Főoldal Termékek Bőr-és hajápolás Bőrbetegségek gyógyszerei Szemölcsirtók, tyúkszemirtók Cikkszám: CV52551 Rendelhetőség: Nem rendelhető Kiszerelés 1 ml 3 335 Ft (2 626 Ft + ÁFA) (egységár: 3 335 000 Ft/l) Részletek Az Acetocaustin savas hatóanyagú (monoklór-ecetsav) szemölcs eltávolító orvostechnikai eszköz. ADAGOLÁS Az Acetocaustinnal csak rövid kezelési idő szükséges. A javasolt, heti egyszeri alkalmazás betartása mellett a szemölcs maximum 5 hét alatt eltávolítható. A szemölcs körüli egészséges bőrt a kezelés előtt jól záró kenőccsel (pl. vazelinnel, cinkpasztával) jól be kell kenni. Acetocaustin szemölcsírtó oldat fogalma. A spatulával egy kis pöttynyi Acetocaustint kell tenni a szemölcsre. Mivel az oldat erős sav, csak a szemölcsre szabad kenni és megszáradni hagyni. Egy hét alatt a monoklór-ecetsav feloldja a szemölcs felső rétegét, a feloldott var ragtapasz segítségével eltávolítható. A sav csak a szemölcs legfelső rétegét tudja feloldani, ezért a kezelést mindaddig ismételni kell, amíg a szemölcs teljesen el nem tűnik.
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Ismertebb márkák Az ismertebb termékek, melyeket nálunk is megtalálhat.
Mivel a testtel érintkező használati tárgyakkal is lehetséges a fertőzés átvitele, célszerű, hogy azokat ne használják közösen és megfelelően tisztítsák, mossák.
Mit tehetünk a nutriák ellen? A kérdés nem könnyű. A nutria nemcsak félénk és óvatos, de ráadásul nagyon ritkán bújik elő a vízből, így a szárazföldi csapdázás esetében kevésbé sikeres védekezési mód. A legkézenfekvőbb megoldás a vízben úszó nutriák kilövése, legalábbis ez lenne, de ezt az adott helyszín függvényében lehet mérlegelni. Az 1990-es Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről kimondja, hogy mi a teendő az inváziós fajok esetében, illetve az őshonos fajok védelme érdekében. Erre ráerősít az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről. Óriás ősrágcsálóra bukkantak Dél-Amerikában | National Geographic. A röviden inváziós listaként emlegetett dokumentumban 66 faj szerepel, a nutriát is beleértve, és nagy vonalakban szabályozzák benne a vele kapcsolatos feladatokat. Persze, ott van még a vadvédelmi törvény is, tehát Magyarországon jelenleg is megvan a jogszabályi háttér arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet vadászni ezekre az állatokra.
A felvételen békésen úszkál a Dunában az idegenhonos állat. A hódpatkánynak is nevezett, Dél-Amerikából származó, tömzsi testű nutria azután telepedett meg Magyarországon, hogy a prémje kiment a divatból, és felszámolták az állattartótelepeket, ahonnan szélnek eresztették a rágcsálókat - írta a Turista Magazin. Elsősorban a Duna mentén fordul elő, de több, elszigetelt állománya létezik szerte az országban, csatornákban, halastavak mellett is. A fővárosi Duna-szakaszon úszkáló példányról az Idegenhonos inváziós fajok Facebook-oldal tett közzé egy videót: A nutria tömött, hosszú, puha bundával rendelkezik, emiatt tenyésztették anno. Rövid végtagjai, és hosszú, hengeres farka van, utóbbi alapján könnyű megkülönböztetni a hódtól. A szárazföldön nem mozog túl ügyesen, ezért többnyire a vízben tartózkodik. Itt halakat zsákmányol, de a leveleket, gumókat, magvakat sem veti meg. Nem épít gátat, ehelyett üreget ás magának, ami árvízvédelmi okokból aggályos lehet. Sajnos a rágcsáló az őshonos fajokat is veszélyeztetheti.
Érdekes tény, hogy a pézsmapockot ugyanúgy Dél-Amerikából "hurcolták be" Európába. Az említett faj a legkisebb a három közül, mindössze 20-30 cm-es a teste, a farka pedig még egyszer ennyi. A hódok ennél sokkal nagyobbak, 70-100 cm-esek, amihez egy akár 40 cm-es farok is tartozhat, így az állat összességében csaknem másfél méter hosszú lehet. A nutria a kettő között helyezkedik el, 50-60 centis, farokkal együtt egyméteres. A pézsmapocok hátsó lábán nincs úszóhártya, ellentétben a hóddal és a nutriával, annyi, hogy utóbbi külső lábujjai hártyamentesek – taglalja Enyedi Róbert. Ez azért fontos, mert részben ennek köszönhetően a különböző fajok másként is úsznak, ami segít megkülönböztetni a javarészt vízben tartózkodó állatokat egymástól. A farkuk a harmadik fontos határozóbélyeg, ez a pézsmapocoknál és a hódnál is csupasz, pikkelyekkel fedett, lapított (a pézsmapocoknak oldalirányból, a hódnak pedig hát-has irányban). A nutria farka teljesen más: hengeres, nem lapított, és nemcsak pikkelyes, de hosszú serteszőrök is fedik.