– " Büszke vagyok arra, amit a színpadon csinálok, de egyetértek azokkal, akik szerint Pásztor Anna nagyon sok… Lehet, hogy a jövő évi lecsupaszított énem nagyon pőre lesz, elengedem a kapaszkodókat és igazi szabadesés lesz belőle! "A Pásztor Annával készült beszélgetés D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorának legújabb epizódja, amely a WMN magazin You Tube csatornáján látható" Forrás:
A kétszeres aranyérmes sportoló mesélt a közelgő házasságáról, és arról is, hogyan tudta feldolgozni a 2008-as évet.
Nehéz volt szembesülnie a betegség utáni új önmagával, a legyengült izmokkal és az elvesztett ízérzékeléssel, ráadásul egy időre a hangja is teljesen elment. 180 centije mellé mindössze 62 kiló párosult, és bár mindig is nagyon büszke volt arra, hogy képes volt önmagától felépíteni az életét, most mégis meg kellett tanulnia segítséget kérni és elfogadni másoktól. Meg kellett tanulnia újra szeretni önmagát, amelyben a kislánya is nagyon sokat segített. Hanna most négy hónapos, és óriási szerencsének élik meg, hogy az első pillanattól kezdve vele lehettek. Elviszlek magammal legújabb filmek. "Az örökbefogadást egy nagyon alapos és nagyon hosszadalmas procedúra előzi meg, például egy kifejezetten hasznos és izgalmas tanfolyam. Nem ironikusan mondom, tényleg marha jó. […] 4 egész napig voltunk összezárva vadidegen házaspárokkal […] és együtt gondolkodtunk arról, hogy mondjuk egy problémahelyzetben mit reagálnál[…] Nem lenne isten ellen való vétek, hogy ha valakinek vér szerinti gyereke születik, akkor is részt vegyen egy ilyen tanfolyamon. "
A felnyírt hajú, bakancsos, kitűzőkkel kirakott lódenkabátos, gitáros-uszonyos lányra már gimnáziumban felfigyelt a csendes, visszahúzódó, ám szenvedélyesen verekedős "királyfi", aki ma két gyerekének főállású apja. " Miatta ültem le 39 évesen, hogy átgondoljam mit is akarok: rájöttem, hogy ezt a férfit a világon a legjobban szeretem, ezért nem tehetem meg vele, hogy addig rázom a fenekem, amíg késő lesz… Láttam a baba nélküli Annát, 5-10 év múlva és az egy nagyon szomorú kép volt" – vallotta be a vadóc énekesnő. Pásztor Anna, DTK-nak bevallotta, a kezdeti kétségek ellenére, nem bánta meg az anyaságot, sőt egy harmadik babát is bevállalna. Tenné ezt annak ellenére, hogy ma már nincsen sok ideje szoptatós anyukából felvértezett vezérré válni a színpadon. Elviszlek magammal legújabb verzió. "Koncertek előtt még teljes harci díszben megetetem Zoét, csak perceim vannak, hogy bekapcsoljam a play gombot. De elég közeli barátságban vagyok a primitív énemmel, így önazonos állapotban érkezem a színpadra. " – A lázadó Anna a színpadon él igazán tovább, de az is lehet, hogy jövőre már egy "brutálisan letisztult" Annát láthat a közönség.
Abban viszont nem változott, hogy a mai napig nyíltan kimondja, ha valamivel nem ért egyet, és keményen vitába száll az igazáért. Az őt ismerők és a saját bevallása szerint is versenyző típus, erős benne a győzelem iránti vágy. "Mindig győzni kell, akkor is, ha nem" – tette hozzá nevetve. Volt, hogy a Prima Primissima díjas tévés műsorvezető, újságíró pályája során nagynak érezte a kabátot, és úgy gondolta, bele kell nőnie – mint, amikor huszonöt évesen a Záróra műsorvezetője lett. Nehéz helyzet volt, mert valaki más helyére kellett beülnie, ami erősen rányomta a bélyegét a kollégáival való kapcsolatára. "Nagyon sokáig nem szerettek" – ismerte be D. De Alinda beszélt szakmai mesteréről is, arról a Sipos Pálról, akiről később kiderült, hogy több gyerek ellen követett el szexuális és hatalmi visszaéléseket. Őszintén vallott a magyar író a rákbetegségéről és egy kislányról, aki örökre megváltoztatta az életét - Blikk. "Én mindent neki köszönhetek gyakorlatilag. Ha ő nincs, akkor nem kezdek el portréműsorokat csinálni. Anélkül, hogy relativizálni akarnám ezt a kérdést, mert nem akarom […] a szó legnemesebb értelmében volt ő nekem mesterem, mindent beleadva" – éppen ezért disszonáns a viszonya hozzá a mai napig.
Főoldal Könyv Művészet Zene Klasszikus zene Életrajzok Andrea Bocelli - A csend zenéje. Hasonló elérhető termékek 3 990 Ft Termék ár: 3 990 Ft "Ki az az Amos? Ennek a lebilincselő, igaz történetet elbeszélő regénynek a főhőse; harmadik személyben megírt bensőséges naplója mögött azonban felsejlik szerzőjének élettörténete. Andrea Bocelli egyike a harmadik évezred nagy mítoszainak, s ő a földkerekség legkedveltebb tenorja. Némiképp váratlanul a toszkán művész most egy könyvben szól hozzánk, s másfajta zenével ajándékoz meg bennünket, ám ez sem kevésbé magával ragadó. Ez a "csend zenéje", egy olyan személyiség belső világának hangja, akinek érzékenysége meggyőzővé tesz minden észrevételt, értékessé minden bizalmas közlést. A csend zenéje magyar szinkronnal. A nagyszerű művészen túl felfedezhetjük az embert, követhetjük művészi tanulmányait, megtudhatjuk, hogyan tárulkoztak fel számára az emberi élet mélységei. Bocellihez hasonlóan Amos is kíméletlen önkritikával bontakoztatja ki tehetségét, és az alázat képességét még akkor sem veszíti el, amikor hangja legendává válik.
Szférák zenéje [2] kísérte útjukat. Az angyalok kórusa minden érkező csillaggömbhöz szólt, mindegyikükről megénekelte annak szépségét, fontosságát. Az egyiknek elénekelték, hogy nem más ő, mint saját fényétől elbizakodott büszke láng-golyó, de egy szerény csillagcsoportnak lesz a fénye éppen ő. Aztán egy parányi csillag jött. Annak meg azt énekelték, hogy gyönge lámpásnak látszik csak, mégis millió teremtés mérhetetlenül nagy világa lesz. A következő egy kettes csillaggömb volt. Az a különleges mondanivalójuk volt számukra az angyaloknak, hogy ők egymás ellen küzdenek, s ez a küzdés vezeti őket tovább pályájukon. A csend zenéje lekérése. Aztán így énekeltek az angyalok: Mennydörögve zúg amaz le, távolról rettegve nézed, s kebelében millió lény talál boldogságot, szelíd békességet. És tovább megint: Mily szerény ott az a csillag, mely egykor csillaga lesz a szerelemnek, óvja őt meg ápoló kéz, vigaszul a földi nemnek. Jött egy új csillaggömb megint. Annak azt énekelte a kórus, hogy világok születnek majd rajta, és elenyésznek, s lám, ez intő szózat lehet az elbizakodottaknak, és biztató szó a csüggedőknek.
– tárja szét a kezét nevetve. A másik emlékem a Pilisről: 1959-től minden évben elment a család kirándulni a Holdvilágárokba. A háború előtt Sashegyi Sándor régész végzett ott kutatásokat a sziklafal előtt, és apámat ez nagyon foglalkoztatta. Kissrácként persze én is régész akartam lenni, később meg sebész, ám "hála a matek érettséginek" zenész lettem. De visszatérve az ásatásra, ki hitte volna, hogy egyszer majd én folytatom! Pedig tíz éve nyaranta több hetet ott töltök a parancsnoki sátorban, a táborunkban. Van a csapatban barlangász és hivatásos régész is. ● Túl azon, hogy "fiús játék", mi a célja az ásatásnak? Anynyit tudni, hogy a környék régészeti kincsekben gazdag. Errefelé haladt a római hadi út, és a közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket is találtak. – Igazából ásatásnak nem nevezhető, ez egy "recski kőbánya őrtornyok nélkül". Követ, sziklákat kell fejteni. Csend zenéje. Jó, hogy tufa, ami aránylag könnyen törhető, de akkor is irdatlan munka. Nyolc méter mélyen vagyunk már. Annyi bizonyos, hogy ez egy római kori kőfejtő visszatöltése.