Hozzávalók: 45 dkg liszt 15 dkg zsír 3 közepes krumpli (35-40 dkg) 1 dl tej 1 evőkanál tejföl 2, 5 dkg élesztő 1 csapott mokkáskanál cukor 1 tojássárgája 2 teáskanál só a tetejére: 1 tojás, 1 evőkanál tej Elkészítés: A krumplit enyhén sós vízben megfőzzük, krumplinyomón áttörjük és teljesen kihűtjük. A langyos tejben elkeverjük a cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. Amikor megkelt az élesztő, hozzáöntjük a liszthez, és a zsírral, a krumplival és a sóval összegyúrjuk a tésztát. Meleg helyen 1 órán keresztül kelesztjük a pogácsa tésztát. Lisztezett deszkán kinyújtjuk a tésztát, hosszában félbehajtjuk, majd mindkét oldalról felhajtjuk középre, egymásra. 10 perc pihentetés után kb. 2 cm vastagra nyújtjuk. A tészta tetejét éles késsel berácsozzuk, és pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és tojással lekenjük a pogácsák tetejét. A tepsiben még 10-15 percig pihentetjük, majd 180 fokos sütőben kb. Krumplis pogacsa szoky. 25 percig sütjük. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Sós sütik, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Kisodorjuk a tésztát – nem túl vékonyra –, kiszaggatjuk, megkenjük a felvert tojással és megszórjuk reszelt sajttal. Közepes meleg sütőben (villanysütőnél 180°) aranybarnára sütjük. (A sütő ajtaját nem nyitogatjuk, mert a pogácsa összeesik! )
Miután megkelt addig kiveszitek a sütőből míg feltekeritek már a sütési hőfokig, ez után megtörténhet a sütés. Hozzávalók 72 db mennyiséghez: 1 kg finomliszt, 800 g tisztított burgonya, 50 g élesztő, 200 g teavaj, 200 g sertészsír, 50 g só őszesen, 3 db tojásnak a sárgája, 1. 5% tej 150 ml, 1 db egész tojás a kenéshez. A pogácsák 4 cm átmérőjű szaggatóval lettek kiszaggatva és a kinyújtott tészta 2 cm volt. Sütése 190-200 C fokos sütőben alsó felső sütési módozatban 20-25 perc között van, de ez a különböző sütök hőleadásától is függhet. Ennél a pogácsánál mint ahogy a többségi recepteknél is Tassi erdélyi sót használtam, tehát mindenki a saját használt só fajtája szerint sózzon, itt a sózás csak egy irány mutatás! Jó étvágyat hozzá nektek is! Zoli Fiaim és barátjuk nemrégiben indult csatornája: Az össze eddigi videót itt tudod megtekinteni:... Lejátszási listák:... Krumplis pogácsa smoky mountains. Névjegy csatorna támogatás:...... Instagram: szokykonyha...
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. Krumplis pogácsa szoky konyhája. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Shakespeare színháza a Globe (földgolyó) nevet viselte. Kör-ill. nyolcszög alakú fedetlen (! ) deszkaépület, amely meglehetősen különbözött a mai színházaktól. Bár időnként az az ember érzése, hogy a mai színházak éppen most próbálnak visszatalálni az eredeti felálláshoz: a közönség ugyanis ült vagy állt a nézőtéren. Az előadásokról általában Az előadások kora délután kezdődtek kb. 2 és 5 óra között, a színészek pedig megállás nélkül, egyvégtében játszottak. Mivel a próbákra nem nagyon volt idő, ezért a legjobban fizető állás a súgóé volt akkoriban. A színészek kizárólag férfiak voltak, a női szerepeket fiatal fiúk játszották. Jól megfigyelhető az emancipációs mozgalmak és a szereposztó dívány összefonódása, térhódítása ezidőtájt. Shakespeare színpada és az a technika, melyet ez a színpad megkövetelt, közvetlenül a középkoriból fejlődött ki. Az erkélyt magas tető fedte, amely mélyen benyúlt a színpad fölé, hogy védje az eső elől a színészek drága és mutatós jelmezeit. (Meg egy kicsit a színészeket is.
– Így láthatjuk, hogy a Botaj-kultúra élénk történelmi nyomot hagyott, amellyel egyes tudósok a ló első háziasítását hozzák összefüggésbe – sorolta az antropológus. – Az utóbbi évek genetikai kutatásai azonban kimutatták, hogy ez a lófajta nem őse a mai háziasított lófajtának – mondta. A kiállításnak három nagy központi alakja van. Az egyik egy ősló, a másik egy vadló, valamint egy hun lovas. Ezen a tengelyen eljutunk az idővonalon a magyar honfoglalás koráig, amelynek hiedelemvilága, szokásai és hadszervezetének legfőbb jellemzői a sztyeppei lovas nomád kultúra nagy örökségéből eredeztethetők. Itt bemutatják a ló fontosságát őseink életében, valamint a Magyar–Turán Alapítvány által készített szép rekonstrukciókat. Aranyozott és ezüstözött lószerszámok láthatók, illetve a hun kori lovas, akinek fegyverzete és viselete régészeti leletek alapján készült rekonstrukcióból tevődik össze. A lovas arca a marosszentgyörgyi hun lelet antropológiai arcrekonstrukciója. Így szembenézhetünk egy hun kori arccal, amelyet a tudomány megalkotott.
A színház különlegessége a kitűnő akusztikájában is rejlik. A közepén álló színész suttogása még a legfelső sorokból is hallható volt. A mai napig több ókori színház maradványait is megtekinthetjük, a legszebb állapotban az epidauroszi színház maradt fenn. Nem csak a színház, az előadások is másképp néztek ki, mint manapság. Nem volt függöny, díszlet, és a maximum 3 színész díszes öltözékben lépett színpadra. Ez az öltözet volt a KHITÓN. Ehhez egy különleges lábbelit is viseltek, amely mintegy 30 cm-rel magasította meg őket, ezt KOTURNUSnak nevezzük. A legszembetűnőbb mégis a különböző MASZKOK viselése volt, melyek egész fejet befedték, és a színük mutatta, hogy milyen szereplő is van a színen. A vörös maszk pl. a királyra utalt, a fehér női alakra, de a színek az érzelmeket is tükrözhették: például a vörös a haragot, a fehér a félelmet, a sárga az irigységet. A színészek csak férfiak lehettek, s egyszerre maximum hárman voltak a keskeny színpadon. A kar vagy kórus 12–15 főből állt, szerepük az érzelemkeltés és a látottak kommentálása, a párbeszédes részek elválasztása, olykor értelmezése volt.
Összesen 34 mű maradt ránk ebből a korszakból. E művek hidat képeznek az ókori és a mai emberek között. Általuk láthatjuk, hogy az emberi érzelmek és gondolatok örök érvényűek. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Hornok–Laklia–Sisák: Sokszínű irodalom 9. (1. kötet), Mozaik Kiadó, Budapest Simhandl, Peter: Színháztörténet, Helikon Kiadó, Budapest, 1998.
Formáját tekintve párbeszédekből és monológokból áll. Középpontjában gyakran az ellentétes célokat képviselő főszereplők kiélezett konfliktusa áll. A színjáték pedig ezeknek az írott műveknek a színházi, színpadi előadása. A dráma megjelenítése a színészi akción (mozgáson, gesztuson, mimikán) és a dikción (szövegen) alapul. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt az antik Görögországban élte fénykorát a dráma és a színjáték. Gyökerei Dionüszosz, a szőlőtermelés, a bor és mámor istenének kultuszához kapcsolódnak. Ki is volt ő? Apja Zeusz, anyja Szemelé királylány. Zeusz igazi valójában, villámlás formájában jelent meg a kedvese előtt. A várandós Szemelét a villám megölte, ezért Zeusz kivette a magzatot és a combjába varrta. Innen kapta a nevét, Dionüszosz neve azt jelenti, hogy kétszer született. A dráma kialakulása a Dionüszosz tiszteletére évente négyszer megrendezett ünnephez köthető. A legnagyobb ilyen ünnep Athénban a Nagy Dionüszia volt. Ilyenkor három tragédiaszerző 1-1 tetralógiáját, vagyis 3 tragédiából és egy szatírjátékból álló alkotását adták elő a színházban.
Kivált közülük a karvezető, a színészek vele is folytattak párbeszédet. Hogyan alakult ki a dráma? Kik voltak a legismertebb ókori szerzők? A kezdetleges, Dionüszoszt dicsőítő dithüramboszokból fejlődött ki a dráma. Az első verseny győztese Kr. e. 534-ben Theszpisz lett. Ő egy színészt alkalmazott a kar mellett, így megteremtette a párbeszéd lehetőségét, ezáltal az elbeszélő múlt helyébe a jelen lépett. Darabja nem maradt fenn. Aiszkhülosz beléptette a 2. színészt is, ami több dialógusra adott lehetőséget, ám darabjai gyakran még hosszabb epikus egységeket tartalmaznak. Szophoklész már 3 színészt léptetett egyszerre a színpadra, így több és pergőbb dialógusra teremtett lehetőséget, ezáltal dinamikusabbá tette a dráma cselekményét. Továbbá ő festette ki elsőként a szkénét díszletként. Euripidész, a hanyatló demokrácia kiváló tragédiaírója, kevésbé volt népszerű kortársai körében. Aiszkhüloszt, Szophoklészt és Euripidészt nevezzük az ún. TRAGIKUS TRIÁSZNAK. A legismertebb komédiaszerző Arisztophanész volt.
Helyükre a színpadra szánt világi és történelmi témájú alkotások, a tragédiák és vígjátékok lépnek. A közkedvelt színpadtípusok, mint például. a kocsiszínpad vagy processziós színpad is idejét múlttá váltak. Mi állhat ennek a gyors és erőteljes változásnak a hátterében? 1574-től törvényi szabályozásokkal korlátozták az előadásokat és a színházak működését. Egyre több vándorszínész- társulat működött, a nézők pedig már nem a Biblia-feldolgozásokat kívánták megtekinteni, hanem szórakozni, sírni és nevetni akartak. 1581-ben megépült az első igazi színház, a The Theatre épülete. Számos új színház és hivatásos társulat követte. Közülük is kiemelkedett az 1599-ben emelt és 1613-ig működő The Globe, a kor legismertebb drámaírójának, William Shakespeare-nek és társaságának otthona. A drámaírók alig bírták kielégíteni a hatalmas keresletet. William Shakespeare, Thomas Kyd, Ben Johnson és Christopher Marlowe sorra írták műveiket, fordítottak darabokat. Tegyünk egy sétát a Globe-ban! Ez a Temze folyó mellett álló nyilvános színház kívülről nyolcszög, belülről kör alakú, és nyitott fedelű.