6. Hibiszkusz Az egzotikus külsejű hibiszkusz hatalmas, buja virágokat nyit, és tavasztól őszig színesbe öltözteti az erkélyedet. Kifejezetten imádja a napsütést és a meleget, de a földjét nyirkosan kell tartani. A hibiszkuszt tavasszal és ősszel érdemes megmetszeni, hogy több virágot hozzon. Így is elég nagyra fog nőni ahhoz, hogy kellemes árnyékot borítson a forró balkonra. 3 fantasztikus dísznövény, amelyek a tűző napot is jól viselik a balkonon. Ez az a növény, amit nagyon sok helyen kínálnak, nagyon változó árakon. Kifoghatunk kisebb példányokat már 600 Ft-ért, de 8000 Ft-ot is elkérhetnek egy nagyobb cserepes hibiszkuszért. 7. Leander A gyönyörű, fürtökben virágzó leander mediterrán hangulatot varázsol az erkélyedre. Nyár elejétől egészen őszig nyílik, és egyik legáldásosabb tulajdonsága az, hogy minél több napfény éri, annál gazdagabban virágzik, feltéve, hogy elég vizet és tápoldatot kap, ráadásul egész évben ültethető az egzotikus illatot árasztó növény. Bár mind közül az egyik legszebb balkonnövény, fontos tisztában lenni vele, hogy minden része erősen mérgező, így kisgyereket vagy házi állatot inkább ne engedjünk a közelébe!
Ezzel a cikkel zárom idei "szárazságtűrő-sorozatomat", remélem, sikerül a Kedves Olvasónak és növényeinek idén is megbirkóznia az időjárás viszontagságaival. Eredményes, örömteli kertészkedést és gyönyörű tavaszt kívánok!
Napos, félárnyékos helyen nem túl magas tápanyagtartalom mellett is szépen fejlődik. Egyszerűen gondozható növény, amely márciustól a nyár közepéig szépen díszíti a természetes hatású kerteket. Figyeljünk a jó áteresztőképességű talajra és az elhervadt virágokat távolítsuk el rendszeresen. Porcsinrózsa Laposan, elterülve növő, élénk színű egynyári virág. Ültessük tarka virágágyásokba, vagy ágyásszegélyekbe. Balkonládában csüngő, kísérőnövényként érvényesül jól. Csak napos helyen érzi jól magát, árnyékban virágai nem nyílnak ki. Nem igényel magas tápanyagtartalmú talajt. Csípjük vissza a hajtásvégeit tavasszal, hogy bokrosabb legyen. Mézvirág Szőnyegszerűen növő egynyári növény. Alkalmazhatjuk talajtakaróként évelőágyásokban, csoportosan ültetve. Balkonládában, cserépben, csüngő kísérőnövényként jól mutat. Tartósan virágzik, erős méz illattal csábítja a méheket. Szárazságtűrő évelő virágok - ők a kedvenceink - Virágágyások - Díszkert. Közepes tápanyagtartalmú, jó áteresztőképességű talajban megfelelően fejlődik. Napra ültessük és figyeljünk rá, hogy a földje ne száradjon ki.
Elterülő hajtásai miatt jól mutat kőfalak, támfalak teteje mellé ültetve. Bőségesen virágző faj, valóságos méhlegelőt alkotnak nagyobb foltjai. Virágzás után vágjuk vissza elvirágzott hajtásait. Kokárdavirág - Gaillardia Nagymamáink kertjének gyakori vendége volt a törpe kokárdavirág, nem véletlenül: hosszan és gazdagon virágzó, szárazságtűrő évelő, amely júniustól eégszen szeptemberig virít. Délvirág, napcsillag - Delosperma Pozsgás, szukkulens hajtásaiból rögtön következtethetünk kiváló szárazságtűrő tulajdonságára. Balkon növények - Kedvenc kert és kerti tó centrum. Az előző fajokkal ellentétben ez egy alacsony (10-15 cm) szétterülő évelő, sziklakertbe, kőfalra, utak mellé ültethető. Kúpvirág - Echinacea Magasra növő háttérnövénynek tökéletes választás a fehér, narancs, rózsaszín, bordó árnyalatokban virító évelő. Immunerősítő gyógynövényként és kerti díszként is értéke növényünk. Ligetszépe - Oenothera fruticosa Amerikából származó felálló szárú évelő. Virágai június-júliusban nyílnak: a hajtások végén piros bombóból bontja ki kb. 40-50 cm magas, aranysárga virágiat.
Ez volt az úgynevezett agrár, vagy termékenységi mágia. Amíg kendert termesztettek, addig ennek volt is értelme, aztán, ahogy felhagytak vele, ez egyre inkább elmaradt. Amikor elmondták a köszöntőt, a háziaktól kaptak néhány tojást, nagyon ritkán pár forintot, esetleg lisztet a kislányok. Időnként azonban előfordult, hogy nem engedték be őket, vagy nem kaptak ajándékot. Ilyenkor azt mondták, hogy dűjön el a kender, soha föl ne keljen. – A kiszehajtásnak – amikor viszik a bábut és elégetik, vagy beledobják a patakba – Zalában nincs hagyománya – tette hozzá a néprajzkutató, és kiemelte: a pünkösd lényege a természet feléledése. Ezért nincs olyan tárgykultúrája, mint a karácsonynak, de a kislányok ilyenkor az elsőáldozási mirtuszkoszorújukat újra a fejükre tették. Fehér vagy rózsaszínű ruhába öltöztek, esetleg felvették az erre az alkalomra varrt szép bársonyszoknyájukat. Azt tartották, ha a pünkösdi harmatban megmosakodnak, az elűzi a szeplőket, és szépséget varázsol az arcukra, vagy ha a pünkösdi rózsa szirmait beledobják a mosdóvízbe, s azzal megmosakodnak, egészséget varázsolnak egy évre maguknak.
A pünkösd a húsvét utáni 50. napon tartott keresztény mozgóünnep. A katolikus egyház tanítása szerint a Szentlélek eljövetelét és az Egyház születését ünnepeljük ilyenkor, ugyanakkor a néphagyomány a tavasszal is összefüggésbe hozza. A múzeumban a hónap műtárgya a mirtuszkoszorú és a "pünkösdi szoknya" (Fotó: Bakonyi Erzsébet) – Nagyon sok olyan néphagyomány, népszokás kapcsolódik pünkösdhöz, ami a tavasszal, a megújulással, a fiatalsággal, az egészséggel függ össze – mondta Kiss Nóra, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója. – Az ünnep két szimbóluma a zöldág, illetve a pünkösdi rózsa. A zöldág már szerepel május 1-jén a májusfaállításnál, illetve a pünkösd utáni második vasárnapon, Úr napján, amikor zöldágas sátrakat állítottak a templomok mellett. A pünkösdi rózsa pedig számtalan pünkösdi énekben, gyermekjátékban előfordul, és összekapcsolható Árpádházi Szent Erzsébet legendájával, a rózsacsodával. Erzsébet a férje halála után is folytatta a jótékonykodását, és egy alkalommal, amikor kenyeret vitt az istápoltjainak, megkérdezte tőle valaki – talán a sógora –, hogy hova megy.
A tavaszi jeles napok közül kiemelkedik a virágvasárnap, amely a húsvét előtti vasárnap neve, egyben a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A virágvasárnapi ünnep különleges néphagyománya a kiszehajtás, amely leginkább a Felföldhöz, az északi magyar népterülethez kötődik. A kiszehajtás a tél, s vele együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus értékű, tárgyban kifejezett elmulasztása. Az egyes népek hagyományaiban fellehetőek a csoportosan végzett különböző tavaszi szokások, ilyen például a pünkösdi királynéjárás, a villőzés, a kiszehajtás, a zöldághordás, a különböző szlovák télkihordó ünnepek, valamint az ukrán és belorusz tavaszköszöntő szokások. Az itt felsorolt szokásoknak csaknem mindegyikében a lányoknak van döntőbb szerepük, ami azért lehet, mert az analógiás gondolkodásban a nő alkalmasabb a termékenység megjelenítésére, mint a férfi. Ezek a szokások időben farsangfarka és pünkösd között szóródnak szét. A szlovák, morva, cseh és lengyel falvakban a nagyböjt negyedik vagy ötödik vasárnapján vitték ki az általában halálnak nevezett szalmabábut (német: Todaustragen "halálkihordás", cseh: nesou smrt "viszik a halált", lengyel: śła śmiertecka z miasta "elment a halál a városból").
S noha a harmadik isteni személy mivoltáról, lényegéről, természetéről valóban sokkal nehezebb kialakítanunk bármiféle képet magunkban, s ezért is nehéz a pünkösd titkát megértenünk, az mindenképp közelebb visz bennünket a Szentlélek titkához, ha erre az éltető, megelevenítő, bátorságot adó, a zártságból kitörő lélegzetre gondolunk. Nem véletlen, hogy az Apostolok cselekedeteinek leírása is légmozgással, szélzúgással írja le a Szentlélek kiáradását, s nagyon jól rámutat ennek összefüggésére nyelvünkben az egy tőről fakadó lélegzet és lélek kifejezés. A másik, pünkösdhöz kapcsolódó, sokat emlegetett esemény a "nyelvek csodája". Ennek leírása szintén egyértelműen visszautal a kezdetekre, a Teremtés könyvének arra az epizódjára, amikor az emberi hiúságból, kapzsiságból, önzésből, magamutogatásból kifolyólag egyszer csak összekeveredtek az emberi nyelvek, határok, elszigetelődések álltak be a megértésben, s az embereknek meg kellett tapasztalniuk: "nem egy nyelvet beszélünk"… A pünkösdi esemény a nyelvek csodájával ennek helyreállítását akarja kifejezni: a sokféleség megmarad, de valahol mégis egyek vagyunk, megértjük egymást, hiába más-más nyelven értünk.
Ha a húsvét a természet feltámadásának az ünnepe, akkor a pünkösd az emberi szellem tudatossá válásának a szimbóluma, annak az ünnepe, aki tud és megismer, és ezzel áthatottan a szabadságot keresi. A pünkösdi ünnepet tehát úgy kell felfogni, mint az emberi szellem megszabadulásának szimbólumát, mint az emberi törekvés nagy szimbólumát a szabadság, a szabadságban élő tudat irányában. Egy értelemmel teli világban kell, hogy éljünk. Mert mi emberek, nem egy álomszerű homályos éldegélésre vagyunk ide rendelve, hanem lényünk szabad, teljesen tudatos kibontakoztatására. (Rudolf Steiner) A lélek születése Évekig dolgoztam állami gondozásban lévő gyerekekkel. A legnehezebb mindig az volt, amikor a sorsukról faggattak. Azt kérdezték, miért kerültek ők ilyen helyzetbe? Büntetésből? Mit követtek el? Miért születtek meg, ha így kell élniük? Egyetlen válaszomat fogadták csak el: amikor azt mondtam nekik, hogy az ember háromszor születhet meg az élete során. Az elsőt – a testi születést, bizonyos értelemben – nem választhatja.
Ünnepek és hétköznapok. In: Skanzen Örökség Iskola 6. Skanzen füzetek. Szentendre, 2011. ERDEI Sándor: A vendiuszjárás (fendiázás) emléke a zempléni Baskón és Mogyoróskán. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. Miskolc, 1983. IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia, I—II. Budapest, 1854. IPOLYI Arnold: Magyar mythologia. In: DIÓSZEGI Vilmos (szerk. ): Az ősi magyar hitvilág. A magyar néprajz klasszikusai. Budapest. 1971. KELECSÉNYI József: Nyitrai népszokások, I. Koloni népszokások. In: KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre (szerk. ): Magyarország és Erdély képekben, III. Budapest, 1853. Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982. MANGA János: A magyarországi "kiszehajtás" történeti rétegei. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei XXVI. 1969. MANGA János: A magyarországi kiszehajtás történeti rétegei (MTA I. Oszt. Közl., 1969). MANGA János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, 1968. Nógrád Megye Népművészete. Európa Kiadó, Balassagyarmat, 2000. PALÁDI-KOVÁCS Attila: A kiszehajtás szokásának földrajzi elterjedtsége.
Hogyan mérlegeljünk józanul a választásokkor? Szerző: Homoki Pál evangélikus lelkész Milyen érzés nőnek lenni? – Evangélikus lelkész válaszol 2022. 12. | 10:14 Mi a feladatunk nekünk, nőknek a 21. században? Hogyan tudunk egyszerre feleségek, édesanyák és felelősségteljes dolgozó nők lenni a rohanó világban? Tényleg a gyermekáldástól lesz teljes az életünk? A Kötőszó legújabb podcastjában március 8-ára, a nemzetközi nőnapra helyezzük a hangsúlyt. A fenti kérdések megválaszolásán túl Pángyánszky Ágnes, az Evangélikus Hittudományi[…] Hogyan beszéljünk a diákoknak az ukrán háborúról? 2022. 11. | 08:11 Csütörtökön, február 24-én kitört a háború, de napközben, amikor elindult a hírfolyam, az én diákjaim még a padokban ültek, különböző témákkal a fejükben, amelyekből egyik sem volt még csak közel sem a háborúhoz. Padtárs, lecke, óra vége, maradjoneladolgozat, engedjenelötperccelelőbb, ilyesmi. Aztán péntek reggel nyolckor így fogadtak a nyolcadikosok: "Szilva néni, […] Békét és reménységet 2022.