Szittya utca 22. Tatár utca 23. Tóth László utca 24. Török utca
Péczely Zita Állatorvos Szakterület: szemészet dr. Tóth Dániel Állatorvos Szakterület: aneszteziológia, intenzív ellátás, belgyógyászat dr. Betegellátási rend. Trauttwein Klaudia Állatorvos dr. Vágfalvi Bernadett Állatorvos Állatorvos Szakterület: kutyák és macskák teljes körű belgyógyászati diagnosztikája, lágysebészeti műtéti ellátása, sürgősségi betegellátása, bőrgyógyászati ellátás, szemészeti ellátás, röntgen diagnosztika és aneszteziológia Balla Kinga Asszisztens Balogh Dalma Asszisztens Bíró Enikő Asszisztens Dobsa Éva Asszisztens Hellner Melitta Asszisztens Krizsán Petra Asszisztens Tamás Éva Asszisztens
Miért lettem állatorvos? Úgy gondolom nagy hatással volt rám az, hogy gyerekkoromat egy tanyán töltöttem ahol számtalan állatot tartottunk: kutyát, macskát, birkát, lovat, baromfit, egy időben még struccokat is. Nyári szünetben barátaimmal folyamatosan a házunk körüli erdőket, réteket jártuk különböző "különös lények" után kutatva. Sajnos a vidéki lét velejárója volt, hogy olykor egy-egy állatunk beteg lett és állatorvost kellett hívni. Azt hiszem leginkább ezek az élmények fogalmazták meg bennem a gondolatot, hogy ha nagy leszek szeretnék a bajba jutott állatokon segíteni. Elemi tanulmányaim során is folyamatosan érdekeltek a t ermészettudományos tantárgyak, de leginkább a biológia. Végül családom és tanáraim támogatásának köszönhetően sikerül t elérnem a célomat és felvételt nyertem az állatorvosi egyetemre. Tanulmányaimat 2010. Dr tóth dániel győr. és 2016. között végeztem Budapesten az Állatorvostudományi Karon. Már az egyetemi tanulmányaim alatt is érdekeltek, a kedvtelésből tartott állatok főként a kutyák és macskák.
Egy jellemző példa visszafogott és okos megnyilvánulásaira, hogy amikor szerelme elhagyja, Callas azt nyilatkozza szomorú mosollyal, őhozzá továbbra is fordulhat tanácsért Onassis, ha szeretne valakit, aki tényleg meghallgatja és őszintén elmondja Maria Callas és pasziánsz a véleményét; nemcsak a szavait visszhangozza majd vissza. Bár a férfiak alapból nem szeretik az őszinteséget. Rossz tranzit parazita tisztítás Ezen aztán kissé viccesen össze is vitatkoznak a férfi riporterrel. Ilyen finoman biztosítani valakit az örök szerelmemről úgy, hogy még a másik nőről is elmondom a véleményem, igazán profi munka. És valóban Onassis vissza is tér hozzá évekkel később, és életük végéig jóban maradnak. Callas úgy nyilatkozott, hogy a viszonyuk pocsék volt, a barátságuk viszont egész életükre kitartott. Egyszer megkérdezték tőle, hogy boldog-e. Tabletták mindenféle parazitához Mire ő azt válaszolta, hogy egy művész sosem boldog igazán. Ez nagyon meghatott. Igen, kétségtelen, hogy a művész szinte mindig az élet-áldozata gyümölcsét ajánlja fel a többieknek, Callasra pedig ez végképp igaz volt.
Élete során több mint negyven operaszerepet játszott el. 1977. szeptember 16-án halt meg szívroham következtében Párizsban. Hamvait saját kérésére az Égei-tengerbe szórták. A Maria Callas-sztori Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház A Maria Callas-sztori végigkíséri a görög bevándorlók gyerekeként New Yorkban született díva pályafutását a kezdeti nehézségektől a szupersztárrá válásig. A rendező, Tom Volf néhány éve még nem is ismerte az opera műfaját, mígnem egy este a New York-i Metropolitanben megragadta az opera világa. Böngészni kezdett az interneten, hogy megismerje a műfaj legjobb előadóit, így akadt rá Maria Callasra, s döntötte el, hogy filmet készít az életéből. Négy évig gyűjtött anyagot az filmhez, hogy minél többet megtudjon Callasról. Olyan személyes levelek, exkluzív rádiófelvételek, tévéinterjúk, memoárrészletek kerültek elő, amelyekkel eddig nem találkozhatott a közönség, így az operadíva saját hangján elevenedik meg az élete. A filmben elhangzanak a művész legismertebb előadásai, legnagyobb sikert jelentő legendás szerepei is.
Elismerem, a lemondott fellépések, a válás, a szerelmi viszony Arisztotelész Onasszisz görög hajómágnással, valamint az étkezési zavarok és a hangválságok szinte teljesen súlytalanná válnak Tom Volf prezentálásában, a majd' kétórás játékidő pedig csak arra elég, hogy a rendező kicsípjen néhány momentumot a művésznő életéből, ám én úgy érzem, mindez egyáltalán nem vesz el a film értékéből. A David Frost-interjú, az operarészletek, illetve azok a képsorok, amelyeken az látható, ahogyan Maria Callas életének különböző szakaszaiban repülővel megérkezik a világ különböző pontjaira, szépen összetartják a cselekményt, amelyet nézve úgy érezhetjük: kicsit közelebb kerülünk ahhoz a Mariához, aki Callas árnyékában élt. Látni kell, mert érzelemdús, személyes, hiteles portré. Nem egyszerűen tisztelgés az opera örökké világító csillaga, Maria Callas előtt, hanem olyan, mint egy családi album, amelyet csak a kiváltságosok lapozhatnak fel… A Maria Callas-sztori február 14-étől látható a mozikban a Vertigo Média forgalmazásában.
Az a tökéletes póz, amelyet Callasként ismerünk, egy perszóna volt, amellyel megajándékozta a rajongóit, és minden hallgatót. " A rendező öt évvel ezelőtt még nem ismerte az opera műfaját, míg nem egy este jegyet kapott a New York-i Metropolitanbe. " Csodálatos élmény volt, élénken emlékszem rá. " Volfot megragadta a színház és a zene ilyesféle találkozása, és az előadás után böngészni kezdett az interneten. Ekkor talált rá Maria Callasra, akinek a személye rögtön felébresztette benne a filmkészítő ösztöneit. Felkereste az énekesnő egykori ismerőseit, barátait, akik olyan forrásokkal látták el, amelyeket azelőtt senki nem hozott nyilvánosságra. Maria Callas lényege a tökéletességre való törekvés volt, véli a rendező. Mindent a művészetnek rendelt alá, és hiába szeretett volna csöndes családi életet élni, ezt is feláldozta az opera oltárán. Az attitűd anyjától eredt, aki Shirley Temple, a kor gyereksztárja sikerét látva valami ilyesmit szeretett volna elérni a lányával is. Rendkívül szigorú munkamorálja volt, és ma is piedesztálon tartott, magas színvonalú produkciókat eredményezett.
Egyetlen filmje azonban mégis megvalósult, s ez a Médeia volt Pier Paolo Pasolini rendezésében. A művészfilmet 1969-ben forgatták Olaszországban és Kis-Ázsiában, s a dokumentumfilmben nyomon követhetjük, amint az énekesnő teljes odaadással dolgozik a zord éghajlati viszonyok közepette is. A Maria Callas-sztori legnagyobb érdeme az a mélyreható személyesség, amely áthatja a kivételes tehetségű művész portréfilmjét, mely szinte teljességgel az ő interjúiból, személyes hangvételű leveleiből és visszaemlékezéseiből építi fel a pályaképét. Olyan exkluzív vallomások, családi fotók és magánlevelek kerülnek itt elő, melyek szinte kivétel nélkül most tárulnak fel először a szélesebb nyilvánosság előtt. Ezt a személyességet erősíti, hogy a leveleket egyfelől az énekesnő saját olvasataként hallhatjuk, másfelől a nemzetközi hírű operaénekes, Joyce DiDonato szavaival. A film arányai is az egyénit tükrözik: jórészt Callas szólal meg és vall önmagáról, s csak kisebb mértékben beszélnek róla mások. Emellett a dokumentumfilm teljességgel a vizuális megjelenítésre épít, az archív felvételek, a korabeli fotók váltakozásai és az interjúrészletek feszes dinamikája viszik előre a történetet, melyben a narrátor is csak másodlagos szereppel bír.
Hatvan éve, 1959. október 7-én halt meg Mario Lanza amerikai tenorista, a második világháború utáni évek legsikeresebb amerikai énekese és filmsztárja, akit az ítéleteiben rendkívül szigorú legendás karmester, Arturo Toscanini "a 20. század legnagyobb hangjának" nevezett. Élete szélsőséges fordulatokban bővelkedő Shakespeare-tragédiára hasonlított: a szegény külvárosi gyerek az operaszínpadok tündöklő csillaga, népszerű filmsztár lett, majd elbukott és összetörve, idegenben halt meg. Alfredo Arnold Cocozza néven 1921. január 31-én született Philadelphiában olasz bevándorlók gyermekeként. Zenekedvelő családjának tekintélyes lemezgyűjteménye volt, kisfiúként különösen Enrico Caruso és Beniamino Gigli operafelvételei nyűgözték le. Ötéves korától énekelt, de képezni nem képezte magát, az iskolából kimaradt, a családi boltban dolgozott. Tizenhat évesen egy visszavonult operaénekes vette szárnyai alá, tizenkilenc éves korától tanult komolyan énekelni. Huszonegy évesen egy meghallgatáson annyira lenyűgözte a bostoni filharmonikusok vezető karmesterét, hogy ösztöndíjat járt ki számára.
November 2-án vetítik először az Egyesült Államokban azt a dokumentumfilmet, amely a 20. század rajongott dívájának történetét a saját szavaival meséli el. Olyan tévéinterjúk, rádiófelvételek, személyes levelek és memoárrészletek kerülnek elő a Maria by Callas című, idén bemutatandó dokumentumfilmben, amelyekkel eddig nem találkozhatott a közönség. Tom Volf filmjének hőse a különleges, self-made operaénekes, aki a szerény New York-i kezdetek után csillogó világsztárrá vált, és az elmúlt évszázad legnagyobb zeneművészei közé emelkedett. A rendező négy évig gyűjtött anyagot az alkotáshoz, és rengeteg rokont, egykori ismerőst, barátot felkeresett, hogy minél megtudjon Callasról, az emberről is. Azokat a szövegrészleteket, amelyek nem hangfelvételben, hanem írásban maradtak fenn, Joyce DiDonato, a hazánkban is jól ismert operaénekesnő hangján halljuk. Tom Volf a Ludwig van nevű torontói zenei lap nak magyarázta el a film címének értelmét: " Volt Maria, és volt Callas. Maria megtartotta a magánszféráját, csak egy szűk baráti kör ismerte igazán.