A Netflix pár hete vezetett be egy új funkciót: lehet lassítva és másfélszeres gyorsítással is nézni egy filmet. Na én Az éjféli égboltot kábé végig másfélszeres gyorsítással néztem, és még úgy is unalmas volt, cselekményben pedig meglehetősen vérszegény, és párbeszédekben sem bővelkedtünk. Leginkább végig a művészfilmes jelző lebegett a szemeim előtt, mert kaptuk az elképesztően gyönyörű képeket a Földről, az űrből és persze a hosszan kitartott, " jó színész vagyok adj díjakat " nézésekből is volt egy rakat, eközben meg az ember halálra unta magát, mert alig történt valami, amikor pedig volt akció, tudtad mi lesz. (Gondolok itt például az űrsétára). Innen spoileresen folytatom, óvatosan olvass tovább! Ha ennyire untam, miért néztem végig? Azért, mert érdekeltek a válaszok. Tudni akartam, hogy mi ez a vírus. Vannak-e túlélők. Vírus ez egyáltalán? A Kepler-23-on maradtak emberek? Szóba került valami gyarmatosító űrhajó, de most ez célba ért? Halál komolyan annyi maradt az emberiségből, hogy 2 ember tengődik az űrben?
Ha már egy sci-firől beszélünk, mindig egy sarkalatos kérdés a film látványvilága. Az éjféli égbolt pedig igencsak gyönyörű lett. A cselekmény nagy részében a Földön vagyunk (a csillagvizsgálóban vagy éppen a sarkköri hóviharban), a maradékban pedig az űrben, az aszteroidákkal hadakozó legénységgel. Míg előbbinél legfőképpen az operatőri munka és a finom díszlet a kiemelkedő, addig utóbbinál valóban az űr és az ismeretlen bolygó látványa csúcsosodik ki. Az operatőr Martin Ruhe (Control, Harry Brown, Az amerikai vagy éppen A 22-es csapdája sorozat) képei lenyűgözőek, és annak ellenére, hogy néhány jelenetnél kissé kilóg a lóláb a CGI területén, az élményből egyáltalán nem dob ki. Ha hasonlítanom kellene egy másik sci-fihez, akkor a szintén Netflixen debütált, Natalie Portman-féle Expedícióra mutogatnék, ami nem feltétlenül látványának stílusában egyezik meg Az éjféli égbolttal, hanem annak kifinomultságában és megkapó erejében. Maguk a színészek is remekelnek, élükön nyilvánvalóan George Clooneyval.
Így szól a mondás, először ez jutott eszembe a film megnézése és megértése után. Számtalan mű szól Read more Decemberben jelent meg George Clooney legújabb filmje, Az éjféli égbolt, ami már most hatalmasat robbant a nézők között. Nem csoda, Read more A mai témánk egy cyber-punk energiával átitatott, videojátékokból inspirálódott lemez. Ez a Post Human: Survival Horror, a Bring Me The Read more 2020-11-12 2020-11-11 Forgó Petra boszorkány, boszorkányság, fantasy, film, filmajánló, filmek, filmkritika, halloween, halloweeni filmek, kritika, média, varázslat Remaket kapott a kilencvenes évek egyik legikonikusabb boszorkányfilmje, a Bűvölet. A rossz hír csak az, hogy aki az eredetihez hasonló Read more Mennyien voltunk szentül meggyőződve arról, hogy Amerikában fenékig tejfel az élet, hogy ott egyszerűbb önmagadnak lenned, mint itthon? Az álmok Read more A múlthét folyamán a Prorom végre bemutatta Robert De Niro legújabb filmjét, a Nagypapa hadműveletet. Az előzetes alapján egy jó Read more Május 22-én jelent meg a manchesteri pop-rock együttes legújabb albuma, a Notes On A Conditional Form, ami a hozzájuk megszokott módon Read more
A kevésbé lélekemelő lezárás ellenére tökéletes kikapcsolódást nyújthat a két ünnep között, és habár nem fogjuk túlzottan gyakran elővenni az elkövetkező években, a sárga földig lehúzó kritikákat egyáltalán nem érdemli meg. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
Ezt sajnos a lenyűgöző képek (a K-23-as bolygó, az űrséta, de még az Északi-sark is szemet gyönyörködtető), a meghökkentő vizuális megoldások (elég csak az antigravitációs szobában felszálló folyadékra gondolni) és remekül komponált zenék sem ellensúlyozzák. Annak ellenére, hogy az alapkoncepció, azaz a környezeti (vélhetően klíma-) katasztrófa igencsak hangsúlyosnak tűnik, nem tudunk meg róla semmit, ahogyan arról sem, hogyan okoztuk, illetve miként és mikor szembesültünk azzal, hogy már nem tudjuk visszafordítani a dolgokat. Persze, érdekes felvetés, hogy mi az a pont, amikor már komolyan vesszük a Föld jeleit, és elkezdünk alternatív új otthon után nézni, ahogyan az is, hogy mi van akkor, ha találunk valamit, de kifutunk az időből. Ezeken a kérdéseken azonban a film lényegében csak átsiklik, így ilyen értelemben sokkal inkább lesz egy sci-fi-köntösbe öltöztetett dráma, mint sci-fi. Ettől persze még nem lenne szükségszerű, hogy rossz legyen, de a két műfajnak nem tud megfelelni, és láthatóan nem tudja eldönteni, melyiknek akar – így pedig igazából egyiket sem tudja hozni megfelelően.
Sajnálom egyébként, mert tényleg azt hittem, hogy ez a film valami zseniálisan jó lesz, de nagyon nem azt kaptam, amire vártam. Viszont ha téged csak a karakterdráma érdekel, de a világ abszolút nem, akkor simán benne van, hogy imádni fogod a filmet.
2017. február 23., csütörtök 13:15:00 / BVN Növényvédő Kft. ▪ Hirdetés Érdemes már kora tavasszal védekezni a kártevők ellen. Összefoglaltuk hogyan időzítsük és mivel végezzük a gyümölcsfák lemosó permetezését. A télvégi lemosó permetezés célja A tenyészidőszakban megjelenő károsítók, így a kórokozó gombák, baktériumok, és persze az állati eredetű kártevők télen is jelen vannak az ültetvényeinkben. Ezeknek a károsítóknak a számát a későbbi kártételük elkerülése érdekében célszerű minél kisebbre csökkenteni már kora tavasszal. Amennyiben ez sikerül, úgy tiszta lappal vághatunk neki a vegetációs időszaknak, és később nagyobb esélyünk lesz megakadályozni a betegségek és kártevők terjedését. Ez az általánosságban megfogalmazott szemlélet igaz, azonban nem működik minden kórokozó és kártevő ellen, ugyanis a télvégi lemosó permetezés csak a fák és bokrok ágain, vesszein áttelelő károsítókat képesek elpusztítani, gyéríteni. Amelyek a talajban, vagy a lehullott leveleken telelnek át, azok ellen nincs hatással a lemosó permetezés.
Bőségesen permetezzük, jusson a növény minden felületére. Mivel? A környezetbarát permetezés érdekében csakis környezetbarát permettel! A szer kiválasztása egyébként javarészt attól függ, mi ellen védenénk a növényünket. Rovarok ellen például az olajos tartalmú szerek a legmegfelelőbbek, a kórokozók ellen viszont a réz és kén tartalmúak. Amennyiben többféle veszély ellen védenénk növényeinket természetesen léteznek már kombinált szerek is. Lényeg a lényeg, mindig tájékozódjunk a címkéről és válasszunk környezetbarát terméket! Tipp: A Greenman Agro-t használhatod valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúra levélkezelésére 20-50 l/ha mennyiségben a kultúra levélfelületétől függő vízmennyiséggel legfeljebb 10%-os töménységben kipermetezve. Tudj meg többet itt!
A BVN fejlesztőinek munkája eredményeként a Vegesol® eReS kész gyári formulában kínálja egyszerre a rézhidroxid, és a kén kombinációját olyan növényi olajtartalom mellett, ami által a két gombaölő hatóanyag tapadása kiemelkedővé válik. A réz és kén széles hatássávot biztosít a készítménynek különböző kórokozó gombák ellen, az olajos formula pedig a hozzáadott segédanyagoknak köszönhetően lassan lebomló filmréteget képez a felületen, amely biztosítja a hatóanyagok hosszantartó biológiai hatékonyságát. Ez a szabadalmaztatott technológia egyedivé teszi a BVN termékeit. Ez a magyarázata, hogy a Vegesol ® eReS alacsonyabb rézterhelés mellett is kiváló biológiai hatékonysággal pusztítja a peronoszpóra típusú kórokozókat és ez a hatékonyság növelő tulajdonság a kén hatóanyagra is érvényes. A kénről azt is érdemes megjegyezni, hogy nem csupán a lisztharmat típusú gombák ellen hatékony, de atkagyérítő mellékhatása is számottevő. Mindkét készítmény szabadforgalmú és öko-termesztésben is engedélyezett permetező szer.