Egy jól átgondolt, gondosan megtervezett és kivitelezett sziklakert nagyon szépen mutathat a bármelyik kertben. A sziklakert lelkét a beültetett növények jelentik, ehhez a kertészetekben számos sziklakerti dísznövény áll a rendelkezésünkre, sőt könnyen a bőség zavarába eshetünk. A sziklakerti növények kiválasztása során a legfontosabb szempont, hogy azonos igényű dísznövényeket válogassunk össze. Más igényei vannak egy mediterrán éghajlatról származó sziklakerti növénynek, és más egy hűvös hegyvidékről származónak. Eltérő igényű növényfajok vegyítése csak akkor oldható meg, ha nagyon nagy kiterjedésű sziklakertben gondolkodunk, és külön tudjuk választani a naposabb déli oldalt, az árnyékosabb északitól. Amikor a sziklakertbe keresünk növényeket a legkézenfekvőbb választásnak a különféle pozsgás növények tűnnek. Ezek a strapabíró növények, húsos leveleikben sokáig képesek megőrizni a nedvességet és kevés gondoskodás mellett is szépen díszítenek. Pozsgás sziklakerti növények példa. Cikkünkben ilyen ellenálló, emellett nagyon dekoratív pozsgás sziklakerti növényeket mutatunk be, melyeket bátran ültethetünk a sziklakertbe.
Magas varjúhájak 2. rész A magas varjúhájak a szokványos kerti virágos évelők egy népes csoportját alkotják, bár sziklakertekben még mindig gyakrabban találkozhatunk velük, mivel alacsony társaikhoz hasonlóan jól tűrik a szárazságot, fény- illetve melegkedvelőek. Részletek Magas varjúhájak 1. rész Alacsony varjúhájak 2. rész A varjúhájak szukkulens növények, más néven pozsgások. Pozsgás sziklakerti növények magyarországon. Ez azt jelenti, hogy levelükben és szárukban képesek vizet raktározni, amiből hosszú távon fedezni tudják saját vízszükségletüket, ha ideiglenesen nem jutnak vízhez. Ez a képességük teszi őket szélsőségesen szárazságtűrővé a Magyarországon általánosan alkalmazott kerti virágokhoz képest. Alacsony varjúhájak, 1. rész Egy éves, beállt kert képekben Egy kert elkészültekor sokszor nehéz elképzelni, és még nehezebb kivárni azt az állapotot, mikor a növények besűrűsödnek, és már nem a nagy szabad mulcsfelületeket látni a kertbe, hanem a zöld lombok és a színek dominálnak. Lakáskultúra, 2015 május – Varjúháj és rokonsága Edényben, ágyásban vagy sziklakertben egyaránt jól mutatnak és mostoha körülmények között is hosszan díszlenek a varjúhájfélék.
Jól trágyázott, nedves, laza talajon példányai óriási méretűek lehetnek. Szára húsos, hengeres. Levelei ülők, lapát alakúak, válluk felé keskenyedők, pozsgásak. Apró sárga virágai a murváskodó levelek hónaljában ülnek. A királynői agávé (Agave victoriae-reginae) az egyik legszebb agávé, ami egy lassan növekvő ~, amely akár 30 cm magasra is megnőhet. A növény alakja változó, de általában a levelek rozettába rendeződve egy gömböt formálnak.. Királynői agávé - gondozása, virágzás a, locsolása, igényei tovább -... A Delosperma nemzetségbe körülbelül 100 ~ faj tartozik, melyek Afrika déli és keleti részén gyakoriak.... Pozsgás sziklakerti növények, melyek nem igényelnek sok törődést - Komfort Magazin. Sziklakerti növények Sárma gondozása - Részletes útmutató... Igen változatos fajok tartoznak ide, lágyszárú egyéves, évelő, vagy fás, bokros valamint sok kaktuszra emlékeztető ~ attól függően hol alakultak ki. Leveleik és szárai gyakran pozsgásak és jellemző tulajdonságuk, hogy fehér tejszerű, méreg hatóanyagú nedvet tartalmaznak. A termések és egyéb kiegészítők mellett apró ~ eket is használtak, melyek hasonlóan sokáig díszítik a alkotást.
Mattis Teutsch János Született 1884. augusztus 13. Brassó Meghalt 1960. március 17. Brassó (75 évesen) Nemzetisége magyar Stílusa avantgárd A Wikimédia Commons tartalmaz Mattis Teutsch János témájú médiaállományokat. Mattis Teutsch János ( Brassó, 1884. – Brassó, 1960. ) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét. Életpályája Eredeti neve Mattis. A Teutsch nevet a mostohaapja iránti tiszteletből vette fel. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. Első szín- és vonalritmusból komponált expresszionista akvarelljei 1908 és 1915 között készültek. 1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. Mattis Teutsch János műveit mutatja be a Virág Judit Galéria – Deszkavízió. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma.
1919 után Brassóban élt, szülővárosában műtermi kiállítás keretében mutatkozott be, amelyet aztán minden évben megismételt. Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee -vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Máttis Teutsch János - 1923. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett. Halála után először a műveit a csíkszeredai múzeumban állították ki fiának, Mattis Jánosnak a munkáival együtt. 1996-ban a Nagybánya művészete c. kiállításon szerepeltek művei a Magyar Nemzeti Galériában.
Ez a második az esetek túlnyomó része. Máttis kompozíciója általában, expresszionizmusának kiérésekor, az 1918. év közepén, középpontos és centripetális. Hogy az Uitzal való, bár főként csak különbözőségekre rámutató összehasonlítást folytassuk, különös véletlen, hogy míg Uitznál a centralitás az egymást metsző diagonális szisztémán keresztül alakult, Máttisnál a centralitás megbomlásakor jelennek meg a diagonálisok. A képformának ez a megbomlása az 1919. évben következett be. Egy rövid, átmeneti jelentőségű korszak jött, amelyben a régi harmóniák helyén éles disszonanciákat találunk, a kiegyensúlyozott színek és formák helyett pedig anarchikus zavart. Volt azonban ennek az anarchikus korszaknak egy nagy erénye is. A régi lágy harmóniákat, sokszor puha és passzív befejezettséget felváltotta az aktív tartalmakra és mozgalmas lendületekre való törekvés. Hiszen éppen a művésznek ez az új érzelmi diszpozíciója volt az, ami a formabomlást és kompozícióválságot létrehozta. Ebben az időszakban maga Máttis is nagyon érezte formavilágának disszonáns voltát és gyorsan indult az új cél felé: az új tartalmat új harmóniába önteni.
A kiállítás október 4-ig a művész 31 alkotását mutatja be (10 linómetszetet, 9 akvarellt, 4 pasztellt és 8 kisplasztikáját) a Brassói Képzőművészeti Múzeum gyűjteményéből. Mattis-Teutsch János sokoldalú alkotó volt (festő, grafikus, szobrász, művészet-teoretikus és költő), a közép-európai térség avantgárd művészetének kimagasló képviselője. A kiállítás bemutatja Mattis-Teutsch művészi fejlődését az 1917–1932-es korszakból, amely a művész alkotói virágkorának tekinthető, amikor aktívan részt vett a térség avantgárd mozgalmaiban: Magyarország (MA; 1917–1918), Németország (Der Sturm; 1921–1925) és Románia (Contimporanul, Integral; 1924–1925), továbbá bemutatja az európai avantgárd képviselőivel (Vaszilij Kandinskij, Franz Marc, Der Sturm) fenntartott kapcsolatait és összefonódását. Saját, avantgárd szellemben fogant képzőművészeti formanyelvének fokozatos kialakulását követhetjük nyomon Mattis-Teutsch linómetszetein, akvarelljein és pasztelljein keresztül, betekinthetünk alkotóműhelyébe, ahol a művész új kifejezési formákkal kísérletezik.