Hosszas előkészületek után, br. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter támogatásával 1872-ben alakult meg a kolozsvári egyetem, amely 1881-től az alapító levelet kiadó I. Ferenc József király nevét viselte. Ekkor még karai ideiglenes helyszíneken működtek, sürgető volt hát egy modern egyetemi komplexum felépítése. A ma álló, neoreneszánsz stílusú, nagy méretű főépület a Farkas utca elején került elhelyezésre, melynek érdekében a régi jezsuita kollégiumot le kellett bontani. Az Alpár Ignác hírneves budapesti építész tervei alapján készülő, vakolatlan klinkertégla-homlokzatos háznak először 1893-95. Szegedi Tudományegyetem | A Kar története. között a keleti, majd 1897-ben a nyugati szárnyát építették fel. Az összekötő főépület 1902-re készült el, létrehozva a kolozsvári belváros akkori legnagyobb épületét. Timpanonos homlokzatán ott, ahol most az \"Universitatea Babeş-Bolyai\" felirat olvasható, eredetileg Mayer Ede allegorikus szoborcsoportja állt, középen az alapító levelet átnyújtó Ferenc Józseffel. (A szobrokat 1920-ban leszerelték és egyes részeit az egyetem Botanikus Kertjébe vitték. )
Nagy lendületet adott a tananyagújításnak a 60-as években kibontakozó ú. n. "mechanizmus vita", s ezzel összefüggésben az elméleti közgazdaságtan hazai fejlődése. Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan, de folyamatosan jelentkezett a tanszék speciális kollégiumaival, amelyek a törzsanyaghoz képest több lehetőséget adtak az oktatók kutatási eredményeinek programba való iktatására is. Egyre nagyobb teret kaptak a nem-marxista, ú. "polgári" elméletek is, igaz, gyakran csak az alternatív megközelítések lehetőségeiként bemutatva és általában kritikai burokba csomagolva. A 80-as évek végén, a rendszerváltás időszakában alapvetően megváltoztak a tanszék működésének feltételei. Az átállás nem volt zökkenőmentes, de egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg a közgazdaságtudományok művelésének szükségessége az egyetemen. 1992-ben Égető Emese vette át a tanszék vezetését, majd 1995-től Sipos Miklós lett a megbízott tanszékvezető. Szegeden már 1963-tól működött a budapesti egyetem kihelyezett levelező tagozata, de a JATE önálló közgazdász szakának indítására tett kezdeményezések még megyei szinten sem kaptak kellő támogatást.
Városunknak évszázados törekvése valósult meg így, hiszen Dél-Magyarország tudományos- kulturális centrumává válhatott. Az első ünnepélyes tanévnyitót követően Szeged szellemi potenciálja és az akkori állami dotáció újabb és újabb felsőoktatási intézményeket hívott életre. A szegedi felsőoktatás infrastruktúrájának létrehozásában nagy szerepe volt egykori kultuszminiszterünknek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthont kap Szegeden, és a "Tisza-parti Göttinga" hamarosan a tudományos élet jelentős képviselője lesz. Tervei valóra váltak, amikor 1937-ben az Orvosi Vegytani Intézet professzora, Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásaiért átvehette a nemzetközi tudományos élet máig legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat. 1940-ben, a II. bécsi döntést követően az egyetem kettévált, a Ferencz József Tudományegyetem egy része visszament Kolozsvárra, ám a tanári kar, a diákok jelentős része, a laboratóriumok és a teljes könyvtár Szegeden maradt, és Horthy Miklós Tudományegyetem néven folytatta munkáját.
Pedig a győri program modernizálta a haderőt, de felzárkóznia nem sikerült az utódállam haderejéhez. Így az alakulatokat azonnal visszavonták. A német nyomásnak engedve a magyar kormány vállalta, hogy 200. 000 katonát küld a frontra. Voronyezs térségében, a Don folyó 200 km hosszú kanyarulatában a szovjet csapatok támadást indítottak (1943. jan. 12. ), és két hét leforgása alatt felmorzsolták a magyar haderőt. 1942 elején Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata egy óvatos külpolitikai fordulat előkészítése volt. Magyarország a II. világháborúban | zanza.tv. Horthy és Kállay azonban a saját minisztereiben sem bízhatott. Nekik gazdasági kötődésük volt Gömbös Gyulához (1932-36) és 1934-től már politikai is. Kállay nyilvánosan németbarát tevékenységet folytatott, eközben titokban újabb és újabb gesztusokat tett a szövetségesek felé. Ezt nevezzük Kállay- kettősnek, vagy hintapolitikának. Az elsőrangú német hírszerzés azonban pontos információval rendelkezett a titkos tárgyalásokról, amik 1943 szeptemberében Isztambulban folytak Magyarország és Anglia között.
A Teleki kormány külpolitikája (1939 február 16 - 1941 április 3. ): Teleki 1939 tavaszától távolodott Hitlertől: például nem engedte át a kassai vasútvonalat Lengyelország lerohanásához és befogadta a németek elől menekülő lengyeleket. Mikor ért véget a 2. világháború Magyarországon? » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. Ugyancsak a németektől való távolodást szolgálta az örök barátsági szerződést megkötése (1940 december) a nyugat-barát Jugoszláviával, mely 1938-ig Kisantant tag is volt. Óriási külpolitikai siker volt viszont hogy Hitler jóváhagyta bevonulásunkat Kárpátaljára (1939 március), majd a magyar kormány kiharcolta a második bécsi döntést is (1940 augusztus) mely nekünk ítélte Észak-Erdélyt (43 ezer km2, 1, 3 millió magyar és 1 millió román lakossal) Felmerülhet a kérdés: miért csak Erdély felét kaptuk vissza? Ennek oka: mert Hitlernek szüksége volt a románok támogatására is, így náluk hagyta Dél-Erdélyt. A két bécsi döntés fejében viszont csatlakoznunk kellet a fasiszta Háromhatalmi egyezményhez. A Német-olasz-japán szövetséghez 1940 november 20-án csatlakozott hazánk!
A németek már 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét (Margaréta-terv), melyet 1944. március 19-én végre is hajtottak, Horthy nem állt ellen, hajlandó volt miniszterelnökké kinevezni a németek emberét, Sztójay Dömét. Ezek után a szövetségesek úgy tekintettek Magyarországra, mint Németország utolsó csatlósára. Megkezdődött a politikai pártok felszámolása és a politikai ellenfelek üldözése. A megszállás ideje alatt Hitler Klessheimbe hívatta Horthyt. Így nem volt egységes vezetés a németek bevonulása alatt Magyarországon. 1944 tavaszán a németek, a magyar hatóságok közreműködésével közel félmillió vidéki zsidó vagy annak nyilvánított magyar állampolgárt deportáltak és gyilkoltak meg. Magyarország a ii világháború után. A budapesti deportálásokat Horthy leállította. Ezzel párhuzamban történtek a szövetséges bombázások is. A normandiai partraszállással (1944. jún. 6. ) párhuzamban Horthy háborús bűnös lesz. 1944. augusztus 23-án volt egy sikeres román kiugrási kísérlet Lakatos Géza későbbi miniszterelnök előkészítésével.
Csehszlovákia szorgalmazta a lakosságcsere-egyezmény aláírását. A lakosságcsere-egyezmény alapján önként jelentkező magyarországi szlovákok helyett csehszlovákiai magyarok települtek át. Ez csehszlovák szempontból nem hozta meg a várt eredményt, ezért a kassai kormányprogram alapján, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a csehszlovákiai magyarokat vagy megfosztották állampolgári jogaiktól, vagy reszlovakizálniuk kellett. A II. világháborút lezáró békét 1947. február 10-én írta alá Magyarország. Magyarországot 300 millió dolláros jóvátétel fizetésre kötelezték, melynek nagyobb részét a Szovjetuniónak, kisebb részét Jugoszláviának és Csehszlovákiának kellett fizetni. A szovjet csapatok Ausztria megszállására hivatkozva Magyarországon maradhattak. Így Magyarországon a szovjet befolyás nem szűnt meg, még a Marshall-tervbe való bekapcsolódásunkat is megtiltották. A szovjet erőszak egyre nyíltabbá vált, 1947. február 25-én Kovács Bélát fényes nappal rabolták el az oroszok. Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcba emigrált.