Tömítőanyag termékskálánk szintén tartalmaz építőipari tömítőanyagokat, vízzáró rendszereket, padlóburkolati rendszereket és szigetelőrendszereket nagy igénybevételű ipari és kereskedelmi építési projektekhez. LB-Knauf, Styrokleber EPS polisztirol ragasztó 25 kg Elônyök: - Jó páraáteresztô - Nagy szilárdságú és rugalmasságú - Jó tapadóképesség - Üvegszövet háló ágyazására is alkalmazható HABARCSTÍPUS: A StyroKleber polisztirol ragasztó gyárilag elôkevert szárazhabarcs, melyet az építkezés helyszínén, közvetlenül a felhasználás elôtt, vízzel kell összekeverni. Cement kötőanyagot, ásványi töltőanyagot és tulajdonságjavító adalékokat tartalmaz. Fbs ragasztó ár ar enhanced security. ALKALMAZÁSI TERÜLET: A StyroKleber polisztirol ragasztó új és régi lakóépületek, középületek, ipari objektumok polisztirolból készülő hôszigetelő rendszereinek ragasztó és ágyazó habarcsa. Alkalmas a polisztirol hőszigetelő táblák vakolt falakra, betonfelületekre, téglára ragasztásához, valamint a hőszigetelő táblák felületére az üvegszövetháló begletteléséhez.
1 690 Ft (nettó ár: 1 331 Ft +ÁFA) (egységár: 24 143 Ft /l) Cikkszám/EH kód: 6952EH Cikkszám: 6952EH
Ez arra ösztönzi a jegybankokat, hogy a pénzkezelő gépek miatti, előzőekben említett technológiai korszerűség biztosítása mellett, "örökzöld" szempontként tekintsenek a bankjegyek hamisítás elleni védelmének fokozására – függetlenül a hamisítások pillanatnyi helyzetétől. Az 1997-től kibocsátott, jelenlegi forint bankjegysorozat hamisítását az eltelt 18 évben széles sávban történő hullámzás jellemezte. Figyelemre méltó tapasztalat volt, hogy – az 1997-től kibocsátott bankjegyek esetében e hullámzás felső értéke sem okozott forgalmi zavarokat a készpénzforgalomban. Már csak tíz napig fizethetünk a régi 20 000 forintos bankjegyekkel. Az új 20 000 forintos bankjegy biztonsági elemei Forrás: MNB A hamisítás mértéke az utóbbi években a hasonló méretű, nemzeti valutával rendelkező országokkal történő összehasonlításban is kedvezőnek tekinthető, jellemzője, hogy elsősorban a nagy értékű címletekre (20 000, 10 000 és 5 000 forintosok) koncentrál. Így tehát azt mondhatjuk, hogy napjainkban hamisítási szempontból nem tapasztalható aggodalomra okot adó körülmény. Ugyanakkor a kibocsátói felelősség okán az MNB – mint általában a jegybankok – akkor jár el körültekintő gondossággal, ha nem egy már bekövetkezett krízishelyzetben, hanem "nyugalmi időszakban", megelőző jelleggel végzi el a hamisítás elleni védelem fokozását célzó fejlesztéseket, megteremtve a lehetőségét annak, hogy mindig egy lépéssel a hamisítók előtt járva elkerülhető legyen a megtévesztő, jó minőségű hamisítványok tömeges megjelenése.
Úgy kell lépést tartani a korunkat meghatározó műszaki fejlődéssel, hogy a bankjegyek képesek legyenek biztosítani a készpénzforgalom zavartalan működését valamennyi érintett szereplő számára, legyen az a lakosság, egy pénztáros vagy éppen a bankjegyeket kezelő automata. Időszerű a korszerűsítés Az 1997 és 2001 között kibocsátott, jelenleg forgalomban levő bankjegysorozat, illetve az azokon található biztonsági- és úgynevezett gépi azonosító elemek már elérték azt a határt, melynek átlépésével az előzőekben említett, komplex technológiai környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodásuk nehézkessé vált, ezért időszerű a korszerűsítésük. Ki van a 2000 forintos bankjegyen? - Kvízkérdések - Egyéb tudományok - gazdaság. Természetesen a technológiai avulás nemcsak a forint bankjegyekre jellemző sajátosság, hiszen ennek megelőzését szolgálja az az általánosan követett nemzetközi jegybanki gyakorlat, mely szerint a forgalomban levő bankjegyeket, egyre sűrűsödő periódusokban korszerűbb változatokra cserélik. Az új húszezres Forrás: MNB Ugyancsak látványos a fejlődés - az elmúlt másfél évtizedben és napjainkban is - azoknak a színes sokszorosító eszközöknek (fénymásolók, printerek) a terén, amelyek a hamisítók által is elterjedten használatosak.
A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el (). A bevonásra kerülő régi 20 000 forintos bankjegy
A fejlesztett bankjegyek 2018-ig tartó kibocsátási programjának második eleme a 20 000 forintos, mely 2015. december 14-én került forgalomba. Már csak ebben az évben fizethetünk a régi 20 000 forintos bankjegyekkel. A régi húszezreseket 2016 végéig lehet használni Forrás: AFP/Attila Kisbenedek Hasonlóan az előző évben alkalmazott gyakorlathoz, a jegybank ezúttal is megfelelő felkészülési időt biztosított a készpénzellátási lánc professzionális szereplői – így különösen a hitelintézetek, a posta, a pénzfeldolgozók és a kiskereskedők valamint különböző bankjegy-elfogadó automaták üzemeltetői – számára az új bankjegyek kezelésére való felkészüléshez. Az e szervezetek által üzemeltetett bankjegy elfogadó, befizető és feldolgozó gépeket ugyanis alkalmassá kell tenni arra, hogy az új bankjegy címleteket, valamint azok valódiságát és forgalomképességét felismerjék. Az érintett szereplők szakmai felkészülésének összehangolását az MNB jóval a megújított bankjegyek forgalomba kerülését megelőzően megkezdte, és folyamatosan nyomon követte. Ennek megfelelően a megújított 20 000 forintosok forgalomba történő bevezetése is két lépcsőben történt.
Decembertől megújult a 20 ezer forintos. A Magyar Nemzeti Bank szakértői felelevenítik a bevonás szakmai indokait és a kapcsolódó nemzetközi gyakorlatot. A megújított 20 ezer forintosról az MNB szakértői Bódi-Schubert Anikó, Pataki Tibor és Réthy Barbara írtak egy közös elemzést. Miért van szükség a bankjegyek megújítására? A megújított bankjegyekről 2014-ben közzétett publikációink részletesen elemezték, hogy milyen szakmai érvek és készpénzforgalmi körülmények tették indokolttá a jegybank fejlesztett bankjegyek kibocsátásáról való döntését. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a forintbankjegyek fejlesztése mellett szóló legfontosabb szakmai érv az ún. technológiai avulás megelőzése volt. Ha csak a saját, személyes környezetünkben tekintünk az elmúlt kb. 15 évben végbement számítástechnikai fejlődés ütemére, könnyű belátni, hogy ugyanez a dinamika mit jelenthet a bankjegyek működési környezetében. Ezek még a régi húszezer forintos bankjegytömbök Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Ezek a készpénzforgalmat a mindennapokban aktívan befolyásoló körülmények, - így a bankjegyek gépi azonosíthatóságának és válogatásának szükségszerűsége és elterjedése a mindennapos fizetési műveletek, valamint a pénzügyi közvetítő szféra által alkalmazott bankjegy-visszaforgatás során – összetett, új követelményeket állítanak a kibocsátó jegybankok elé.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (... ) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.