Több mint 150 fő is elfér itt kényelmesen, rendezvények lebonyolítására is alkalmas a hely, és barátságos ital árak! Zsoló (A képek A Bohém Tanya oldaláról származnak!! )
Ön képviseli a márkát? Válaszolja meg az Ön által képviselt cégre érkezett panaszokat most ingyen! Részletekért kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot a "kapcsolat" menüpont alatt található űrlap kitöltésével. Kapcsolat
Látnivalók a környéken Szegedi Dóm Szeged A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között... Móra Ferenc Múzeum A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Szegedi Vadaspark A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai ál... Víztorony Szeged Szent István terén áll már 1904 óta hazánk legrégebbi vasbeton víztornya, amelyet a helybéliek "Öreg Hölgy"-nek becéznek. Bohm tanya szeged . Az 1000 köbméteres 54, 9 méter magas víztorony Zielinszky Szilárd tervei... Szegedi Nemzeti Színház A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal – opera, tánc és dráma –, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére.
A mű keletkezésének körülményei A Bánk bán 1815-ös első változata szinte csak forrása a végleges alkotásnak. A Kolozsvárott 1814-18 között Döbrentei Gábor szerkesztésével működő Erdélyi Múzeum első számában jelent meg az a pályázat, mely eredeti színmű írásáért magas jutalmat ígért. Katona első változatának kézirata csak véletlenül került elő a XX. században, s így mód nyílt a végleges szöveggel való összehasonlításra. Az "első kidolgozás"-ban mind a cselekményben, mind egyes drámai szituációkban jelentősek az eltérések. Katona József: Bánk Bán - Tiborc panasza - Mindörökké Off. Egyes szereplők más néven szerepelnek (Melinda – Ádelájd), a királyné egyértelműen ártatlan öccse csábítási akciójában, a dráma e változata sokkal inkább megfelel a korában népszerű végzet-drámák típusának. A szöveg végleges változatának megírására Katonát leginkább Bárány Boldizsár (1791-1860) Rostá-ja, a Bánk bánról írt recenziója, késztette (1817). Bárány, aki maga is írt drámai műveket, részletes bírálatot írt, pontokba szedve észrevételeit. Katona nagyon komolyan vette e bírálatot, de maga is készült a szöveg átdolgozására (az eredeti szöveg több, mint 2500 sorából csak 344 maradt meg).
TIBORC (bizodalom s félelem közt besompolyog). Bánk bán, nagyúr! jó reggelt. BÁNK Útonálló! Igazán? lehet meglátni képemen? Minek is becsület emberek között! Való igaz; megőszült a fejem. Időm eljárt, jaj s panasz közt. Azért teremtettem - Köszönöm. Ma már Nem háborogsz úgy, mint az éjtszaka. Munkálkodó légy, nem panaszkodó - Oh, istenem! tekéntenél csak egyszer Hazámba - élve látnád a panaszt Előtted. Sulinet Tudásbázis. Mért valék becsűletes! Holott gazember lévén, mostan is Tied lehetnék. Mely boldogtala nAz, akinek bármely bilincsei Boldogtalan módon oldóznak el! Oh, mint örültem, hogy szabad levék! Mikép örültem én bilincseimnek! Hiszen való, hogy jó is az: de márMióta a merániak - Hah! - oh! Sok pénzre van szükségek: és mivel Mi annyit adni nem tudunk, tehát Sovány nyakunkra izmaelitákat Ültettek - ez már égbe kiált. Piha! Míg tűrhetém, tűrtem becsűletessen: Most már gazember is lennék; de késő -! Ősz fő, kiszáradt kar: hová megyek? Haramia - nincs itt más kigázolás. Ma éjtszakán először kezdtem el Próbálni azt a mesterséget; oh Hiszen beteg feleségem és öt éhes Porontyaimnál szívem majd kiugrott.
A negyedik felvonásban csak a szerzői utasításban szereplő levél tartalma sajátos helyzetet teremt. Tiborc panasza Orbán bánkhoz - Hajdú-Négyessy. Endre számára is világossá válik Bánk igaza, Gertrudis bűnössége (visszamenőleges negatív minősítés), megbocsát Bánknak, s csak a királyi hatalom elleni lázadót, Petúrt bünteti meg. A tragédia tablószerű záró képe – a gyermekei mellett térdelő uralkodó – a nemzete jövőjéért aggódó politikust ábrázolja. Különös a tragédia címszereplője, Bánk sorsának alakulása. A tragikus végkifejlet után nem a "nagyszerű halál" az osztályrésze, hanem az összeomlás, a súlyos terhekkel megnehezült, értelmetlenné vált, elviselhetetlen élet.
Ő csorda számra tartja gyülevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kívánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. Bánk bán tiborc panasza szöveg. Ő táncmulatságokat ád szüntelen, Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy Keresztelője volna: és nekünk Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy A tartozás mindjárt eszünkbe jut. A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kívánkozunk Ők játszanak, zabálnak szüntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztulnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is. Szép földeinkből Vadászni berkeket csinálnak, a- Hová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek, És aki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített.
Erre ösztönözték általa újabban megismert művek, történeti források is. Érdekes körülmény, hogy a folyóirat 1818-as utolsó számában megjelent pályázati értékelés (mely Katona művét nem is említette) nem befolyásolta döntését, mert nem ismerte. A végleges szövegváltozattal 1819 májusára készült el, s a tervek szerint ősszel a pesti színház be is mutatta volna. A cenzúra azonban megakadályozta a bemutatást, csak a kiadáshoz járult hozzá. Ennek oka lehetett az is, hogy a magyar színtársulat 1818-ban országszerte jelentős sikereket ért el eredeti magyar művekkel (Kisfaludy Károly vígjátékaival, illetve Esküvés és Ilka című drámáival). A végleges szövegbe Katona általa ismert, fordított német drámákból is átvesz, ez az átvétel azonban a mű eredetiségén mit sem változtat, inkább érdekessége az alkotásnak. A második kidolgozásra jellemző a pontosítás is, Katona a megismert forrásművek alapján pontosítja például a cselekmény időpontját. Kompozíció és cselekmény A tragédia egy előversengésből (expozíció) és öt szakaszból (felvonás) áll, tehát klasszikus felépítésű dráma.