Valójában ezen kalandozásunk tette érthetővé számomra, hogy miért is kapcsolódott össze a Szent Jobb és a magyar Szent Korona sorsa a háború utolsó hónapjaiban. Az Oroszlános udvarból megközelítettük a Szent Zsigmond-kápolnát, amelynek viszonylagosan áttekinthető belső terében a szentély mögött kialakított ereklyeházban őrizték egykor Szent István királyunk mumifikálódott kézereklyéjét, a Szent Jobbot. Ennek az épületszárnynak emeleti szintjén rátaláltunk arra a tárva-nyitva hagyott páncélszobára is, ahol békeidőben a koronázási ékszereket őrizték. A Szent Jobb és a Szent Korona átmeneti közös sorsa erre a fizikai közelségre utalt, mert az elkerülhetetlennek látszó budapesti ostrom és a nemzeti ereklyék háborús kiszolgáltatottságának veszélye arra késztette a nyilas rezsimet, hogy mind a Szent Jobbot, mind a Szent Koronát biztonságosabb helyre szállítsák. A Szent Jobb visszatérése előtt Mattseeben – Hogyan került a Szent Jobb Ausztriába? – Erre egy feltűnést nem keltő teherautó felhasználásával, a koronaőrök kíséretével került sor a Veszprém–Pannonhalma–Kőszeg–Velem útvonalon.
A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt – és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobb apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szent jobbi apátság pecsétjén látható.
Így fejezhette ki tiszteletét az 1986-ban hazánkba látogató kalkuttai Szent Teréz anya is. Az ereklyeoltár felszentelését Ijjas József kalocsai érsek végezte 1971. augusztus 19-én. A jelenlegi biztonságos, nagyméretű üvegtárlót végül is Anton Dončev készítette el 1986-ban, miután Lékai László bíborosi szolgálata alatt megkezdődött a bazilika két évtizeden át tartó teljes felújítása. A ő kívánságának megfelelően a Szent Jobbnak nevezett kápolnát utóda Paskai László bíboros áldotta meg 1987. augusztus 20-án. Az immár zarándokhellyé vált Szent Jobb-kápolnában az Országépítő jobbja ma is őrzi, védi és összefogja a hazánkban élő és a világon szétszóródott magyarságot. Szencz Dóra
Nemcsak a keresztényeket, hanem minden jó érzésű magyart megsértett Homonnay Gergely a kijelentésével - így vélte az Árpád-házi Szent Margit Plébánia esperese. Monostori László azt mondta, Szent Istvánra pártállástól, vallástól függetlenül fel kell néznünk, államalapító tevékenysége miatt. "Maga a Szent Jobb körmenet a kommunizmus utolsó éveiben - amikor már meg lehetett rendezni -, nem is annyira az egyháztól jött ennek a kezdeményezése, hogy újra legyen Szent Jobb körmenet, hanem a társadalomtól. Tehát hogy erre van egy társadalmi igény, hogy ünnepeljünk, amikor körbevisszük a Szent Jobb-ot, akkor nem egyszerűen egy bármilyen csontokat viszünk körbe, hanem annak a Szent Istvánnak a jobb kezét, amely sokkal szimbolikusabb ennél, mint hogy pár darab csontról beszéljünk" - mondta az Árpád-házi Szent Margit Plébánia esperese, Monostori László. Az aktivista a körmenetet bíráló posztja után sem fékezte magát: a kormány családvédelmi intézkedéseit figurázta ki. HírTV
– közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, ezért ereklyeként megőrizték. A középkortól a török időkig Nagyvárad közelében, egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Bosznián át Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét előbb Schönbrunnban, majd Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére. A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. Az első Szent Jobb-körmenetet 1860-ban tartották, 1944-ig az eseményre a budai Várban került sor.
István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989-től ismét körmenetet rendeznek évente augusztus 20-án.
Gébárti-tó, Zalaegerszeg | Hazai Vizeken A dimbes-dombos Zalában kirándulva az egyik legkellemesebb meglepetés, mikor a rekkenő hőségben egy tó bukkan elénk. A zalai dombok között rengeteg mesterséges tó található - a helyiek ezek partján töltik a nyarat, kiváló programnak számít a strandolás a természetes vizekben. Zalaegerszeg egyik természeti értéke a Gébárti-tó - a népszerű szabadidős központ most új szolgáltatásokkal bővült, mely megalapozza a vízi turizmust. Mit érdemes tudni? Gébárti út, Zalaegerszeg (Neszele). A Gébárti-tó hangulatos pihenőhelyet kínál a zalaegerszegiek számára - de a parton üzemelő kempingbe az ország távoli részeiről is visszatérnek, hogy a tó partjának parkosított, sétautakkal átszőtt, kellemes kikapcsolódást nyújtó környezetben töltődjenek fel. A környéken kiváló kerékpártúrákat tehetünk, felfedezve a zalai dombok és erdőségek tájait, a túra után pedig az Aqacity csúszdáival szórakoztathatjuk magunkat. Nevezetességek, látványosságok A patkó alakú mesterséges tó felszínét azonban eddig csak horgászladikok szelték - pedig a nyugodt víztükör ideális helyszínt kínál a vízi sportok és szabadidő számára is.
A Gébárti-tó körüli szabadidőparkban látványosságot nyújt még a Gébárti Szoborpark, melyben az Alkotóház által 1992 óta működtetett GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen alkotó képzőművészek monumentális alkotásai nyújtanak felejthetetlen esztétikai élményt. A 2019-ben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata segítségével kialakított emlékparkban a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakmai táboraiban elkészült rekonstruált fa sírjelek és egy harangláb került elhelyezésre. Eladó lakás Zalaegerszeg, Gébárti út, 1 szobás | Otthontérkép - Eladó ingatlanok. E szabadtéri kiállítóhely a "Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark" nevet viseli. Szolgáltatások Az állandó kiállítások belépőjeggyel tekinthetők meg. Nagyobb létszámú csoportokhoz előzetes időpont egyeztetése szükséges. Kézműves foglalkozás: előzetes egyeztetés és árajánlat alapján kérhető. Forrás: Az Alkotóház honlapja
(92) 331289, (30) 2355700 villanyszerelés, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építés, állványozás, víz, tetőfedés, magasépítés, gáz, szigetelés, fűtés szerelés, betonozás, mélyépítés, nyílászárók beépítése, mélyépítőipar 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság utca 49. (30) 2880772 dugattyú, hajtókar gyártása, dugattyú gyártása, hajtókar, öntészet, dugattyúk, kokillaöntés, hajtókar gyártása 8900 Zalaegerszeg, Vorhotai út 3. (92) 511324, (92) 511324 gumiszerelés, felni, javítás, eladás, gumi 8900 Zalaegerszeg, Vizslaparki utca 29. (92) 315988 villanyszerelés, villámvédelem, erősáramú berendezés szerelés 8900 Zalaegerszeg, Gógánvölgyi utca 22 (30) 9941756 dísznövény, fa nyílászárók, kerti tavak építése 8900 Zalaegerszeg, Szabadság utca 3/A. (30) 9046688 karbantartás, takarítástechnika, időszakos, felmosás, tükörtisztítás, egerszeg, zala megye takarítás, tisztítás, irodaház, takarító, intézmény takarítás, fertőtlenítés, olcsó takarítás, zalaegerszeg takarítás, rágcsálóirtás 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton U.
Ezzel együtt létrejött - céltudatosan e tevékenységek helyszíneként - a népi kézműves alkotóház, mely nem "csak" a találkozás helye, hanem az eszközrendszer megteremtésével az alkotás, oktatás helye is lett. Zalaegerszegen az 1982-ben megalakult Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága és Zalaegerszeg városa építette fel, a ma is működő, sőt azóta jócskán kibővült alkotóházat a Gébárti-tó gyönyörű környezetében. Azóta a ház szakmailag önálló szervezeti egysége a mindenkori városi művelődési központnak, ugyanakkor az Egyesület szakmai bázisa is. A ház építészetileg is külön értéket képvisel, hiszen külső és belső megjelenésében egyaránt egyedülálló. Az 1981-82-ben épült épületrész magán hordozza a Nyugat-Dunántúl népi fa építészetének jellegzetes vonásait. A belső berendezés külön értéke, hogy a bútorzat is egyedi, hiszen a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága hozta létre azt, az úgynevezett házépítő táborok folyamán. Az épülethez műhelysor is csatlakozik, így bőrműves, faműves, szálasanyag-feldolgozó.
Alkotóközösségeket működtetünk: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Zalai Csipkeműhely, Fazekas Szakkör, Bőrtárgykészítő- és Fafaragó Szakkör, Kosárfonó Szakkör, Komplex Szakkör szülőknek és gyermekeknek, Kovács Stúdió. A 2019-ben történt fejlesztés során új tevékenységi körrel bővült a szakmai tevékenységünk, állandó kiállításokkal várjuk a hozzánk látogatókat. Ennek az új épületrész ad helyet, mely megjelenésében is alkalmazkodott a benne kiállításra került nemezsátor szerkezeti megoldásához, miszerint az egy öntartó szerkezet, így az állandó kiállítások tere is ezt az építészeti jellegzetességeket hordozza magán. E térben három állandó kiállítás látható, és egy nemezes műhely is helyet kapott a nemezsátor melletti térben. Legfőbb attrakció az 1996-ban készített honfoglalás-kori nemez vezérsátor rekonstrukciója, melyet a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága és segítői - 122 fő - készítettek el a millecentenárium tiszteletére, s ugyan ebben az évben már látványossága volt a Mesterségek Ünnepének, a zalai egyesület rendezvényhelyszínén.
A kiállítás alkalmas a pásztorművészet reprezentatív bemutatására. A közel 200 tárgyat felsorakoztató tárlat, a pásztortársadalom önálló tárgykultúrájának állít emléket. A kiállítás számos példát mutat be a pásztorélet használati tárgyai tekintetében: botok, sótartók, tükrösök, borotvatokok, kobakok, gyufatartók. De bemutatásra kerülnek azok az ajándéktárgyak is (mángorlók, vetélők, guzsalyfák), amelyek ugyan olyan díszítményeket kaptak, mint a használati tárgyak, tárgycsoportok. A gyűjteménynek, melynek nem csak összegyűjtése volt nemes tett, hanem feldolgozása, kutathatóvá tételének megteremtése, együttesen adja meg jelentőségét. Szelestey László évtizedeket tett fel az életéből arra, hogy végigbúvárkodja a Dunántúl levéltárait, múzeumait, plébániáit, s ez által tudta megrajzolni a névtelen faragóművészek ismeretlen portréját. A fellelt tárgyi anyagot rendszerezte és felsorakoztatta egy-egy, a kutatásai során kirajzolódó alkotó neve mellé. Ez szakmailag óriási teljesítmény, mindezekről megjelent publikációit is összegyűjtöttük.