Természetesen nem okozunk nekik csalódást és megetetjük őket. A hajókirándulás végén Krk óvárosát fedezzük fel. A sziget "fővárosa" középkori jellegével még ma is egy erődítmény, amelyet teljesen körbevesznek a város vastag falai, megmaradtak városkapui és a XII. századi Frangepán erőd masszív tornyai. A város kővel burkolt utcái és terei egyik ámulatból a másikba ejtik az embert: több érdekesség is megtekinthető, a Frangepán erőd maradványai mellett a Mária mennybevitelének szentelt katedrális. Városnézésünk során a hangulatos kikötőbe is ellátogatunk, nézelődünk a számos bolt kirakata előtt és a szabadidőben megpihenhetünk valamelyik bájos étterem teraszán egy finom ebédet is elfogyaszthatunk. A program után autóbuszunkkal vidáman térünk vissza szálláshelyünkre. 4. nap - Városnézés és fűrdőzés a Monarchia hangulatában (Rijeka, Opatija) Fakultatív programunk keretében elhagyjuk a Krk-szigetet és először Rijekába látogatunk. Index - Belföld - Horvátországban nyaralna? Van egy rossz hírünk. Autóbuszunkkal Trsat várához látogatunk, ahol már a római korban állt erődítmény, majd a Frangepánok építették a ma is álló várfalakat.
Rövid pihenőket tartunk útközben, így a kora délutáni órákban meg is érkezünk Krk-szigetére, ahol egyből elfoglaljuk szálláshelyünket. Vacsoráig még jut időnk kipihenni az út fáradalmait, amihez a tengerpart tökéletes helyszínt biztosít és a tengerben is megmártózhatunk. 2. nap - STRANDOLÁS, VÁROSNÉZÉS ÉS GASZTRONÓMIA: BASKA ÉS VRBNIK Reggeli után részvtételi lehetőség fakultatív programunkon, melynek első állomása a sziget déli csücskében elhelyezkedő Baska, mely festői strandjával és mesés óvárosával kényeztet, ahol a bazársor, tengerparti sétány, éttermek, cukrászdák, kávézók kínálatában dúskálhatunk. Horvátországi vakáció - Krk-sziget | TravelOrigo. Érdekes program lehet az akvárium megtekintése is, ahol megismerkedhetünk az Adria vízi élőlényeivel is. A strandot sem érdemes kihagyni: a 2 km hosszú aprókavicsos, lassan mélyülő part frissítő fürdéssel kecsegtet és sokak szerint a legszebb part a szigeten. Aki kevésbé nyüzsgő helyeken sétálna inkább, Baska óvárosa hangulatos apró részleteket rejt. Baskában reggeltől egészen délutánig maradunk, így bőven lesz idő strandolásra, egy helyi tengeri különlegességekből álló ebéd elfogyasztására és a városka sikátoros utcáinak felfedezésére is.
Pórul járhatnak azok a magyarok, akik csupán a postai úton megküldött védettségi igazolványt viszik magukkal a horvátországi nyaralásra, mert ez kevés lesz a határátlépéshez – derül ki a konzuli szolgálat szerdai tájékoztatásából. Ez alapján a Horvátországba történő beutazás magyar védettségi igazolvánnyal csak akkor lehetséges, ha a beutazó bemutatja a védettséget igazoló kártyát és a papíralapú oltási igazolványát. A magyar–horvát határ átlépése csak a második oltás után 14 nappal lehetséges. Ez az a lap, amin mindkét oltás időpontját jelölik, és az oltó- vagy a háziorvos adja át, miután beadta az oltást. Érdekesség az ügyben, hogy az oltottságot igazoló, érvényes védettségi igazolvány tulajdonosa ugyanolyan jogokat élvez, és ugyanazokat a szolgáltatásokat veheti igénybe, mint a horvát védettségi igazolvány birtokosai. Ugyanez a helyzet, ha Montenegróba utazna, ugyanis nem fog messzire jutni, ha nem viszi magával a plasztik mellett a papírt is. A konzuli szolgálat honlapja szerint az oltottak számára akkor lehetséges a beutazás, ha rendelkezésre áll, ugyanis ott azt kell igazolni, a határ átlépése előtt legalább 7 nappal korábban megkapta a megfelelő adagot az oltásokból.
Egyébként kedden derült ki, hogy június 21-ig az Európai Unió már be is vezetné a koronavírus elleni védettségi igazolványt, amely a tagországi hatáskörben kiállított hasonló dokumentumokat válthatja fel, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, azokat a kétoldalú megállapodásokat, amelyeket Magyarország kötött, nem írhatja felül az EU-s vakcinaútlevél. A tárcavezető ezt azzal indokolta, hogy nincs olyan szabály az Európai Unióban, amely megtilthatná egy-egy tagországnak, hogy akit be akar engedni, azt be is engedje. Először oltóanyagot kéne szerezni a brüsszeli hölgyeknek és uraknak, és utána szórakoztatni egymást különböző javaslatokkal – jegyezte meg Szijjártó Péter. Magyarország kötött már ilyen kétoldalú megállapodást, például Törökországgal, Csehországgal, Bahreinnal, Szerbiával, ma pedig Szlovákiával tárgyal a külügyminiszter.
Bár hivatalos tájékoztatás nincs, egy szakértő szerint a Mol leendő 120 méteres új székháza nem válhat pokoli toronnyá egy tűz során. Az építési technológia segíti ki a tűzoltókat, akiknek aligha lenne eszközük komoly tragédia esetén. A térség egyik legmagasabb épületét húzza fel 2021-re a Mol a Kopaszi-gát mellett. (Az eddigi magyarországi rekorder a nem ipari épületek vagy adótornyok között a 100 méter magas esztergomi Bazilika. MOL, mol, székház. ) A Mol Campus nevet viselő majdani székházba költözteti össze 11 budapesti irodáját az olajvállalat. A méretek lenyűgözők: 120 méter magas, 28 emeletes, 21 lifttel. A bruttó 83 ezer négyzetméter összterületen 2500-an dolgozhatnak. A költségekről nem tudni semmit, de nem csak a látványterveket elnézvén, hanem az építésziroda ismeretében (a londoni Foster + Partners tervezte a cupertinói Apple Parkot, az új pekingi repülőteret, a berlini Reichstag üvegkupoláját, a londoni új Wembley Stadiont és a frankfurti Commerzbank székházát is) nem két filléres vállalkozásba fog a Mol.
Új székházat épít a Mol-csoport a fővárosban, a Kopaszi-gáton, a Mol Campus a régió legmodernebb, legkorszerűbb és leginnovatívabb irodaháza lesz - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Hernádi elmondta: az új székház két egységet foglal magába, egy toronyépületet, amelynek magassága 120 méter, és egy úgynevezett alacsonyabb pódium épületet, amelynek magassága 30 méter lesz. A székházban mintegy 2500 munkahelyet alakítanak ki, a fejlesztési terület bruttó mintegy 83 ezer négyzetméter, az irodák összterülete pedig mintegy 54 ezer négyzetméter lesz. Így néz ki majd az új székház Forrás: Mol Középpontban a dolgozók Hozzátette: az épület alapkövét jövőre teszik le, és várhatóan 2020-ra készül el, ám a beköltözés előreláthatólag 2021-ben történik majd meg. Az elnök-vezérigazgató az építési költségekről nem nyilatkozott, mint mondta, a projekt még nagyon a kezdetén tart. Elmondta, a székház a Mol tulajdonában álló telken épül fel, és a Mol 2030-as stratégiájával összhangban döntöttek róla.
Székházépítési boom a fővárosban Az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebb lett a budapesti irodaházfejlesztők körében a built-to-suit rendszerben történő fejlesztés, vagyis amikor a fejlesztő cég egy már meglévő bérlő igényeire szabva építi fel az új irodaházat, aki az átadás után akár meg is vásárolja az épületet. A válság alatt különösen népszerű lett ez a fejlesztési forma, a banki finanszírozáshoz ugyanis elvárás volt a meglévő biztos bérlő, ezzel csökkentve a pénzügyi kockázatokat. A bankok sok esetben akár 50 százalékos - hosszú távra aláírt - előbérleti szerződési arányt is elvártak, ami szinte teljesen kizárta a spekulatív célú fejlesztéseket. A fejlesztők éppen ezért a hosszú távon gondolkodó bérlőket célozták meg, akiknek kedvező feltételeket ajánlva kínáltak új, modern irodaházat. A bérlők pedig a jó ajánlatokat látva éltek a lehetőséggel és vállalták akár azt is, hogy a belvárostól valamivel kijjebb költözzenek saját irodaházba. A fejlesztői oldalról kialakuló pénzügyi és a bérlői oldalról kialakuló minőségbeli egymásrautaltság hozta el a fejlesztések új irányát, ami úgy tűnik, hogy még mindig tart, a Mol költözésével létrejöhet ugyanis az eddigi legnagyobb budapesti székház.