez az orvosfajta nép sem, mint a régi Kursmid. Csak így, ilyen könnyedén beszél. Másfelől azonban megint csak neki van igaza, mert negyednap délutánra már csakugyan semmiképen sem bírtak a lóval. Ugyan Tóth Kása Pál, a szomszéd, a táragyfű gyökerét ajánlotta hathatós orvosságul, mit a ló fülébe kellene húzni, mely után a táragy kimegy a fejéből. De a ló ekkor már nem sokat ért. Próbakép itatni vezették, de nem kellett neki semmi. Szétnézett még egyszer, utoljára az udvarban, azzal lassan kiment a ház háta mögé a fűre. Ott lefeküdt s mást nem csinált, csak épen az egyik első lábát emelgette, mintha integetne Tóth Kása Pálnak: - Elmehet Tóth Kása Pál... elmehet kend a tudományával. Mindenki sírt, aki csak látta. A ló intett még néhányat a lábával, aztán végignyujtotta a fejét a füvön s kimúlt.
Rákiált: - Állj! - A pap megállította a lovakat. - Hallod-e te pap, add ide a lovaidat! - Minek adjam? - kérdi amaz csodálkozva. - Ne kérdezz! Csak add ide! - Egy-kettőre visszatérsz? - Hamarosan itt leszek. - Nem bánom, no, vidd hát. Ekva-Pirisz felült a szánra, és elhajtott. Egy-kettőre megérkezett a pap házához. - Papné asszony, gyere gyorsan, pénzt kér az urad - mondta a papnénak. - Minek neki a pénz? - Talált egy eladó fehér lovat. Add csak gyorsan azt a pénzt! A papné máris hozta, Ekva-Pirisz meg elvitte a pénzesládikát. De nem adta ám oda a papnak. Hazahajtott a szánkóval. Otthon mind a három lovat agyonütötte. Öreganyja egyre csak korholta: - Börtönbe kerülsz, meglásd! De Ekva-Pirisz csak táncolt. Egyszer csak megjelent náluk három kozák. - Ekva-Pirisz, a fejedelem hívat. - Mért hívat a fejedelem? No jól van, elmegyek. Beül a szánkóba, viszik a kozákok. Megérkezik a fejedelemhez. Kozákok, papok mind odagyűltek. Mondják a papok: - Ez a tolvaj. - A papok ostobák - vágja rá Ekva-Pirisz.
Időközben két gyermekük... "Örökségül kaptam a magyar kultúra tiszteletét a szüleimtől" – Ötvös Anna történész, Márai-kutató Ötvös Anna kassai történészt rabul ejtette Márai Sándor örök emberi értékeket képviselő írói életműve, csodálatos magyar nyelvezete. Nemrég "Lola könyve – Kassától Márai Sándorig"... "Az Isten háza az emberek lelki otthona" – A felvidéki Nagytúr új templomáról mesél Nagy János plébános A szlovákiai Nagytúron olyan szép, modern katolikus templom épült, amelynek csodájára járhatnak a felvidéki és az anyaországi magyarok. Az építkezés hajtómotorja Nagy János esperes-plébános... "A természetjárás nekem olyan, mint a halnak a víz" – Dr. Szarka György geológus, honismereti vezető "Gyuri bácsi" fogalom: az Erdély-járás szakértelmét, minőségét jelzi. Dr. Szádeczky Lajos - A Csíki székely krónika | Extreme Digital. Dr. Szarka György számára a természetjárás éltető elem. Azért lett geológus, hogy a szabadságvágyát megvalósíthassa, és...
6. Diós Erzsébet Háziorvos, Budapest, Deák Ferenc u. 93/b Dr. Dobos Márta Háziorvos, Budapest, Torontál u. 49. /9. Domán Mária Terézia Háziorvos, Budapest, Lőcsei út 4/b. /2. Dorka Mária Háziorvos, Budapest, Kordován tér 1. Füredi Judith Háziorvos, Budapest, Erzsébet királyné útja 47. II. em. 17.
Mosolygós, kedves, segítőkész, név szerint ismer minden beteget és pontosan tudja problémáikat, panaszaikat. Megértő, türelmes, szorgalmas, lelkiismeretes. Erős hivatástudat, emberszeretet, pontosság, türelem, alaposság, nagy munkabírás jellemzi. Szakmai tudása kiváló. Dr. Csiki Árpád | Képmás. Nagyon felkészült, mindig naprakész az egészségügyben sűrűn történő változásokkal, tudnivalókkal kapcsolatban. A rengeteg adminisztráció, telefon, injekció mellett is mindig van egy-két megnyugtató, kedves szava, mosolya a betegekhez. Csiki Árpád praxisa nagyon méltó a kitüntetésre, hiszen Csiki doktor úr és Ildikó is nap, mint nap kitüntetik betegeiket gondoskodásukkal, szeretetükkel. "