(Közbevetőleg: József Attila) "Ebben az időben egyébként ismertem már személyesen is József Attilát. Hol találkoztunk először? Nem tudom. De azt tudom, hogy jártam a lakásán, a Székely Bertalan utcában. Ott kaptam meg tőle, 1931. március 31-én Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetét, ezzel az ajánlással: Vas Istvánnak – Döntsd! Gondolom, nemcsak valamilyen különleges, kizárólag személyemnek szóló dedikációs lelemény volt a felszólítás, amelynek én, még erőimhez képest is, csak fogyatékosan tettem eleget. A biztatást nem is vettem teljesen komolyan, inkább azt a játékos leleményt csodáltam, amely a köteteim nyilvánvalóan a fennálló társadalmi rend elleni uszításnak a favágó-hasonlattal olyan megtámadhatatlan alibit tudott adni. A Magyar Költészet Napjára - József Attila: Eszmélet c. verse Latinovits Zoltán előadásában - Mizu 18. Néha kiránduláson találkoztam vele. A Dönts a tőkét széthulló lapjai között meg is találtam egy ügyetlen kis fényképet: egy mezőn szétszórtan heverő vagy üldögélő férfiakat és nőket ábrázol. Valamelyik monstre-túra véletlenül összeverődött részlege lehetett, mert rajta kívül már senkit sem ismerek meg.
A képen szereplő Nagy Etel Újpesten született, Kassák neveltlánya. Táncművész volt, tragikusan rövid élete során a modern táncművészeteket művelte, helyezte új alapokra. Az 1920-as évek végén a Munkás Testedző Egyesületben tornázott, abban az egyesületben tehát, amely a turistaház építését vitte. Vas István (a képen szintén szerepel) felesége lett. 1931-ben még udvarlója volt Etelnek Vas István. Vas István ismert, sokat idézett bon mot-ja szerint "Isten előtt tíz évig, négy évig az emberek előtt is" felesége volt Nagy Etel. 1935-ban házasodtak, 1939-ben Etel agydaganatban, tragikusan fiatalon halt meg. Költészetnapi irodalmi és zenés est a Móricz Zsigmond Színház művészeivel a Bencs Villában. Ha az Isten előtti időszakot számoljuk, a képen szereplő kirándulás idején (1931) már Vas István és Nagy Etel egy pár voltak. József Attila hét múzsája között, akiket az irodalomtörténet hivatalosan nyilvántart nem is szerepelt Etel. A kettősüket ábrázoló kép csalóka, egy nagyobb társasággal kirándultak, mint ahogy ezt a másik kép mutatja. Vas István Nehéz szerelem című munkájában, az egyik kötet egy külön fejezetet szán József Attilának.
József Attila születésnapja a magyar költészet napja József Attila 1905-ben született hatodik gyerekként, apja hároméves kora előtt elhagyta a családot. Talán ha ezt nem teszi, akkor is nyomorban nevelődik, de így hogy az édesanyja, a Mama lett az egyetlen kereső, ez a nyomort végletekig erősítette. Még nevelőszülőkhöz is kerül, akik a nevét is kérdőre vonták, nemes egyszerűséggel Pistának hívják, ott a Öcsödön. Talán pont ez a név, az Attilaság mentette meg a fiút, tette gondolkodóvá, indította el az irodalom felé. Nem tudta elfogadni, hogy nevét, tulajdonképpen önmagát is kétségbe vonták. "Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. József attila születésnapja. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. "
A zseniális apa árnyékából kilépve már az 1940-es évek elején megpróbálkozott novellaírással, majd 1943-ban első regénye, a Don Juan éjszakája is megjelent, s ennek sikere végül az írói pálya irányába terelte. Akárcsak apja, ő is elsősorban novellistaként volt sikeres, hosszabb lélegzetű munkái, néhány regénye kivételével, egyenetlen minőségűre sikeredtek. Kötetei közül kiemelkedik a Szellemidézés, amelyben a Karinthy-család bohém, kavargó és sokszínű életébe nyújt betekintést, a Kentaur című regénye, a Budapesti tavasz, amelyből 1955-ben Máriássy Félix nagy sikerű filmet is rendezett. 1954-ben jelent meg Ezer év című riportja, amely a magyar társadalom peremvidékét fedezte fel, a kulturális-morális elmaradottság, a teljes közéleti közöny fájdalmas példáira figyelmeztetett, és amelyből később drámát is készített. A sportélményeket eleveníti fel a Ferencvárosi szív, az Epepe abszurd regény-parabola, míg karcolatai és tárcái, valamint nyelvművelő írásai külön kötetben jelentek meg. József Attila Budapestje: Térkép a legendás költő életéhez. Színműveit, egyfelvonásosait ( Dunakanyar, Bösendorfer, Gellérthegyi álmok, Gőz) ma is műsorukra tűzik a hazai színházak, s legtöbbjüket több nyelvre is lefordították.
Karinthy Ferenc stílusának meghatározó jegye az iróniával, humorral fűszerezett realizmus volt, jól kidolgozott karakterekkel, érdekes cselekménnyel, alapos háttérrajzzal. Több írásából tévé-, illetve mozifilm is készült. Fontos kortörténeti dokumentum az 1967 és 1991 között írott naplója, amely 1994-ben három kötetben jelent meg. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Tanítsuk gyermekeinket magyar szóra, beszéljünk örömmel édes anyanyelvünkön, a leendő elsős gyermekeinket írassuk magyar tannyelvű alapiskolákba, és bátran éljünk nyelvhasználati-, illetve kisebbségi jogainkkal! Harcoljunk önmagukért, őseink értékeiért, közösségünkért és a jövőnkért! Lázok Attila a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának járási titkára Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Beke Kata Tartalom Előző Következő BEKE KATA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, senki nem felejtette el azt a mondatot - aki hallotta -: hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. A végre szabad Kossuth Rádió így kért bocsánatot forradalmunk gyönyörű szép napjaiban. Megbocsátottunk, hiszen az áldozat mindig könnyebben bocsát meg, a szabad ember nagylelkű, és mi akkor szabadok voltunk. Aztán jöttek a tankok azon a novemberi hajnalon, és újra elkezdődött a hazugság éjjel és nappal, minden hullámhosszon, nyomtatott sajtóban, majd az új, nagy hatalmú játékszerben, a televízióban egy emberöltőn keresztül. A Civilek a Választásért fekhívása. De azóta sem kért bocsánatot senki. Tisztelt képviselőtársam, Haraszti Miklós különös mondattal lepett meg tegnap: nem pártok, nem a pártállam önfelszámoló képessége, hanem az újságírók vívták a harcot - mármint a rendszerváltásért. Ez nem így van. Közös vállalkozás volt ez. Kósa Ferenc is erre utalt az előbb. Ha külön színhelyeken zajlott is. A Rajk László-féle szamizdat-butikban és Monoron, a Bibó István Kollégiumban és Lakitelken, olyan otthonokban, ahol tisztességes embereket neveltek, olyan osztálytermekben, ahol nem hazudott a történelemtanár.
Hogy hangzott eredetileg a forradalom legendás szállóigéje a rádióról? Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon vagy Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. Az Országos Széchenyi Könyvtár tumblre idézte fel, hogy Örkény István egy 1974-es rádióinterjúban felidézte, hogy írta meg a sokat idézett mondatot Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: »Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon«. Balázs Géza: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden .... Csakhogy megvan a Szabad Rádióban elhangzott eredeti beszéd is, az pedig így hangzott: A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. Még a minap, hazánk újjászületésének órájában sem bírta abbahagyni a hazugságot. Örkény tehát tévedett, azóta pedig számos újraértelmezése készült a szövegnek.
222 Szó- és szólásmagyarázatok Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon Örkény István 100. születésnapjára Kétségtelenül az 1956-os forradalom egyik legnépszerűbb szállóigéjéről van szó. A "suttogó propaganda" Örkény István nevéhez kötötte. Örkény egy 1974-es interjúban (a kérdező: Brády Zoltán) szó szerint ezt mondta a szállóige születéséről: "Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: »Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon«". Karinthy Márton Ördöggörcs című regényében is ez a forma szerepel. Örkény azonban nem jól emlékezett. A Szabad Kossuth Rádióban elhangzott eredeti szöveg
Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzópárt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem álladó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli. " Ez a diktatúra programja? Nem, uraim. Ez a pártközi acsarkodás, egymás agyagba döngölése helyett a nemzeti célok érdekében történő összefogás programja. "Ne a másik féllel folytatott folyamatos és állandó küzdelem határozza meg a gondolkodásunkat - mondta Orbán Kötcsén -, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviselete. " Hogy a volt és a leendő miniszterelnök korlátozni akarná a többpártrendszert? Fenét... A duális erőteret felváltó, közös nemzeti célokat kitűző, centrális erőtérről szólván azt mondja: "Hogy így néz-e majd ki ez a politikai erőtér a választásokat követően is, azt nem tudom, csak szeretném, ha így nézne ki. " Így beszél egy diktátor? Vagy egy felelős gondolkodású államférfi beszél így? Hazánk mai gazdasági, társadalmi, morális állapotát nézve minden józan, ép értékérzékű ember azt mondja, hogy nem Debreczeni Józsefek, Dávid Ibolyák gusztustalan rágalomhadjárataira, nem Nyakó Istvánok, Szabó Zoltánok, Török Zsoltok, Bárándy Gergelyek útszéli mocskolódásaira, hanem az Orbán által felvázolt nemzetépítő stratégiára van szükség.