"Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" Valaki nevetségesnek tartja ezt a kifejezést, pedig nem is olyan földtől elrugaszkodott, ugyanis Marie Antoinette uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket, mint a kalács is volt, olcsóbban kellett adniuk. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, a filozófus csupán egy hercegné szájába adta e szavakat, azonban a forradalom utáni propaganda remekül kihasználta ezt. Fleurs de la Reine: "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot!". "Houston, baj van! " Ez egyik leghíresebb szállóigével kapcsolatban is sajnos mondanunk kell egy-két dolgot, leginkább az igazat. A mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor is az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, valamint az energiaellátó rendszer is teljesen működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben.
Figyelt kérdés "S'ils n'ont pas de pain, qu'ils mangent de la brioche. " Azaz ha nincs kenyér, egyenek kalácsot. Ezt Mária Ántoanett mondta, amikor a szegények éhezése felől kérdezték, hogy tudna-e segíteni az éhező francia polgárokon. Annak idején gimnáziumban még a szocialista évek alatt ezt ugyanígy tanultunk ahogy évszázadokon keresztül. Az uralkodónő megvetéssel és közönnyel viseltetett a szegény néprétegekkel, amiért azok fellázadtak és ledöntötték a Bastillét. Ahogyan az logikus is. Valamikor a rendszerváltás után, amikor már eltünt a szocializmus mindenhol és előretört a régi arisztokrácia iránti vágy, akkor feltűntek újabb értelmezések is. Azt lehetett hallani történészektől, hogy nem is mondott soha ilyet Ántoanett. Semmilyen újrégészeti lelet nem kerül feltárásra, az ég világon semmi sem változott csak a trend. Egy letűnt korszakot kezdtek ismét imádni. Mária Antoanett olyan uralkodónő volt, akire a mai középrétegek felnéznek. Mária Ántoanett hírhedt mondását, miért mosdatják a XXI. sz-i liberálisok?. Nem szólt bele férje uralkodásába, ugyanakkor ugyanazokkal a fényűző megnyilvánulásokkal rendelkezik, mint a mai emberek.
A sütemények ünnepe. A magyar karácsonyi ünnep idején az elmaradhatatlan bejgli mellett nem hiányozhatnak az asztalról más sütemények sem: a mézeskalács, a diós-vaníliás kiflik, a fatörzs, a mákos guba. A mézeskalácsot már hetekkel az ünnepek előtt megsütik, a különböző figurákkal a karácsonyfát is szokták díszíteni. Franciaországban a karácsonyi fatörzs, Angliában a karácsonyi puding, Németországban a franciához hasonló gyümölcskenyér, a stollen, Elzászban a szárított és kandírozott gyümölcsökkel sütött bireweck és az éjféli mise előtt a hagyományos mézeskalács, a lebkuchen hagyományos. ( …) Megosztás
Párizsban volt egy közellátási rendelet, hogy amennyiben éhség ütné fel a fejét, a pékek kötelesek minden pékárut hatósági (normál kenyér) áron a lakosság rendelkezésére bocsátani. Így fordulhatott elő, hogy rendkívül súlyos kenyérhiánynál méregdrága péksüteményeket (mint a kalács is) fillérekért lehetett kapni. Érdekesség, hogy a liszt hiányához a rossz termés mellett hozzájárult az orléans-i herceg is, aki nagy mennyiségű gabonát árusított ki külföldre. - Valószínű, hogy nem is kalácsról, hanem briósról van szó. Alan Devidson szerint a 18. században a brióst csak enyhén gazdagították, kevés vaj és tojás hozzáadásával, és alig különbözött az igazán finom, fehér kenyértől. - És végül, érdemes tudni, hogy Mária Terézia szigorú keresztény szellemben nevelte gyermekeit, ami nem csak a külsőségekben nyilvánult meg. Korabeli források szerint a királynő minden héten kiküldte gyermekeit, hogy osszanak kenyeret az idősek között. Valamint Marczali Henrik történelemíró idézi Mária Teréziát, aki így rendelkezett a gyermekek étkezéseiről: "Kívánom, hogy mindenből egyenek, az evésben ne válogassanak, ne keressék a jobb falatot vagy ételt, és ne is beszéljenek erről.
A teljes beszélgetést megtekintheti az alábbi videóban. Kapcsolódó cikkek: Cím dátum Újabb öt évig Hajnal János vezeti a Debreceni Intézményműködtető Központot 2018. 04. 26 Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Célja / leírás A szülők és később a diákok számára a fizetés megkönnyítése és a sorban állás elkerüléseA gyermekek étkeztetését végig kísérni bölcsödétől egészen középiskola végéig Elérhetősége Honlap: Hogyan valósul meg? Az adott hónap fizetési időszakában (1-10) a szülő a DIM Online szülői felületén az OTP biztonságos rendszerét használva bankkártyával fizeti a DIM számlájára az étkeztetési díjat, akár egy családon belül több gyerek számára is Valamennyi folyószámla mozgás nyomon követhető Valamennyi számla letölthető digitális formában A felület lehetőséget biztosít a változások bejelentésére Mi szükséges hozzá? Energetikai távirányításra készülnek a debreceni intézményekben – videóval - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Regisztráció, mely automatikusan létre is lett hozva azoknál, akiknél az E-mail rendelkezésre állt a rendszerben Bankkártya Ki működik közre? Debreceni Intézményműködtető Központ OTP Bank Nyrt. (SimplePay) Mi az eredménye? Otthonról, online, kényelmesen sorban állás nélkül rendezhető az étkezési díj kifizetése A gyerekek étkezésével kapcsolatos információk (kedvezményre jogosultság, lakcím változás, egyéb adatváltozás) otthonról egyszerűen elérhetőek és változtathatók Aki bölcsődésként lép be a rendszerbe, egészen gimnáziumig nyilván van tartva, semmi teendője nem akad 18 ezer gyerek étkezéséről gondoskodik a rendszer Értékelés A szolgáltatás teljesen unikális Magyarországon.
4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A. Telefon: (52) 414 356 Étkeztetéssel kapcsolatban