A genfi SAM emberi jogi szervezet szerint különösen brutális bánásmódban részesült a Jemenben elrabolt és meggyilkolt magyar zenész, Koltai György – írta meg a Blikk, amely realisztikus részleteket is csepegtet. A lap információi szerint Koltait Áden városában egy szállodában tartoztatták le a biztonsági erők, ez után két-három hónapon keresztül tartották fogva a város egyik titkos, kínzásokról elhíresült börtönében. A később koronavírussal is megfertőződött férfi állapota a kínzások után fokozatosan romlott. A rabtársak hiába kértek segítséget az őröktől, a férfi semmilyen ellátást nem kapott, végül 2020. május 19-én meghalt, a holttestét pedig ismeretlen helyre temették. Itthon: Nem kapott jelzést a külügy a Jemenben állítólag elrabolt és megölt magyar férfi ügyéről | hvg.hu. A Blikk megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) annak kapcsán, hogy tudnak-e bármit Koltai elrablásának körülményeiről és a Jemenbe utazásáról. A minisztérium válaszában leszögezte: Sem a KKM, sem a területileg illetékes magyar külképviselet nem kapott idáig hiteles tájékoztatást, sem közvetlen hozzátartozói megkeresést.
Többször megkínozták börtönében, halálát is ez okozta. Koltai halálhírét egy Yemen Akhbar néven publikáló arab blogger közölte, szeparatistáktól szabadult túszok, illetve egy jemeni aktivista, Adel al-Huseini elmondásai alapján. Ugyan nevét – sem az eredetit, sem a felvettet – nem közölte, csupán a nemzetiségére utalt és a Kimo becenevet közölte, ám ezek alapján szinte teljesen egyértelmű, hogy a 43 éves Koltairól van szó, ezt azóta már volt zenekarának tagjai is megerősítették. ZAOL - Elhunyt Koltai György, a Parázsló Hamvak zenekar egykori frontembere. Az által szemlézett arab blogger szerint Koltait az Egyesült Arab Emirátusok által támogatott dél-jemeni milícia fegyveresei rabolták el Áden városából, s kínozták halálra a Waddah Hall börtönben.
Belehalt a kínzásokba – Nem hiszem, hogy valami különös oka lett volna a pálfordulásra, egyszerűen csak a vallásunkban találta meg a lelki békéjét – mondta Kovács Miklós Ahmed Faresről, aki a kétezres évek második felében Jemenbe költözött. A polgárháború kiteljesedésével azonban Jemen egyre veszélyesebb hellyé vált, így átmenetileg Fares visszatért Magyarországra. Barátja szerint azonban nem érezte jól magát. Mondogattuk neki többen, hogy legyen türelemmel, amíg békésebb lesz ott a helyzet, de nem hallgatott ránk, visszautazott. Túl korán – mondta Kovács. A férfi ezután vagy egy évig nem hallott barátjáról, egészen mostanáig. A férfi halálhírét egy jemeni aktivista jelentette be, hivatalosan azt nem erősítették meg. Adel Al-Huszeini a Twitteren azt írta, Farest a dél-jemeni milícia fegyveresei rabolták el, hogy váltságdíjat kérjenek érte, de a 43 éves férfi nem volt együttműködő a terroristákkal, és később belehalt a kínzásokba.
Ennek oka pedig az, hogy a gazdaság nem tud termelni, munkahelyeket teremteni. A másik út, amit a kormány is választott, a gazdaság élénkítése. Ez rengeteg elemből áll, a Magyar Falu Programtól a családtámogatások számtalan formáján át a vállalkozások támogatásáig. Nem véletlen, hogy Európában elsőként a magyar gazdaság "ébredt", s a járvány előtti szintre emelkedett a munkahelyek száma, a gazdaság teljesítőképessége. LEHETŐSÉG VOLT A VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁRA Orbán Balázs emlékeztetett arra, hogy az EU törvényei tiltják a nemzeti (hazai) vállalkozások kizárólagos támogatását. A versenysemlegesség szemlélete miatt korábban nem volt mód arra, hogy kizárólagosan a hazai vállalkozások számára juttassanak támogatást. A járvány miatt az EU ezt a rendelkezést felfüggesztette, így nyílt mód arra, hogy a hazai vállalkozásoknak kiemelt támogatást tudjon nyújtani a kormány. A különböző támogatásoknak köszönhetően a vártnál gyorsabban sikerült talpra állítani a magyar gazdaságot, s ez a záloga annak, hogy a gazdaság válságán minél hamarabb túl legyünk.
A fővárosi beruházásokat pedig azóta mintegy 8000 milliárd forinttal támogatta a kormány. Budapest működése stabil, a főváros az egész ország számára fontos és a kormány ebben mindig partner lesz – hangsúlyozta Orbán Balázs. Ugyanakkor az államtitkár értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy – Karácsony Gergely főpolgármester bejelentése szerint – elhalasztják a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülését. A tanács a kormány és a főváros közötti vitarendezési fórum, a tárgyalásokat ott kell folytatni. Nemzeti összefogásra, konstruktív tárgyalásokra és döntésekre van szükség, nem politikai csatározásokra – szögezte le Orbán Balázs. Karácsony Gergely főpolgármester pénteken közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, hogy kezdeményezte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa következő ülésének elhalasztását. A főpolgármester a városvezetés lépését azzal indokolta, hogy a 2021-es költségvetés tervezete "olyan mértékű elvonással sújtaná" a települési, a kerületi önkormányzatokat és a fővárost, amely Budapest fejlesztésével, működésével kapcsolatban is bizonytalan helyzetet teremt.
Vannak tételek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni, ezek tehát dogmák. Azt, aki vitatja ezeket, eretnekként kiközösítik. A gond az, hogy nem természettudományos igazságokról van szó, hanem társadalmi jelenségek megközelítéséről – hangsúlyozta Orbán Balázs. Az államtitkár szerint vitázni jó dolog, attól nem kell félni. A vitában kifejezetten nem kívánatos, hogy összhang legyen – jegyezte meg. Magyarországon szokás búsulni azon, hogy a politikai felek viszonya nagyon konfliktusos, komoly vitában állnak egymással. Sokak szerint jó lenne az összhang. Ha azonban arról lehetne beszélni, akkor ez nem Magyarország lenne, hanem vagy keleti autokrácia, vagy nyugati liberális körbeburkolózott egyetemi campus, és " egyiket sem szeretnénk " – jelentette ki Orbán Balázs. " Ha igazán hiszünk a demokráciában, akkor bizony el kell fogadnunk, hogy nem mindig nekünk van igazunk " – fogalmazott az államtitkár. Orbán Balázs azt mondta, hogy az NKE különleges egyetem a magyar felsőoktatási térben: az intézmény nem semleges abban az értelemben, hogy a magyar állam fennmaradásán, a magyar jövő biztosításán kell dolgoznia.
Az önkormányzatok költségvetési helyzete azonban nem csupán a központi támogatás emelkedése miatt stabil, hiszen vannak saját bevételeik is, amelyek a 2010. évi mintegy 500 milliárd forintról 2020-ra ezer milliárdra növekedtek – jegyezte meg Orbán Balázs. Hozzáfűzte: a járványügyi védekezéssel összefüggő költségvetési intézkedések sem veszélyeztetik az önkormányzatok működési stabilitását. Igaz, hogy a gépjárműadó az idei évhez hasonlóan jövőre is a központi költségvetéshez folyik be, ám ez az önkormányzatok bevételének csupán 1-1, 5 százaléka – mondta. Orbán Balázs szerint a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban félreértések vannak. Az egyes önkormányzatok adóerő-képessége között hatalmas különbségek lehetnek, Budapesté például háromszor akkora, mint egy átlagos településé. A szociális hozzájárulás az ilyen jellegű egyenlőtlenségek enyhítését szolgáló önkormányzatok közötti átcsoportosítás, nem pedig kormányzati elvonás – közölte. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a 2010-es kormányváltás után a második Orbán-kormány 1300 milliárd forint önkormányzati adósságot vállalt át, ezen belül csak Budapest esetében 375 milliárdot.
Közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormányzás nehéz tudomány, szakértelem, minőségbiztosítási intézmények, háttértudás és felkészültség nélkül nem lehetséges az eredményesség. A politikai szereplők feladata az, hogy "a két világ közötti átjárást és együttműködést nap mint nap biztosítsák". A szerdai konferencia éppen arra keresi a választ, hogy miként képes a politika és a tudomány együtt előmozdítani egy közösség sikerét - mondta az államtitkár. Ma a kormányoknak nem az a feladatuk, hogy átadják magukat a globalizáció általi összeolvadásnak. Éppen ellenkezőleg: aktív szerepet kell vállalniuk az emberek életének, biztonságának, jogainak védelmében - vélekedett. Hozzátette: maradjanak demokraták, a népnek próbáljanak megfelelni, ne a szupranacionális intézményeknek. A jó kormányzás szempontjából döntő fontosságúak a viselkedéstudomány, a hálózat- vagy a játékelmélet által alkalmazott kvantitatív módszerek. Ezek azt vizsgálják, hogy az ember milyen, nem pedig azt, hogy milyenné kellene átváltoztatni - hangoztatta Orbán Balázs.
Deli Gergely, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja közölte, hogy a versenyt, amelyen középiskolások vesznek részt, először rendezik meg, ám hagyományteremtési szándékkal. Az első fordulóban fogalmazásírás volt a feladat, valamint egy olyan feladatsor kitöltése, amelyben a történelemmel, az állampolgári ismeretekkel, a közélettel és az NKE-vel kapcsolatos kérdések szerepeltek. A második fordulóban egy képzeletbeli pártot kellett alapítani, megszervezve annak működését. A döntőben, a pénteki harmadik fordulóban a versenyzők pártjai átfogó megoldási javaslatcsomagokat dolgoznak ki Magyarország szegényebb régióinak felzárkóztatása érdekében. Részt kell venni továbbá egy úgynevezett oxfordi vitán is - közölte Deli Gergely. A dékán azt mondta, hogy azért fontos nekik a verseny, mert elmélyült közéleti gondolkodásra szoktat, ezáltal a haza szolgálatára nevel.