A tér parkosított területe kb. 17 000 m 2 lehet. [1] Kialakulása [ szerkesztés] A tér eredendően egy kicsit vizes, zsombékos, a település többi részénél mélyebben fekvő, szabálytalan alakú terület volt az ősi Fő út kanyarulata, az Öregtemető és a Régi Fóti út között. Utcakereső.hu - Budapest - Széchenyi tér. A falu lakóházainak felépítéséhez szükséges telekfeltöltéseket is innen hordott földdel végezték. [2] A római katolikus templom építésének 1896 -os megkezdését megelőzően töltötték fel, s hozták egy szintbe a környezetével. [3] Mint korai elnevezése (Liba tér) is jelzi, beépítéséig a község libalegelője volt ezen a területen. A környék fokozatos beépülése alakította ki a tér máig változékony alakját. Határainak formálódására jellemző, hogy a Régi Fóti út és Cserba Elemér utca sarkán a Régi Fóti út 73. alatt található evangélikus nagytemplom - amit ma már a Széchenyi tértől távolabbi pontként tartunk számon - építésének megkezdéséről a helyi sajtó úgy adott hírt 1936-ban, hogy az építkezés helyszínéül magát a Széchenyi teret jelölte meg.
[8] Az utcanévlexikonban és helytörténeti kiadványokban megadott 1896-os dátum a Liba tér elnevezés alátámasztásra azóta még korábbira tehető: 1884-es állapotot mutató (ám később készült) térképen már így szerepel a terület, [9] ám bizonyos, hogy maga az elnevezés ennél is korábbi, csak ez a térkép bizonyítja első ízben. Egy forrás szerint a Liba tér elnevezéssel párhuzamosan létezett a Pázsit megnevezés is. [8] Egyes korabeli sajtótudósításokban a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom felépítését követően a Templom tér elnevezést használták, [10] ám ez sosem volt hivatalos elnevezés. A Széchenyi tér név 1919-ben már létezett, [11] a tér hátsó, az akkor még létező, bár temetkezésre már nem használt ún. Budapest portál | Közlemény a Széchenyi lánchíd felújításáról. Öregtemető felé néző fertályát 1932-ben nevezik el Szent Imre térre, egy időben tehát a tér kettéosztottan létezett, egyik része Széchenyi, míg a másik Szent Imre néven volt ismert. Az 1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési tervpályázatára beérkezett művek a Régi Fóti út felé eső területet is önálló térként (Szent Imre) kezelték.
[4] Az Öregtemető és a római katolikus templom közé eső terület (a mai REAC-stadion) rendezésére 1937-ben pályázatot írt ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. [5] Az 1939-ig elkészült tervek a tér Régi Fóti út felé eső területét a község közigazgatási-gazdasági központjaként képzelték el új városháza, piac és lakóépületek felépítésével. [6] A nyertes szabályozási tervben foglaltak megvalósítására a második világháború eseményei és az azt követő politikai változások miatt nem került sor. Utoljára az 1969-ben épült Epres sori lakótelep és magának az Epres sornak a megépítése húzta meg a tér határát. Széchenyi tér - Szeged Látnivalók - Műemlékek. [7] A tér 1912-től a rákospalotai villamoshálózat jelentős központja volt: a Pestújhely felől érkező villamosjárat végállomása és az Újpest felől érkező járatok csatlakozási pontja. A villamoshálózat fokozatos felszámolására a második világháborút követően került sor, az utolsó 10-es villamos 1985. május 31-én haladt át a téren, sínjeinek elbontása 2001-ben fejeződött be teljesen. Elnevezése [ szerkesztés] A még beépítetlen, kicsit vizes, libalegelőnek használt terület első elnevezése Liba tér volt.
Itt halad át a 2-es villamos, a buszok közül pedig a 16-os, a 16B, a 105-ös, továbbá az éjszakai 916-os. Korábbi nevei [ szerkesztés] Korábban, a 18. elején Ács tér néven volt ismert, majd 1847-ben Kirakodó tér vagy Rakpiac, nem sokkal később Lánchíd tér, majd a század végén Ferenc József tér. 1918-ban Október 29. tér, 1919 és 1946 között újra Ferenc József tér, [5] majd 2011. május 5-ig Roosevelt tér, [6] Franklin D. Rooseveltre emlékezve. Széchenyi tér budapest hotel. [7] Korábbi épületei [ szerkesztés] A Roosevelt Irodaház helyén 1980-tól 2005-ig [8] a Spenótház állt, előzőleg pedig az Európa Szálló (1830-tól [9] 1962-ig [10]), amelyet az Ullmann- és a Wieser-házból alakítottak ki. [11] A Belügyminisztérium helyén a 20. század elejéig a Diana fürdő állt, [12] a Sofitel szálló pedig Atrium Hyatt néven nyitott meg 1982-ben [13] a Lloyd-palota helyén, amely 1830-ra készült el, [14] de az 1944–45-ös ostromban elszenvedett sérülések miatt 1948-ban lebontották. [15] A Kirakodó-tér, illetve Rakpiac-tér [16] arculatát eredetileg csupa Hild József tervezte épület határozta meg, így – délről észak felé haladva – a Heinrich-ház (1827–28), a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza (más néven Kereskedelmi Csarnok, később Lloyd-palota, 1827; az első pesti tőzsde is itt működött [17]), a Diana fürdő (1822), a Libaschinszky–Koburg-palota (1825), az Ullmann-ház (1834), a Wieser-ház (1837) és a Tänzer-ház (1836–37).
Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1941, Ferenc József (Széchenyi István) tér. Szemben a Lloyd palota, mellette balra a Dorottya utca. A Lloyd-palota terveit a Pesti Kereskedelmi Testület megrendelésére Hild József 1826-ban készítette. Az építkezés 1828-1830-ig tartott és hamarosan híre ment a város lakói között a látványos épületnek, melyet 1854-ben megvette a Pesti Lloyd Társulat. Csak ezután kezdték Lloyd-palotának nevezni. 1051 budapest széchenyi tér 7-8. Erről többet itt. Eme épület helyére épült 1979-1982-ig a Zalaváry Lajos tervezte Atrium Hyatt.
12. 19. Széchenyi tér budapest budapest. Rosevelt 7/8 - in: Archello (without date); további fotók: Bujnovszky Tamás, 2006 nyomtatott: Kissfazekas Kornélia: A rejtett lehetőségek háza - Régi Új Magyar Építőművészet 2006/5 28-30. o Szabó Levente: A kontextusaival terhelt ház. Régi-új épület a Roosevelt téren - Alaprajz 2006/6 22-26. o Szász Katalin, Szitnyai Tamás: Új palota – Irodaház a Roosevelt téren – in: Octogon, 2006/3; Adatok: Megrendelő/építtető: Bayerische Hausbau GmbH Alapterület: 25. 000 m2 Az épület linkje a tervező honlapján
Egyidős a francia forradalommal. Közelről látta Ferenc József koronázását. Öregebb a Lánchídnál, a Magyar Tudományos Akadémia épületénél és a Gresham Palotánál – régebb óta áll itt, mint a környezetében lévő bármely épület. Mióta elültették, otthonát, a forgalmas fővárosi teret már kilencszer átnevezték. Idén 227 éves a Széchenyi István téri öreg, védett akác. Az akác története Pest-Buda parkosításának kezdetéig nyúlik vissza. Először 1755-ben ültetettek tervezetten fákat, akkor a Városligetet parkosították Mária Terézia utasítására. Fűzfákat, szederfákat és – amerikai bevándorlóként – akácot telepítettek. Az 1780-as években az Orczy-kertet és a Városmajort fásították, és ekkor – 1789-ben – ültették a Duna-parti fasort a mai Széchenyi István tér helyén. Ennek a fasornak utolsó, ma is élő hírmondója az öreg akác. Nemcsak a környezetének számtalan átépítését, a Lánchíd építését, hanem a világháború bombázásait is túlélte. Jellegzetesen dőlő törzse miatt jelenléte jól követhető a környékről készült fotókon, képeslapokon.
K. k. Generalquartiermeisterstab" (azaz Cs. Kir. Főszállásmesteri Kar) beosztott tisztjei, illetve az ezredüktől vezényelt tisztek részvételével. Az ekkor készült térképeket nevezzük I. katonai, vagy – mivel nagy részüket II. József (1780–1790) uralkodása alatt alkották meg – "Jozefiniánus" felmérésnek. A teljes Birodalom területéről összesen 3245 db, 1:28800 méretarányú szelvényt készítettek, a méretarány a bécsi ölrendszeren alapult (1 bécsi öl = 1. 89 m). Magyarország területén 1782 és 1785 között tevékenykedtek a felmérést végző katonák, munkálataik összesen 965 db szelvényt eredményeztek. A templom épülete nem, de az I. katonai felmérésen ábrázolt helye megfigyelhető a később készült térképeken is, így azokat egymásra vetítve meghatározható annak helye a jelenkori terepen is. Az így megtalált lelőhelyek különböző régészeti módszerekkel (példánkban roncsolásmentes módon, földradar alkalmazásával) kutathatóvá válnak a régészek számára E hatalmas munka nemcsak katonai, hanem történeti-régészeti szempontból is óriási jelentőségű.
I. 1. Az I. katonai felmérés előzményei Mint a világon általában mindenütt, a térképezést a XVIII. század végéig Magyarországon is főleg katonai szempontok uralták. Ez igaz a részletes topográfiai felméréseket megelőző időszakok térképeire is. A Magyar Királyság már a XIV. századtól kezdve harcban állt a török hódítókkal, így egyre nagyobb szükség volt az országot ábrázoló térképre. Az első ma ismert, fennmaradt Magyarország-térkép elkészítése Lázár (Lazarus) nevéhez fűződik, aki valószínűleg Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Lázár feltehetően a Dózsa-parasztháború idején, 1514-ben dolgozott a térképén, de az csak halála után jelent meg, 1528-ban, Ingolstadtban, Petrus Apianus nyomdájában. A térkép fametszet, egyetlen fennmaradt példányát a Széchényi Könyvtár őrzi, de több faximile kiadása ismert. Méretaránya körülbelül 1:1 200 000. A mohácsi csatavesztést követően az ország három részre szakadt, Európa többi része is fenyegetett lett, így a keresztény világ figyelme Magyarország felé irányult.
század közepétől a második világháborúig tárgyalja a katonai topográfiai térképeket, röviden kitér a történelmi Magyarország területén a XVI. századtól a XVIII. század közepéig folyt térképészeti munkákra, illetve kitekintésként utal az 1950 utáni katonai és polgári topográfiai térképezésre is. Az egyes felmérések leírása hasonló felépítésű: szó esik a felmérés megindulásának körülményeiről, a munkálatot irányító szervezetről, a felmérés kiterjedésének területéről, alapjáról (geodéziai alap, illetve kataszteri térképek), a jelkulcsokról, a felmérési térképekről és az azok alapján készült kisebb méretarányú térképsorozatokról, végül a térképek megőrzéséről. A katonai felméréseket együtt vizsgáló munka hiánypótló a magyar térképtörténeti irodalomban, a kötethez tartozó, az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában megjelent CD pedig hatalmas változást hozott a papír alapú könyvekhez képest: az összesen mintegy 260 térkép, melléklet, táblázat, jelkulcs megjelenítése csak elektronikus formában, tömörítetten (ECW formátumban) volt lehetséges.
század végétől a hadszíntér délre, délkeletre tevődött át, immár lehetőség nyílott az ország felméréseken alapuló térképezésére. Megemlítendő az olasz Luigi Ferdinando Marsigli és a német Johann Christoph Müller császári hadmérnökök munkássága. Marsigli nevéhez a Duna felmérése fűződik, amelyről egy 18 szelvényből álló térkép jelent meg 1:103 000 méretarányban, Mülleréhez pedig az 1709-ben Bécsben kiadott, első, felméréseken alapuló, pontos Magyarország-térkép, amelyet rézmetszés útján sokszorosítottak. Méretaránya körülbelül 1:550 000, vagyis az addig megjelent legrészletesebb térkép Magyarországról. Erdély területéről kiemelkedő minőségű Morando Visconti hadmérnök 1699-ben készített, 1:550 000 méretarányú, Hermannstadtban (Nagyszebenben) kiadott térképe. A katonai felmérések "előfutáraként" említhető a Temesi Bánságról 1723–1725 között, Szavoyai Jenő parancsára készített 1:255 000 méretarányú, kéziratos térkép. Az újjáéledt magyar kartográfia első nagy úttörője Mikoviny Sámuel kamarai mérnök volt a XVIII.