A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Szegedi vasúti híd. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Szegedet és Szabadkát hamarosan egy villamosított, modern sínpálya köti össze, így kevesebb mint 40 percre rövidül a két város közötti út. A vasútvonal rekonstrukciója mellett felújítják a köztes települések állomásépületeit, Horgoson és Palicson pedig gyalogos-aluljárókat terveznek a sínek alá. Legkésőbb 2022 őszéig — egyes vélemények szerint korábban — elkészül a felújítás, a vonatok ettől kezdve ezen a távon 120 km/h-val közlekedhetnek. A Szabadka és Királyhalom között húzódó vasúti szakaszt a '90-es években újították fel, viszont Királyhalom és a magyar határ közötti szakaszon a kivitelező most azokat a síneket távolította el, amelyeket még a MÁV fektetett le 1912-ben. Mivel a szerb vasúttársaság az I. világháború óta nem újította fel a pályának ezt a szakaszát, ott 15 km/h-s sebességkorlátozás volt érvényben mindaddig, amíg 2015-ben meg nem szüntették itt a vasúti közlekedést. — A szerb vasútfejlesztési koncepcióban ez a vasútvonal nem létezett. Három szegedi Tisza-híd kijött volna a tram-train árából | Csípős. Erről a szerb vasút lemondott, és felszámolásra ítélte.
Algyői vasúti Tisza-híd Az Algyői vasúti Tisza-híd 2009 januárjában Elhelyezkedése Algyő, Magyarország Áthidalt akadály Tisza Szerkezettípus rácsos híd Funkció vasúti híd Legnagyobb támaszköz 104 m Nyílások száma 3 Teljes hosszúsága 470 m Átadás ideje 1870, 1902, 1947, 1960 Elhelyezkedése Algyői vasúti Tisza-híd Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 21′ 06″, k. h. 20° 12′ 14″ Koordináták: é. 20° 12′ 14″ A Wikimédia Commons tartalmaz Algyői vasúti Tisza-híd témájú médiaállományokat. Fotók. Az Algyői vasúti Tisza-híd Algyő északi részén a Tisza fölött teremt összeköttetést Csongrád-Csanád megye két megyei jogú városa, Szeged és Hódmezővásárhely között. A vasútvonal 1870 -es átadása óta elhasználódás vagy háborús pusztítások miatt a hidat többször is átépítették, legutóbb 1976 -ban. Története [ szerkesztés] A hidat az Alföld–Fiumei Vasút részeként építették 1868 és 1870 között, kezdetben vegyes szerkezetű volt. Az ártéren fából ácsolt szerkezeten futott a pálya, míg a 104 méteres támaszközű, acélszerkezetű mederhíd a korszak legnagyobbjai közé tartozott.
Ezekkel a nagyléptékű és fontos fejlesztésekkel szemben igen kontrasztos, amilyen nemtörődömséggel a fejlesztéspolitika az ország egyik legforgalmasabb, (Budapest-)Cegléd-Szeged vasútvonalát kezeli.
Néhány esztendő alatt több évtizedre való élmény. "Száz év vágyakozás, próbálkozás után 2019-ben lett végre nemzeti futballstadionunk, ami elkészült és világszínvonalú, noha korábban már kezdtünk beletörődni, hogy a mi életünkben erre esély sincsen. Azóta volt már itt UEFA Szuperkupa-mérkőzés, fellépett a Manchester City, a Tottenham, a Bayern München, a Juventus, a Barcelona. Meg a francia, a portugál, az angol válogatott. Dr nagy péter attica.fr. És az idén még jön a német és az olasz. Néhány esztendő alatt több évtizedre való élmény. És ezen csapatok kisebb részét hozta ide a sportdiplomácia, a nagyobb részét a magyar futball az eredményeivel: a Ferencváros azzal, hogy bejutott a BL-csoportkörbe, a magyar válogatott azzal, hogy kijutott az Európa-bajnokságra (amelynek négy meccsre szóló rendezési jogát persze az MLSZ és a kormány nyerte el), illetve feljutott a Nemzetek Ligája elitjébe. Ráadásul ez már a második Eb-nk volt egymás után, mert 44 év (! ) kihagyás után már a 2016-os franciaországi tornán is szerepeltünk.
Ez az Eb azért volt számunkra történelmi (azon túl, hogy továbbjutottunk a csoportból, amire 1966 óta nem volt képes egy nagy tornán sem a válogatottunk), mert a szegénység, a vasfüggöny, majd a saját eredményeink által korlátozott évtizedek (évszázad) után most először vehetett részt egy nagy futballeseményen nemzeti csapatunk úgy, hogy több tízezer szurkoló is elkísérhette. VSK SELLYE - KÖKÉNY FC 10 - 0 - MLSZ adatbank. Aki ott volt, nem felejti el, hogy milyen volt a hatalmas magyar tábor előtt játszani, a tömeg részeként szurkolni. Gera Zoltán, aki pedig fantasztikus Premier League- és Európa-liga-meccsek hőse is volt, azt mondta az osztrákok legyőzése után, hogy tulajdonképpen most következett el az a pillanat, amiért az egészet elkezdte: egy Eb-n vagy vb-n magyar mezben, sok tízezer magyar előtt játszani és nyerni. A későbbi bajnok portugálok elleni 3–3 alkalmával aztán belőtte a később az Eb legszebbjének választott gólját, amellyel megelőzte Fazekas Lászlót a válogatott örök góllövőlistáján és olyan emblematikus pillanatot hagyott a mai nemzedékekre örökül, amely méltán foglalta el a helyét a nemzeti emlékezetben Puskás visszahúzós gólja, Albert angolok elleni rövid sarkos lövése, Farkas János brazilok elleni bombája vagy Détári Lajos bécsi lövőcsele és kegyelemdöfése mellett.
Az előadást követően dr. Simonik Péter Tapolczainé dr. Sárai Szabó Évával beszélgetett. Éva Tiszavárkonyról érkezett 1962-ben Tatabányára, ahol fiatal könyvtárosként megkapta a helysimereti gyűjtemény rendezésének feladatát. A helyismeret legnagyobb ismerője, kutatója Bárdos László volt Tatabányán, akitől Éva vette át a munkát. Kezdetben egy üveges szekrényben talált 1788 és 1792 közötti köteteket, amelyek később – bevallása szerint – egész életére meghatározták a tevékenységét. Ez az öt kötet a Komárom megyei "Mindenes Gyűjtemény" volt, melyet a megyei egyesület névadója, Péczeli József szerkesztett. Az első magyar ismeretterjesztő folyóirat, a "Mindenes Gyűjtemény" repertóriumát Tapolczainé dr. Sárai Szabó Évával készítette, szerkesztette. Dr. Simonik Péter Tapolcainé dr. Sáray Szabó Évával, a Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének Bél Mátyás Emlékéremmel kitüntetett alapítójával beszélgetett A délután folytatásaként Bartha Évával, a Szövetség örökös, tiszteletbeli titkárával beszélgetett Juhász Zoltán titkár arról, hogyan jelent meg Komárom-Esztergom Megye a folyóiratban az elmúlt 50 évben.