Jellegzetes az épület sávos vakolattal díszített homlokzata. A kastély külső formájában építése óta jelentős változás nem következett be. A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, ekkor épült az Ősök csarnoka és a Nádor-terem, a díszterem. Itt látható ma az a festmény, amely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja. A Nádor-terem jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával érzékelteti, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában. A múzeumban több korabeli bútort, festményt, használati tárgyat őriznek, de ezek többsége nem a kastélyból származik, később került ide. Simay–Holczer-kastély | National Geographic. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló freskót Johann Ignaz Mildorfer, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára készítette, 1750 körül. A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit: a töviskoszorút, a kalapácsot a szegekkel, a lándzsát és a kelyhet. A párkány fölött emelkedik föl a feltámadt Jézus angyalseregtől körülvéve a Szentháromság másik két személyéhez.
Ebben az időben tűzvész pusztított a városban, amely jelentős mértékben megrongálta a várkastélyt (és a templomot is. ) 1704-ben a helyőrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett. Esterházy Ferenc a 18. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a védelmi funkcióját elveszítő vár helyére. Kastélyok.com - Magyarországi kastély kereső, utazás a kastélyok világában. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Eszterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése csak az 1784-ben fejeződött be, miközben a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesterei – Grossmann József mellett Fellner Jakab – vezették. 1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta, Sajnos ebben az időszakban nemcsak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is.
Lakások Kult: Az Orbán család új kastélya | Simay-Holczer-kastély – Lájk Szellemkastélyok: Simay-Holczer kastély - Szellemvárosok Magyarországon Simay-Holczer kastély - Székesfehérvár Egyes források szerint őket később erőszakkal költöztették ki onnan. 1998-ban a fehérvári önkormányzat eladta a kastélyt egy magánszemélynek, de a katonai temető felszámolási költségei túl magasak lettek volna, így inkább továbbadott a kastélyon. A temető nagyban megnehezítette az ingatlan értékesítését, hiszen a halottak exhumálása és újratemetése, az új tulajdonos kötelezettsége lett volna. 2000-ben a kastélyt egy gazdasági társaság vásárolta meg, de az ügyben előrelépés ezúttal sem történet. Az eladást tovább nehezítette a közelben lévő sertéstelep bűze. A vázig lecsupaszított kastély egyre rosszabb állapotba került, falai már nem bírtak ellenállni a természet erőinek. A szovjet temetőben álló obeliszket a 2010 környékén eltávolították, a halottakat pedig 2012 és 2013 között exhumálták, a temetőt pedig felszámolták.
Pápa városát a Dunántúl Athénjaként is emlegetik. Nem véletlenül a név, a belvárosban sok csodás épületet találunk. Ennek egyik ékes példája az Esterházy-kastély, amely a Fő tér északi oldalán áll, a mögötte elterülő hatalmas Várkerttel. A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet töltött be a város történelmében, fejlődésében. Megújulva ismételten kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a városnak. Esterházy-kastély története, leírása A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat a Bécs felé menetelő hadak részéről, azonban nem kizárt – bár erről írásos emlék nem maradt fenn –, hogy portyázó csapatok már az 1526-os dúláskor elérték a várost, és minden bizonnyal az 1532-es hadjárat sem kerülte el. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. A pápai uradalom 1626-ban lett az Esterházyaké.
Takáts polgármester azt mondta, most minden érintett véleményére és ötletére szükség van ahhoz, hogy megoldást találjanak a hasonló esetek elkerülése érdekében. A Facebook-bejegyzéshez érkezett hozzászólások is tükrözik a lakosok dühét az eddigi tétlenség miatt. A városvezetéstől és a rendőrségtől senki nem állt kameránk elé A tragédia után a rendőrség és a polgármesteri hivatal is igyekszik bizonygatni, hogy megtettek minden tőlük telhetőt. Cegléd balesetek ma chance. Ám hiába kértük jó előre, hogy beszélhessünk a rendőrségtől és a városvezetéstől valakivel, és kamera előtt tehessünk fel kérdéseket, kérésünket nem teljesítették, sőt a polgármester telefonon sem szánt ránk öt percet sem. Mint ahogyan a jegyző és az alpolgármester is elérhetetlen volt számunkra, pedig jártunk a hivatalban. A rendőrségen meglepődtek, hogy beállítottunk egy munkanappal az után, hogy közölték velünk, nem kívánnak kérdésekre válaszolni. Török Csaba rendőrkapitány helyettese, Bori Zoltán ügyelt arra, ne kameránk előtt közölje munkatársunkkal, hogy semmire nem válaszol.
Hamarosan, még este helyreállhat a közlekedés a szegedi vasútvonalon, ahol korábban egy baleset okozott késéseket – közölte a Mávinform vasárnap este az MTI-vel. Délután egy személyautó ütközött a Szeged felől Budapestre tartó, Katonatelep állomásra beérkező Kiskun InterCityvel. A mentés és a helyszínelés miatt a Budapest-Cegléd-Szeged vasútvonalon megnövekedett a menetidő. A Mávinform kora esti közleménye szerint befejeződött a helyszínelés, ezért megindulhatott a vonatforgalom Katonatelep és Kecskemét között. Vasúti baleset | Szeged Ma. Már nem kell pótlóbuszra átszállni. Korábban írtuk Baleset miatt késésekre kell készülni a Budapest-Cegléd-Szeged vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap délután az MTI-vel. A közlemény szerint egy személygépkocsi ütközött a Szeged felől Budapestre tartó, Katonatelep állomásra beérkező Kiskun InterCityvel. A vonaton nem sérült meg senki. A helyszínelés és a műszaki mentés végéig – várhatóan 18-19 óráig – szünetel a közlekedés. A balesetkor a katonatelepi átjáróban a fénysorompó jól működött – írta a Mávinform.
Az InterCity "ráállt" a személyvonat végére, a "vonatbefolyásoló berendezést" a mozdonyvezetők mindkét vonaton olyan üzemmódba kapcsolták, amely legfeljebb csak 40 kilométer sebességet enged meg. Az InterCity az elromlott szerelvény tolni kezdte Cegléd felé. MTI Fotó: Mihádák Zoltán Mintegy 700 méter megtétele után - folytatódik az események felidézése - az InterCity vonat mozdonyvezetője abbahagyta a szerelvény tolását, és kissé lemaradt a személyvonat mögött. Balesetek Cegléden és a környéken | Ceglédi Városi Televízió. A személyvonat mozdonyvezetője az enyhén lejtős pályán megpróbálta a sebességhatár alatt tartani a szerelvényét, a "vonatbefolyásoló berendezés" azonban a 40 kilométer/órás sebesség elérését érzékelte, ezért automatikusan vészfékezést kezdeményezett. Amikor az InterCity vonat mozdonyvezetője észlelte az előtte lassuló vonatot, gyorsfékezést alkalmazott, ennek ellenére 33 kilométer/óra sebességgel nekiütközött a fékezés miatt már csak körülbelül 13 kilométer/órás sebességgel haladó személyvonatnak. A helyszíni szemlével párhuzamosan a KBSZ vizsgálóbizottsága megkezdte a további adatgyűjtést.