Az elmosódott emlékek ellenére Anna az isteni szféra magasságáig emelkedik. Juhász Gyula: Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen. Az istenített nő is öngyilkos lett Juhász Gyula több alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot, volt, hogy mellbe is lőtte magát, ám a golyót kioperálták. A sorsnak akkor dolga volt még vele. Juhász gyula anna örök vers. 1937-ben nagy mennyiségű altatót vett be. Szőke múzsája egy évre rá halt meg, ő is az önkéntes halálba menekült.
Összesen hatan voltak testvérek, de csak hárman – Jolán, Etus és Attila – érték meg a felnőttkort. Gyermekkorát a szeretetlenség és otthontalanság érzése uralta. Attila Etussal Öcsödre került, ahol a nevelőszülők traumatizálták az ifjút: "Attila név nincs", ezért Pistának nevezték. Hétévesen került vissza Budapestre, elemi iskolába járt – amikor éppen nem kerülte –, és megszerette az olvasást. Édesanyja betegsége, majd 1919-es halála különösen megviselte, ezután gyámja nővérének férje, Makai Ödön lett. Otthonává Makó, tanulmányainak helyszínévé az ottani gimnázium vált. A Makói Újság 1937. december 5-én megjelent számában a város saját gyermekeként emlékezett meg az elhunyt költőről: "Azt mondják, őrült volt. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Mi már akkor bolondosnak becéztük. […] Egyik poétikus bolondságot a másik után követte el. " A Pesti Napló szerint libapásztor és kukoricacsősz volt, amikor arra adta fejét, hogy Szegedre gyalogoljon Juhász Gyulához, hogy végre ne csak megmutassa támogatójának, hanem segítségével ki is adják műveit.
Kardoskút község Békés megye Orosházi járásában. Fekvése [ szerkesztés] Békés megye délnyugati részén fekszik, Orosháza és Tótkomlós központjától is közel azonos távolságra, mindkettőtől nagyjából 8-10 kilométernyire. A szomszédos települések: észak felől Orosháza, délkelet felől Tótkomlós, délnyugat felől Békéssámson, nyugat felől pedig Székkutas; keleti határszélén egy pontban érintkezik a közigazgatási területe Pusztaföldvárral is. Legfontosabb turisztikai vonzereje, a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb részének számító Kardoskúti Fehér-tó a község délnyugati határszéle közelében található. Megközelítése [ szerkesztés] Központján nagyjából észak-déli irányban végighúzódik az Orosháza - Mezőhegyes közti 4427-es út, ezen érhető elé mindkét végponti település, illetve Tótkomlós felől is; Hódmezővásárhelyről a 4418-as út vezet a községbe. Fehértó Napja | oroshaza-delbekes.hu. Az útirányjelző táblák Kardoskútra vezető útként jelölik a 47-es főút elágazásánál a 4419-es utat is, habár az teljes hosszában Székkutas területén húzódik, de Kardoskút Pusztaközpont településrésze valóban onnan érhető el a legegyszerűbben a főút felől.
A Körös-Maros Nemzeti Park teli van olyan természeti csodákkal, mint a Körös fajokban gazdag ártere, a Cserebökényi-puszta elhagyott folyómedrei és a bélmegyeri Fás-puszta szikes vidéke, ám még ezek között is kiemelkedő látványosság Kardoskút különleges tava. A nyaranta kiszáradó, majd vízzel ismét feltelő tavat már 1966-ban védetté nyilvánították, mely státusz azóta fokozottan védettre változott a tó kivételes jellege és érzékenysége miatt. A kardoskúti Fehér-tó A Fehér-tó nevét a benne oldott rengeteg sónak köszönheti, mely alacsony vízállás esetén szürkésfehérnek mutatja a vizet. Kardoskút fehér to imdb. Magas sótartalmával a víz különleges élőhelyet hoz létre, ahol olyan fajok fordulnak elő, amelyek az édesvizek partján nem jelennek meg. Emellett pedig maga a táj is gyönyörű. Lapozd végig a legjobb képeket róla! Képek forrása: / Photgrapher, iwette
A Kardoskúti Fehér-tó A Körös-Maros Nemzeti Park e részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természet közeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a már 1966-ban védetté nyilvánított kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába, ami körül a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén. Esti behúzásuk, különösen a darvaké (Grus grus), rendkívül látványos jelenség, legnagyobb őszi létszámuk az elmúlt években elérte a 20 ezer példányt is. A Fehér-tó és közvetlen környéke fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel történhet. Kardoskút fehér to content. A Fehér-tó madárvilágának megfigyelését a Pusztaközpontból a hódmezővásárhelyi műúton továbbhaladva két megfigyelőtorony is segíti. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található.
E régi magyar háziállatfajták legeltetésével biztosítható a Nemzeti Park területeinek kedvező természeti állapotban tartása, tenyésztésükkel egyben komoly génmegőrzési munka is folyik. A telepen természetvédelmi őr vezetésével körbetekintésre és állatsimogatásra van lehetőség.