Korábbi munkahelyeink: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala:, ahol az éves beszámolók elkészítésében is aktívan részt vettünk: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat Rólunk írták: 2006 október-november: a Kurt Lewin alapítvány pedagógus továbbképzést tartott Pécsett, ahol az oktatási jogokról Dr. Sárközi Gabriella tartott beszámolót. 2007 november 21-én konferenciát szervezett a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete A fegyelmezés szerepe a nevelésben – történeti aspektusból címmel. A november 21-ei rendezvényen alakult meg a Fegyelmezés-történeti Kutatócsoport, amelynek Sárközi Gabriella is tagja. 2008. április 2-án a Szocháló műsorában Sárközi Gabriella Földes Petrával beszélgetett az iskolai agresszióról és az oktatási jogok megsértéséről. Jogi adatbázisok. 2008. április 4-én az ELTE-PPK-n került megrendezésre a Fegyelem és fegyelmezés. Előadások a gyermekek fegyelmezésének múltjáról és jelenéről c. fegyelmezés-történeti konferencia, a Fegyelmezéspedagógiai Műhely és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának tudományos rendezvénye.
A konferencia abban segítette az iskolaigazgatókat, hogyan tudják az iskola vezetését még hatékonyabbá tenni külső szakemebrek segítségeinek bevonásával. A konferenciáról az ESHA Magazine-ban lehet olvasni a 10-14. oldalakon: 2010. október 4-én az Iskolai klíma – Kihívások és válaszok a szakképzésben c. Jogtár edu id free. konferencián szekciót tartott Sáközi Gabriella Szerdahelyi Emőkével az iskola pedagógiai gyakorlatába beemelhető alternatív vitarendezési technikákról, lehetőségekről: 2011. március hó 17-én Túlélési ABC pedagógusok számára, iskolai konfliktusok esetére címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Tett Program vezetősége Pécset. A szakemberek – köztük Sárközi Gabriella az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat vezetője – az oktatási konfliktusok kezelésének lehetőségeit és megelőzésének módszereit járták körül. A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása című (TÁMOP 5. 6. 2-10/1-2010-0001 kódszámú) kiemelt projekt célja a társadalom perifériájára került, kirekesztődő rétegek számára a társadalmi befogadás megalapozása a következő célterületekre fókuszálva: a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése, a bűnelkövetők társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése.
Dr. Sárközi Gabriella előadásának címe: Tanulói jogok és pedagógusi kötelezettségek az oktatási jog hálójában. 2008 szeptember 12-13-án a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara konferenciát szervezett Siettetett gyermekek címmel. A konferencián Sárközi Gabriella a sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek jogairól beszélt. Az előadás ppt-je letölthető: A Pálcától a szép szóig c. Belépés a fiókba. kutatás elindítója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete. A kutatás a hazai oktatás történeti, társadalmi és kulturális összefüggéseit vizsgálja az iskolai és iskolán kívüli fegyelmezés kérdéskörén keresztül. A kutatásba Sárközi Gabriella is bekapcsolódott: 2009. február 12-én Debrecenben került megrendezésre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezésében a Biztonságos iskoláért konferencia, amelyen Dr. Sárközi Gabriella Az oktatásügyi problémák jogi szempontú tipizálása címen tartott előadást az oktatási konfliktusokról. Fotó 2009. március 28-án Szentlőrincen, SZONEK-kistérségi konferencián Dr. Sárközi Gabriella Az oktatásjogi normasértések jogérvényesítési lehetőségeiról tartott előadást.
Rohan az idő énekelte annak idején Koncz Zsuzsa. Ha a 60-as években igaz volt, hogy ilyen "izgága időket" élünk, akkor most még inkább igaz. Manapság ugyanis jobban rohan az idő, mint valaha, mi pedig együtt rohanunk vele. Ma is igaza van Villonnak, amikor így fohászkodik: "az évek szállnak, mint a percek, Véred kiontott harmatával irgalmazz nekünk Jézus herceg. " Kérdés persze, hogy az idő szárnyal, rohan-e, vagy mi magunk, akik érezzük, hogy az idő foglyai vagyunk. Ha meggondoljuk, hogy 4 milliárd éve kezdődött el a földi élet, akkor nem mondhatjuk, hogy olyan sietős lenne az időnek. Sőt inkább olykor megállt az idő, vagy mint ama "négy ökör, mely az országúton végig a szekérrel, lassacskán ballagott". Rohan az ido. Bizton állíthatjuk tehát, hogy mi rohanunk és nem az idő. Szeretnénk egyszerre mindenütt jelen lenni, és minden tőlünk telhetőt megtenni, úgymond sikeresek lenni. Ezzel csak az a baj, hogy közben átrohanunk az életen, és igazán sehol sem vagyunk jelen, vagyis a Hosszú távfutó magányosságát éljük át.
(Pedig Rozgonyi mester nagyrészt a napóleoni háborúk alatt működött, míg Nyiri tanár úr az egyik leghosszabb európai béke idején. Kettejük közül az utóbbihoz illenék a józan optimizmus és a humor, ennek ellenére ezekkel mégis Rozgonyi dicsekedhetett inkább. ) Mi változott meg az intézményi és mediális környülállásokon, valamint a schellingi filozófia divatján túl olyannyira, hogy annak át kellett szabnia mindazt, amit az idővel versenyt rohanó szubjektumról ekkoriban gondolni lehetett? Úgy tűnik, a válasz az időben élő embernek, avagy magának a számunkra rohanó időnek kikerülhetetlennek tűnő, új leírásában rejlik. A halála előtti évben Nyiri az álmodó és meghaló szubjektumok témája helyett nekilát, hogy megírja az intézményesen cselekvő ember antropológiáját. Ebből lesz az angol műipar philosophiá ja. Szörényi 70 - Rohan az idő - Könyvkultúra Magazin. Írása nem gyáripari beszámoló, hiszen maga is másodkézből szerzett adatokkal dolgozik, viszont távolról is meglátja a történések számára fontos lényegét. A javában tartó angol ipari forradalom a legfontosabb változásokat nem a tájban, a környezetben, még csak nem is a létrehozott termékek révén hozza létre.
Nem tudni, az idő rohan velünk, vagy csupán mi rohanunk valahová a közömbös időben. Rohanást mindenesetre tapasztalunk; a rohanás van, a világ rohanva van. A magamfajta (rohanó) filozófiatörténész mindennapjai során ezt leginkább az egykor elolvasni vágyott, de kigöngyöltetésükben, explicatiój ukban egyre csak halogatott érdekes szövegek felszaporodásán veszi észre. És persze a megírásra váró, szintén egyre kevésbé kihajtogatott, kiteregetett témák, a saját, talán érdekes potenciális szövegek nagy szaporaságán. Régebben mindig tudni véltük, melyek a mostanában megjelent, olvasásra érdemes művek, legalábbis magyar nyelven, és annak is volt trendje, rendje, hogy mikor mit illik föltúrni a régiségből. Könyv: Szörényi - Rohan az idő (Stumpf András). Ma már listát sem merek vezetni a desideratumokról, hiszen attól nem nő az esélye, hogy el is olvasom a címek alatt rejlő szövegeket, rajtam kívül pedig úgysincs senkinek hiányérzete, ha egy-két évszázad után is fölvágatlanul maradnak azok a régi kötetek, folyóirat-évfolyamok. Különben is: mennél kevesebb az ismert régi filozófiai szöveg, annál kisebb gonddal lehet ráhúzni az első szimpatikus filozófiatörténet-írási narratívumot a korpuszra.