Tehát a magánélethez való jog korábban nem az Alkotmányban külön nevesített jog volt, hanem az emberi méltósághoz való jogból levezetett alapjogként kezelték. Ez az állapot az Alaptörvény hatálybalépésével megváltozott. Szabó Máté Dániel álláspontja szerint a magánszféra szempontjából az önrendelkezési jognak is komoly jelentősége van. A privacy lényegében az "egyén joga ahhoz, hogy magáról döntsön. " A magyar jogirodalomban, az alkotmánybírósági gyakorlatban, a jogrendszer más területein is ismert jogról van szó, az önrendelkezés szabadságáról, arról, hogy mindenki maga dönti el, hogy mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével, és a rá vonatkozó ismeretekkel. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk. ) a személyiség polgári jogi védelmét szabályozza. E szerint "a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. " A Ptk. a jóhírnév védelmét is szabályozza, illetve a képmáshoz való jogot. Az adatvédelem területén is külön szabályozás érvényesül.
(Ld. a halálbüntetést eltörlő 23/1990. (XI. 31. ) AB határozatot) Az Alaptörvényben rögzített emberi méltóságnak két funkciója van, egyrészt személyiségvédelmi, másrészt egyenlőséget biztosító funkció. A személyiségi funkcióból ered az önazonosság, önrendelkezés és a magánszféra védelme is. Az emberi méltósághoz való jog, mint az általános személyiségi jog egyik megfogalmazása szubszidiárius jog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a rendes bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. ( 8/1990. (IV. 23. ) AB határozat) Az emberi méltóságból levezetett személyiségi jogok (pl. jó hírnévhez való jog) – mint minden más alapjog – már korlátozható jogok, korlátozásukra a szükségesség/arányosság tesztje alkalmazandó. Az emberi méltóság másik funkciója az egyenlőségi funkció, amely átvezet minket az alkotmányellenes megkülönböztetés tilalmának témakörébe. Az élethez való joggal összefüggésben az Alaptörvény szól a magzati élet védelméről.
A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. " Az Alaptörvény kimondja, hogy a jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi, amit sarkalatos törvény nevez meg. Ez a független hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A szabályozás mindenképpen újításnak tekinthető az Alkotmány rendelkezéseivel szemben. A független hatóság létrehozásáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezik. Ez a sarkalatos törvény váltotta fel a korábbi adatvédelmi törvényünket. A jóhírnévhez való jog, a magántitok sérthetetlensége, vagyis a magánszféra védelmének különböző aspektusai a nemzetközi dokumentumokban is szerepelnek. a) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikke, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot szabályozza, kimondja, hogy: "Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jóhírnevében megsérteni.
Ez nem jelenthet semmiképpen sem határtalan kötelezettségeket, így az államok nem kötelesek olyan családi támogatást nyújtani, aminek következtében valamelyik vagy akár mindkettő szülő otthon maradhatna a gyermek nevelése érdekében. c) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 17. cikke szerint: "senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak". A magánélethez való jog egyre növekvő fontossága abból is kitűnik, hogy végre a hazai joganyagban is konkrétan nevesítve lett, ennek ellenére a korábban említett védett jogtárgyak továbbra is komoly jelentőséggel bírnak a magánszféra védelmének biztosítása érdekében. A cikk az Ügyvédvilág 2013. januári számában jelent meg. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. A korlátozott kampánycsend Bár főszabályként megszűnt a kampánycsend, azért néhány korlátozásra még figyelni kell.
Végső soron az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) kimondta, hogy nem adható e körben kimerítő definíció. "Magában foglalja a személy mind erkölcsi, mind fizikai integritását, amibe az a jog is beletartozik, hogy a saját életét élje, bárminemű külső megfigyelés vagy más beavatkozás nélkül, továbbá személyiségét szabadon kiteljesíthesse. " Ennek megfelelően az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését eredményezi az is, ha bármelyik hatóság a kérelmező igazolványát vagy útlevelét jogellenesen visszatartja, hiszen arra a magánélet több területén is szüksége lehet. A Smirnova v. Russia ügyben az orosz hatóságok azért tartották vissza egy ikertestvérpár útlevelét, mert a lányok kihasználva azonos külsejüket, rendre követtek el bűncselekményeket, amelyek esetén a szankció elkerülése érdekében sikeresen játszották ki a hatóságokat. Ezért a hatóságok kénytelenek voltak őket ujjlenyomat alapján azonosítani. Azonban a beavatkozás nem volt a belső jog alapján igazolható, így a Bíróság megállapította a 8. cikk sérelmét.
"A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés" – nyilatkozta lapunknak G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. Bár szövegét nagy kedvvel elemezték baloldali orgánumok publicistái, de ide inkább csak jobboldali véleményeket gyűjtöttünk ki. Nagy riadalomról árulkodnak. Mondanunk sem kell, nem azon buktak ki, hogy Habony Árpádot tanulatlannak és nyilvánvaló gúnnyal "jó embernek" nevezte, hanem az, hogy hagymáznak titulálta a polgári Magyarországról szőtt Orbán-szlogent. Tiszta a víz a pohárban? Fotó: MTI A Népszabadság vezető fideszes politikusokat kérdezett, akik egyenesen a Fidesz őszödi beszédéről deliráltak: "Amennyiben G. Fodor Gábor Fidesz-vezető vagy az Orbán-kormány tagja lett volna, most azt kellene mondani, hogy az őszödi beszédét mondta el a Magyar Narancs nak adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy a jobboldali értelmiségiek közül sokan tévedésben vannak, mert a polgári Magyarország csak egy hívószó volt, egy politikai termék.
Nem akárhonnan kapott újabb figyelmeztetést a Fidesz, Lázár János után a finoman szólva kormánypárti 888 főszerkesztője is óvatosságra inti Orbán Viktor pártját. A Fideszt az elkényelmesedéstől féltő G. Fodor Gábor szerint ha a kormánypárt nem tér magához, bizony két év múlva veszíteni fog. Az ellenfelek összeálltak, kíméletlenebbül fogalmazva, össze tudnak állni. A Fidesznek tehát abból kell kiindulnia, hogy ez meg fog ismétlődni 2022-ben is – idézi a a politológus "Ez vár a Fideszre 2020-ban" című írását. G. Fodor Gábor szerint a magyar politikának konstans eleme Orbán Viktor személye, az ő leváltásában a kormánypártnak gondolkodnia felesleges. A Fidesz szerinte mindig rátalál azokra az ügyekre, amelyek érdeklik az embereket, van egy professzionális politikai tudásuk, ám vannak kihívást jelentő változások is, felbomlani látszik a centrális erőtér. Van ellenfél. Ettől elszokott a Fidesz, a rutin helyett át kell állnia egy olyan stratégiára, amely számol azzal, hogy tényleges ellenfél van, sőt bármit is gondol az ellenfél képességeiről (mentális, társadalmi, politikai állapotáról), még ez az ellenzék is képes volt arra, hogy néhány helyen megverje a Fideszt.
Újra is kell számolnunk, hogy mink van még pontosan. Mi az, ami valóság, és mi az, amit el kell engednünk, mert a Nemzeti Marketing Rendszere szerint valójában termék. " Legjobban – az ördög tudja, miért – a Magyar Nemzet akadt ki: "G. Fodor Gábor atombombát dobott a polgári-keresztény értékrendet magáénak tudó emberek sokaságára. A kifejezés nem túlzás, mert ha igaz, amit G. Fodor állít, akkor az alapjaiban rengetheti meg a polgári-keresztény kormányzásba és politikába vetett hitet. Teljesen szétverheti azt az érték- és szimbólumrendszert, amely nagyon sok jóérzésű ember sajátja. (…) Elolvastuk újra ezt a bekezdést. Aztán megint. Nincs tévedés. GFG nyíltan arról beszél, hogy azok az értékek, amelyeket a kilencvenes évektől a jobboldali szavazók magukénak éreztek, s amelyek 2002-ben a Kossuth térre vittek sok százezer, zászlót lengető lelkes embert, valamint amelyek kétszer is kétharmados győzelmet hoztak a Fidesznek, csak egy »termék« csomagolását díszítették. Ezek, ugye, olyan értékek, mint Isten, nemzet, család, Erdély.
A volt fideszes és SZDSZ-es politikusnak valami olyasmit sikerült elérnie, amit 2010 óta egyetlen ellenzékinek sem: a baloldal indítványait rendre lesöprő kormánytöbbség rögtön az első törvénymódosítóját befogadta. Ennek értelmében mégsem jár le a kamupártok és kamujelöltek ideje: ősszel is többes ajánlás lesz, hiába kérte még az NVB is a leszerepelt intézmény mellőzését a rengeteg visszaélés miatt. Az országgyűlési választás után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Patyi András beszámolójában azt javasolta az Országgyűlésnek, gondolja újra a többes ajánlás rendszerét. Egyre-másra derült fény ugyanis a csalásokra, a kamupártok egymásról lemásolt ajánlóíveire, az ajánlóívek feketekereskedelmére, a választópolgárok személyes adataival való visszaélésre. Az önkormányzati választást szabályozó törvényekben már nem szerepelt a többes ajánlás intézménye, tehát úgy tűnt, legalább az ilyen típusú csalásoktól megszabadulunk az ősszel. A Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője, Fodor Gábor azonban június 2-án benyújtotta első módosító javaslatát, ami az önkormányzati választásokon is bevezetné a széles körben bírált többes ajánlás intézményét.
Jövünk felfelé, folyamatosan, hónapról hónapra. Mertünk kockáztatni, az eredmények pedig minket igazolnak" – magyarázta. A lényeg: az időközi választás szerint választ adott arra a kérdésre is, " képesek vagyunk-e 106 egyéni országgyűlési képviselőt indítani. A válasz egyértelmű igen lett". Ez pedig több kampánypénzzel jár… Gyönyörű, hogy azt a Pozsgayt emelik pajzsra, aki ellen még együtt küzdöttek a fiatal Fideszben "Gyönyörű szimbóluma a jelenlegi rendszernek, hogy Göncz Árpád helyett a Fidesz azt a Pozsgay Imrét nevezi a rendszerváltás hősének, aki ellen én, mint Fidesz-alapító (többek között Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen) elszántan harcoltunk – mondta Fodor. –Mert az MSZMP-nek és a kommunista rendszer egyik szimbólumának tartottuk. Ő most a Fidesznél a rendszerváltás szimbóluma. Ebben minden benne van". A teljes interjú itt olvasható. Fotó: