Ekkor, nem jogerősen, mindhárman többéves börtönbüntetést kaptak. Az ÁPV Rt. másik három igazgatótanácsi tagját az FB felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, felmentette viszont Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt. A Legfőbb Ügyészség képviselője keddi perbeszédében, súlyosításra irányuló indítványában Tocsik Márta, Liszkai Péter és Szokai Imre cselekményének kiemelkedő tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét hangsúlyozta, illetve a közvagyonban okozott kár "elképesztően nagy mértékét". Továbbá rámutatott arra is, hogy a vádlottak egy csoportja bizalmi állását felhasználva követte el a súlyos bűncselekményeket. Tocsik márta lánya 73. – Nem véletlenül vált ez az ügy a rendszerváltás egyik legnagyobb botrányává – fogalmazott az ügyész, hozzátéve: az elsőfokú ítélet minősítésének megváltoztatását kéri Tocsik Márta, Liszkai Péter és Szokai Imre esetében hűtlen kezelésről csalásra. Tocsik Márta ügyvédje részben védence felmentését, részben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését indítványozta a Legfelsőbb Bíróságnak a büntetőper másodfokú tárgyalásán kedden.
Hétfőn várhatóan kihirdeti ítéletét a Fővárosi Bíróság (FB) a Tocsik-per megismételt első fokú eljárásában. A hat évvel ezelőtti privatizációs botrány kapcsán 804 milliós sikerdíjáról ismerté vált és utóbb csalással vádolt Tocsik Márta, illetve nyolc társának büntetőperében a vádiratot 1997-ban nyújtotta be a Fővárosi Főügyészség. Tocsik Márta mellett csalással vádolták Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, hanyag kezeléssel a privatizációs testület négy egykori igazgatótanácsi tagját, továbbá befolyással való üzérkedéssel tettesként Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, a párt akkori pénztárnokát és Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletembert, bűnsegédként pedig Vitos Zoltán vállalkozót. Az FB 1999-ben első fokon, nem jogerősen bűncselekmény hiányában mentette fel a csalással illetve hanyag kezeléssel vádoltakat, ám letöltendő szabadságvesztést szabott ki Boldvai és Budai esetében. Tocsik márta lánya 165. A Legfelsőbb Bíróság azonban 2000-ben megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az FB döntését és új eljárásra utasított, ez zárul le várhatóan hétfőn.
vezető jogászát csalással, az ÁPV Rt. további négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással üzérkedéssel vádolta. A Wikipédiában olvasható pertörténet szerint első fokon a Fővárosi Bíróság 1999-ben felmentette Tocsik Mártát, majd a Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra kötelezte. 2002-ben hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, 2003-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak többsége alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte. Megyei Lapok. A Legfelsőbb Bíróság szerint a jó erkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat. Az ügyvédnő ellen polgári per is indult, melyet 2008 májusában elvesztett.
Balra kanyarodás telezöldnél: Megkerülve vagy nem megkerülve? Úgy tűnik, az egész balra kanyarodás telezöldnél sok sebből vérzik. Telex: A szemből kanyarodó autó előtt vagy mögött kell a kereszteződésben balra kanyarodni?. Szinte sosem egyértelmű, hogy a szembe érkező vajon ugyanúgy tervez-e kanyarodni, ahogy mi azt elképzeltük és szabály szerint megtennénk. Arra viszont biztosan mindenki emlékszik, hogy a KRESZ tanfolyam során milliószor végigrágott ábrákon a kanyarodást jelző vonalakat mindig szép nagy ívben rajzolták meg balra kanyarodáskor, hiszen ezt így is kell végrehajtani. Nem tudunk tehát mást javasolni, mint hogy nagyon-nagyon körültekintően kanyarodjunk balra, próbáljuk meg "kitalálni", hogy vajon a szembe jövő, szintén balra kanyarodónak mi a szándéka. De semmiképpen ne hagyjuk belekényszeríteni magunkat olyan manőverbe, ami a másik sofőr rossz kanyarodási akciójából fakad, minket pedig veszélyeztet. A videót a következő oldalon találod.
A balra kanyarodás telezöldnél nem veszélytelen manőver, nagyobb körültekintést és szabályismeretet követel, mint mondjuk egy jobbra kanyar. A helyzet tovább bonyolódik, ha a szembe jövő is balra kanyarodik. A videót a cikk végén feltétlenül nézd meg! Tisztázzuk a telezöldet: mit jelent valójában? A telezöld egyszerűen fogalmazva nem irányított zöld, tehát nincs a lámpában nyíl, azaz világít a teljes szép zöld kör mindenféle egyéb jelzés nélkül. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nekünk vált zöldre a lámpa, hanem a szemből érkezőknek is, és ha balra akarunk kanyarodni, bizony nagyon-nagyon kell figyelni. Totalcar - Magazin - Villamos: tényleg mindig elsőbbsége van?. A legfontosabb, hogy a szembe jövő autóknak, akik egyenesen haladnak tovább, elsőbbséget kell adni. Ilyenkor a lámpánál álló első autó, amelyik balra kíván kanyarodni, nyugodtan "becsoroghat" a kereszteződés közepéig. Itt szépen megvárja, amíg szemből minden egyenesen érkező elhalad mellette és bekanyarodik. A KRESZ-vizsgán vélhetően nagyjából mindenkinek ment ez, a tapasztalatok és a koccanások viszont azt mutatják, a gyakorlatban sokan már elfelejtik alkalmazni.
A közlekedés csapatjáték Egy többszereplős forgalmi szituáció azoknak is tartogat veszélyeket, akik teljesen tisztában vannak azzal, mi a helyes megoldása annak, hiszen attól, hogy egyvalaki még a szabályoknak megfelelően cselekszik, még nem biztos, hogy a többiek is ezt teszik. Márpedig a biztonságos közlekedés alapja, hogy mindenki pontosan tudja és be is tartja a szabályokat, a gyakorlatban azonban pontosan tudjuk, hogy ez nem mindig van így. Tudja ezt a jogszabályalkotó és minden közlekedési szakember is, nem véletlen, hogy az oktatók is igyekeznek belevésni minden tanulóvezető fejébe, hogy elsőbbsége csak akkor van az embernek, ha azt meg is adják. A balra kanyarodás veszélyei - Jogászvilág. Jobbra, kis ívben kanyarodáskor még csak-csak mindenki többé-kevésbé helyesen oldja meg a feladatot, hiszen ilyenkor maximum a zebrán bandukoló gyalogosra, esetleg, ritkábban az úttal párhuzamosan haladó kerékpárosokra kell tekintettel lenni. A balra kanyarodás (olyan kereszteződésekben, ahol nincs külön jelzőlámpa által irányított kanyarodási sáv) viszont már más tészta, hiszen ehhez keresztezni kell a szembejövő forgalmi sávot, elsőbbséget kell adni a szemből érkezőknek, egyenesen tovább haladóknak, vagy éppen jobbra kanyarodóknak, ahogyan arra is figyelnünk kell, hogy nem kezdtek-e minket hátulról előzni a kanyarodás megkezdése előtt.
Elindítottam egy Facebook-csoportot a villamossal kapcsolatos KRESZ szabályokkal összefüggésben. Az alábbi két feladványra a helyes választ is ott lehet megtalálni. Mi a helyes áthaladási sorrend?
A villamos nagy, sárga és félelmetes, ezen felül kötött pályás, ezért hajlamosak vagyunk misztifikálni a szerepét a közlekedésben, és sokan zavarba jönnek akkor is, ha a villamossal kapcsolatos szabályokról esik szó. A KRESZ, mint jogszabály elég szűkszavúan rendelkezik ezekről, ezért évtizedekig létezett egy jogszabályi értelmezés az egyedi esetek magyarázásával. Az ebben lévő iránymutatásokat mai napig is emlegetjük az elméleti tanfolyamokon, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy esetleges baleset utáni eljárásban kizárólag a paragrafus szövegeit fogják figyelembe venni. Ebben az írásban összefoglalom azokat a szabályokat, amelyek a villamosra másképpen érvényesek, mint az átlagos járművekre. Érdemes azzal kezdeni, hogy a villamos a KRESZ szerint közúti jármű. Olyan jármű tehát, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. Azaz a villamosvezetőjének be kell tartania a KRESZ alapszabályait. Többek között meg kell felelnie a járművezetés személyi feltételeinek, köteles a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak is eleget kell tennie.
Az pedig pláne nem igaz, hogy mindig elsőbbséggel rendelkezne. Elindítottam egy Facebook csoportot a villamossal kapcsolatos KRESZ szabályokkal összefüggésben. Az alábbi két feladványra a helyes választ is ott lehet megtalálni. Mi a helyes áthaladási sorrend? Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok 53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra; b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra; c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra. (2)341 A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelző készülék működik.