A nyulak télen mindig többet esznek – így megvastagszik a bundájuk is – hisz tudják, nem mindig adatik meg ebben az évszakban a bőséges eleség. "Nyuszi, nyuszi, nyulacskám ne félj tőlem, nincs puskám van ám nékem egyebem, zöld káposztalevelem. " "Nyuszi Gyuszi" (Kádár Tamás képe) "Dirmeg, dörmög a medve, nincsen neki jó kedve. Alhatnék, mert hideg van, jobb most benn a barlangban. " A téli álmot alvó medve barlangokban húzza meg magát, amit levéllel, gallyal bélel. A téli időszak előtt arra törekszik, hogy vastag zsírréteget növesszen, így végig "durmolhassa" a telet és ne éhezzen. "Makkos mókus fönn a fán. Mi a bajod kiskomám? Hej, egyedem, begyedem, tanakodom, mit egyem. Heje-huja lombos ág, bekapom a mandulát. Neki esem sebesen, sej, egyedem, begyedem. " (Itt találod: Letöltés ideje: 2019-11-14. ) A mókus is alszik télen, de ez a kis állat, ha kisüt a nap a hideg évszakban, felébred, megkeresi a rejtett üregeit, amiben makkot tartalékolt, vagy társa helyezte el és dézsmál belőle. Ezután visszamegy és alszik tovább.
Eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. " Az erdei állatok kicsit másképp készülnek a télre, mint mi, emberek. Vannak olyan madaraink, amik elköltöznek más vidékre, ahol nem fedi a tájat hó és jég, így táplálékot könnyen találnak ott maguknak. Ilyen például a gólya, a fecske, a fülemüle, a daru, a sárgarigó és más madarak. "Jöjj be hozzám, szép madárka Nem zárlak én kalitkába. Mikor akarsz, elröpülhetsz, ha kedved lesz, visszajöhetsz. " Olyan madaraink is vannak, akik nálunk telelnek, mint például a veréb, az uhu, a cinege, a fácán és társaik. Téli látogatónk (Kádár Tamás képe) Az erdei állatok között van, amelyik téli álmot alszik, és van olyan is amelyik egész télen az erdőt járja. A nálunk maradó madarainknak és a téli álmot nem alvó állatainknak emberi segítségre van szükségük, mivel nem áll rendelkezésükre elég eleség, vagy ne egyék meg az őszi vetést, valamint ne vándoroljanak másik területre. A vadászok, a vadőrök etetőkbe helyeznek ki kukoricát, tápot és nedvdús takarmányokat.
A mesékből jól ismert momentum, hogy a medve télen elvonul a barlangjába, és tavaszig ki sem dugja a fejét. A valóság nem áll messze ettől a képtől: abban az egyben különbözik, hogy tavasszal egy jóval véznább maci mászik elő annál, mint aki télen bevonult. De nemcsak az emlősök alszanak téli álmot: a hüllők ugyanúgy elteszik magukat a hideg hónapokra, bár álmuk kicsit eltér szőrös társaikétól. Leáll a szív? Az életfunkciók drasztikusan lecsökkennek, amikor az állatok a kedvezőtlen környezeti viszonyokból kifolyólag téli álomra hajtják fejüket. Nincs időhöz kötve, a természet változásai határozzák meg, mikor történik ez meg, azonban egyes kutatások szerint egy agyi vegyület, az adenozin a jelenség oka. Ennek aktiválása elkábítja az állatot, úgy, hogy a legfontosabb folyamatok zavartalanul működnek tovább, csak sokkal lassabban. A légzés és a szívverés is lassul, a test pedig az elraktározott barna zsírszövetekből tartja fenn magát, a szervezet ebből termel vizet is, ami megakadályozza a kiszáradást.
- egy rendhagyó tanórára SAJTÓMEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit a Szépművészeti Múzeum rendhagyó osztályfoglalkozására Az ókori görög vázák világa A "Határtalan antikvitás" című program keretén belül rendkívül osztályfoglalkozásra kerül sor a fóti Garay János Általános Iskolában. 2012 őszén a Szépművészeti Múzeum munkatársai Miskolcon, Komáromban és Győrben mutatták be a múzeum Antik Gyűjteményének virtuális adatbázisait, különös tekintettel a Hyperiónra (), és alkottak ötleteket a résztvevő pedagógusokkal közösen az anyag felhasználására tanórai körülmények között. A workshopok során elsajátított módszerek, eszközök felhasználásával most bemutatásra kerül egy rendhagyó rajzóra, melynek során Hrivnák Péter Pál az iskola 5. osztályos tanulóit az ókori görög vázák világába vezeti be. A gyerekek a különböző korok és régiók jellemző díszítési szokásaival, valamint a különböző funkciójú vázaformákkal ismerkednek meg. ÓKOR: Ókori görög vázák 3 (kép). IDŐPONT: 2013. február 14. 10:55-11:40 HELYSZÍN: Garay János Általános Iskola, Fót(2151 Fót Arany János utca 20-26) Az eseményen jelen lesz: Asztalosné Tóth-Fekete Beatrix, a fóti Garay János Általános Iskola igazgatója Hrivnák Péter Pál, a fóti Garay János Általános Iskola rajztanára Birkás Éva, a Szépművészeti Múzeum Antik Osztályának munkatársa, a Határtalan Antikvitás program projektmenedzsere Örömmel vennénk, ha jelenlétével megtisztelné az eseményt!
Mint az amfora, a pelike tárolta a bort és az olajat. Az 5. századtól a temetkezési pelikai tárolta a hamvasztott maradványokat. Megjelenése erős és praktikus. Nő és fiatal, a Dijon festő. BC 370 a Brit Múzeumban. Loutrophoros (Plural: Loutrophoroi) Protoaktikus loutroforosok, az Analatos Painter (? ) C. 680-ban a Louvre-ben. A Loutrophoroi magas és karcsú edényeket kínált esküvőkre és temetésekre, hosszú, keskeny nyakkal, tüzes szájjal és sík tetejű, néha lyukkal az alján. A legkorábbi példák a 8. századból származnak. A legtöbb fekete alak loutrophoroi a temetkezési festészetben temetkezési. Az ötödik században néhány vázát harci jelenetekkel és másokkal festettek, házassági ünnepségeken. Protoaktikus loutroforosok, az Analatos Painter (? ) C. 680-ban a Louvre-ben. Stamnos (Plural: Stamnoi) Odüsszeusz és a Szirénák által a Siren festő (eponymous). Az ókori görög fazekasság időszakai: Vázák típusai. Attic piros alakú stamnos, c. BC 480-470 a Brit Múzeumban. A Stamnos egy folyadékkal ellátott, fedett tárolóedény, amelyet a piros színű időszak alatt szabványosítottak.
Az orientalizáló korra jellemző állatfrízek egyes festőknél és műhelyekben még sokáig továbbéltek, de az 560-as évektől mellettük - és az igényesebb vázákon egyre inkább helyükbe lépve - mind gyakrabban képszerűen komponált ábrázolások jelentek meg, amelyeket olykor keretbe foglalva is kiemeltek a váza felületéből. A képvilág központjába az emberalak került, az ábrázolások tárgyát elsősorban a mitológia antropomorfizált istenvilágából és hérósztörténeteiből merítették. A járulékosan alkalmazott színek használatának bizonyos konvenciói alakultak ki, pl. a szőrzetet (szakállon, sörényen, farkon) vörössel, a női test ruhátlan részeit fehérrel fedték. Az attikai műhelyekben különböző képességű, de többnyire jól felismerhető mester-egyéniségek dolgoztak; a műfaj rangjának emelkedését jelzi, hogy a már 700 táján feltűnt, de soha általánossá nem vált gyakorlat szerint a vázafestők és főként a fazekasmesterek a leggyakrabban Athénban szignálták a vázákat. A görög vázák és az űrtechnológia » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az első ilyen név szerint ismert athéni mester, Sophilos 580-570 körül működött; jól jellemzi ennek az időpontnak korszakhatár jellegét, hogy túlnyomórészt korinthizáló állatfrízekkel díszített vázáin soha, kizárólag mitológiai jeleneteken tüntette fel a nevét.
Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi elérhetőségeken jelezze felénk. 2013. 02. 12.
Beltlenít. Rövid, erős nyakú, széles, lapos peremű, egy egyenes teste, amely egy alapra tapad. A vízszintes fogantyúk az edény legszélesebb részéhez kapcsolódnak. Odüsszeusz és a Szirénák által a Siren festő (eponymous). BC 480-470 a Brit Múzeumban Krater oszlopok Korinthoszi oszlopkrater, c. 600-ban a Louvre-ben. Közösségi terület. Bibi Saint-Pol jóvoltából a Wikipedia. A Kraters oszlopok erősek voltak, praktikus edényeket, lábat, lapos vagy domború keretet, valamint egy fogantyút, amely az oldalán minden oldalon oszlopokkal támaszkodott. A legkorábbi oszlopkáter a 7. század végétől vagy a korábbiaktól származik. Az oszlopkáterek a 6. század első felében a fekete alak volt a legnépszerűbb. Korai piros alakú festők díszített oszlopkraterek. Korinthoszi oszlopkrater, c. 600-ban a Louvre-ben. Volute Kraters Női fej és szőlőfürt a Gnathian technikában. Apuliai piros alakú volute-crater, c. BC 330-320 British Museum. A Krater Kr. e. 6. század végi kanonikus formájú legnagyobb craterei a bort és a vizet összekeverték.