A kormány is érzi, hogy túlságosan emelkednek az árak, ezért azt ígéri, már év közben megemeli a nyugdíjakat. Idén januártól a tavaly elfogadott költségvetés értelmében öt százalékkal emelkedtek a nyugdíjak Magyarországon, azonban ha az infláció ennél magasabb, akkor év közben visszamenőleg kompenzálják az időseket. Az eddigi gyakorlat szerint ezt a pénzt novemberben utalja el a kormány, de – mint ahogyan azt a kiszúrta – lehet lesz egy extraidőpont is, méghozzá júniusban. A Pénzügyminisztérium ugyanis azt közölte, hogy a kormány a nyugdíjemelés mértékéről – amely az idei évben 5 százalék volt – az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés a nyugdíjemelés és az infláció között, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben. A tárca szerint egyébként a háború, a szankciók és az energiaárak emelkedése miatt egész Európában magas az infláció. A kormány áremelkedés ellen hozott erőfeszítései között említette: a benzinárstopot, az élelmiszerárstopot, a kamatstopot, a rezsicsökkentést, a családi adóvisszatérítést, a 25 év alattiak adómentességet, a béremeléseket, a 13. Várható-e kiegészítő nyugdíjemelés novemberben vagy sem? - Adózóna.hu. havi nyugdíj visszaépítését.
Ilyenkor az emelési különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok. Ha a KSH által utóbb kalkulált emelés és a januári növelés közti különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor az egész évre felszorzott többletet egy összegben utalják-postázzák a novemberi járandóságokkal együtt, de már a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi emelés alapja. Januárban és novemberben is csak azokat a nyugdíjakat kell növelni, amelyeket még az előző évben állapítottak meg. A KSH minden évben az I-VIII. Nyugdíjemelés 2020: 2100 forint emelést kapnak átlagosan az idős magyarok. havi inflációs adatok alapján végzi el kalkulációit. Az augusztus havi fogyasztói árindex a szeptember 10-én kezdődő héten lesz ismert. Azt viszont tudni, hogy január és július között mindössze 2, 3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján pedig ennél is alacsonyabb, 1, 5 százalék volt az infláció. A nyugdíjasok kiadásaiban másokéhoz nagyobb súlya van a háztartási energiának, a rezsinek, ezek fogyasztói ára az év első hét hónapjában 6, 8 százalékkal csökkent.
Más kérdés, hogy a nyugdíjasok tábora mindenkor meghatározó szavazóbázis az országgyűlési képviselői választásokon. Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról. Válasszon csomagajánlataink közül: Adózó 365 napos Adózóna előfizetés Az Adózó előfizetés után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. Ha most, a 2014-es Kreditpontos Évnyitó kampány unk keretében rendel, úgy jogosult lesz a részvételre a System Media Kft. Adótörvények 2014 elnevezésű, otthonról elvégezhető ONLINE képzés én is, és ezen a módon további kreditpontokat gyűjthet (akár 20 kreditpontot is). Az akció feltételei a 2014. január 6-ától március 16-áig beérkezett megrendelésekre vonatkoznak, abban az esetben, ha azok 2014. Kiegészítő nyugdíjemelés novemberben - Adó Online. március 31-éig befizetésre kerülnek. Az részvételhez szükséges egyedi azonosítót, valamint a további információkat a befizetést követően kiküldött számla kísérőlevelében fogja megtalálni. Részletek » 14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa Mit tartalmaz a csomag?
Pótlólagos nyugdíjemelést hajthat végre a kormány a vírushelyzet miatt - mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára a lap keddi számában elmondta: az infláció a tervezett 3 százalék helyett jelenleg 3, 6 százalék, ezért a költségvetési törvény módosítása nyomán 0, 6 százalékos évközi kiegészítő nyugdíjemelés jöhet. Ezzel a 2, 5 millió nyugdíjas összesen 26 milliárd forinthoz jutna. Az infláció alakulásától függően novemberben újabb kiegészítés is járhat - tette hozzá Tállai András. A nyugdíjak minden januárban az infláció előző évben megbecsült mértékével nőnek, ha azonban a pénzromlás év közben végül nagyobb mértékű lesz a tervezettnél, nyugdíj-kiegészítés jár - emlékeztet a lap. A különbözet januárig visszamenőleg illeti meg a jogosultakat, akik ezt rendszerint novemberben, egy összegben kapják kézhez. Az idei költségvetési törvény módosításáról szóló, a napokban benyújtott javaslat azonban új menetrendet vetít előre erre az évre.
A novemberi nyugdíjakat már emelt összegben kell folyósítani, és az év első tíz hónapjára járó különbözetet szintén novemberben, egy összegben ki kell fizetni. Amennyiben a tárgyévre tervezettnél az év végéig várható infláció mértéke 1 százaléknál kisebb mértékű növekedést mutat, az egész évre járó emelési különbözetet egy összegben, november hónapban ki kell fizetni. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell vizsgálni a novemberi nyugdíjintézkedés szükségességét! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mivel 5 százalékkal növelték januárban a nyugdíjakat, így minimum 2, 5-3 százalékos emelés látszik az adatokból a nyugdíjszakértő szerint. A Pénzcentrum utánajárt egy érdekes kiskapunak, ami az élelmes magyarok körében a népszerű nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban terjed. Kiderült, a lehetőség szinte mindenki előtt nyitva áll. A magyar nyugdíjakat a törvény szerint évente legalább az infláció mértékével emelni kell.
Értelemszerűen 2010-et követően gyorsult fel a jobboldali térfoglalás. – Ennek a térfoglalásnak az egyik szimbóluma a KESMA – magyarázta az elnök. – Lehet-e szembemenni a globális liberális mainstreammel? – tette fel a kérdést előadása második felében az Alapjogokért Központ igazgatója. Szerinte az elmúlt években elindult egy olyan gondolkodás, ami arra alapoz, hogy a sajtó és az újságírás liberális, ezzel szemben pedig a propaganda áll. Szánthó Miklós szerint ezzel próbálják alátámasztani, hogy a jobboldali hangoknak nem kell teret adni. – A liberális sajtó és médiamunkások azt próbálják elhitetni, hogy csak ők a hitelesek, és ezt sokáig a jobboldal is elfogadta – emlékeztetett. Szánthó szerint ez mára megváltozott, és ez a folyamat gyűrűdzik tovább a közösségi médiában is. A jobboldali hangok felerősödése itt is nagy felhördülést okozott a baloldal köreiben. Szánthó Miklós: leghamarabb április 26-án lehetne referendum az ellenzéki kérdésekről – hodpress.hu. Szerinte itthon még szerencsések vagyunk, mert szabadon beszélhetünk. – Magyarországon mi még kimondjuk, hogy az országot magyar országnak akarjuk megtartani, és azt is rögzítettük az alaptörvényben, hogy az anya nő, az apa férfi – zárta gondolatait Szánthó Miklós.
A projekt a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal égisze alatt, a KESMA elnöke által vezetett Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megrendelésére, a "kék plakátos" Balásy Gyula cégei kivitelezésében zajlott. Most az is kiderült, mennyiért. Az M1 vezető szerkesztője: Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják | 24.hu. A kormánypárti véleményt szajkózó, magát függetlennek beállítani próbáló Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft. három év alatt 130 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától működési költségekre, és további 43, 5 milliót az MNB egyik alapítványától kutatásra és tanulmánykészítésre. A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok.
Az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós a PestiSrácoknak adott interjújában kifejtette, nem kérdés, hogy létezik a Soros-terv, amit úgy hívnak, hogy nyílt társadalom. A jogász kifejtette, hogy a Soros-terv alatt nem valamiféle titkos dokumentumokra kell gondolni, hanem egy olyan ideológia kiterjesztésére, amellyel az amerikai tőzsdespekuláns évek óta road-showzik különböző egyetemeken és konferenciákon. Szánthó arról is beszélt, hogy az EU-s vezetők között is vannak olyanok, akik Soros Györgyhöz hasonlóan nem a nemzetállami struktúrában látják a jövőt. "Teljesen felesleges vitázni arról, hogy létezik-e Soros-terv. Az ugyanis létezik: úgy hívják, hogy nyílt társadalom, mely a tömeges migrációval segíthető többek között elő. Szánthó Miklós – eGov Hírlevél. " – mondta Szánthó Miklós a PestiSrácoknak. A teljes interjút ezen a linken érhetik el. Fotó: PestiSrácok / Horváth Péter Gyula
Rovat Rovatok – 0 db találat
Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről. Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében. Bibó István és az alaptörvény is ellentmond annak, hogy a kormányfő közérdekként jelölje meg, hogy ő maga vagy a hozzá közel állók felmentést kapnak a törvény alóformációink szerint az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek. Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
Párkányi Eszter elemző arról beszélt, hogy intézetük évek óta foglalkozik a genderkérdéssel és annak a társadalomra, illetve politikára gyakorolt hatásával. Magyarországon elsőként hívták fel a figyelmet arra, hogy "az isztambuli egyezmény a genderpropaganda trójai falova" – emlékeztetett. Párkányi Eszter beszámolt arról is, a közvélemény-kutatásaikban többször vizsgálták, hogy milyen a magyarok hozzáállása a társadalmi nemekhez. Korábban a válaszadók csaknem kétharmada értett egyet abban, hogy "a nem velünk született tulajdonság", és csak férfi és női nem létezik, a legutóbbi méréseik szerint az ő arányuk már a háromnegyedhez közelít. Az elemző felelevenítette azt is, hogy a központ három éve készít politikailag korrekt hírszemlét "Bolond lyukból. " címmel, annak hangnemét az utóbbi időben komolyabbra vették, miután az NGO-k és a balliberális oldal Magyarországon is egyre többet foglalkozik a kérdéssel.
– Ezt hisztizte a prostisrácoknak Orbán Viktor, miután ő és a bandája mindenféle monyákokkal és ráolvasásokkal, amelyet közkeletűleg csalásnak neveznek, szarrá nyerte magát. És még neki áll feljebb, hogy Jolán néni módján mutassuk be a sunyi helyzet fonákságát. Viszont semmi sincs véletlenül a NER-ben, mint az tudvalévő. Orbán Viktor ezzel a kijelentésével bemérte a bíróságokat, amelyek már ott vannak a célkeresztben, csak a tűzparancsot kell kiadni, amely aktusnak egyelőre az Unió útját állja, de Isten és a Párt segedelmével megoldják ezt is. Muszáj lesz a diktatúra evolúciója miatt. Amit most tapasztalhatunk, az a korlátlan hatalmat helyenként zavaró, idegesítő bíróságok megregulázását előkészítő cinikus és felelőtlen médiaakampány aktuális epizódja. Lesz még néhány. A Kúria ugyanis több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy, mert sérült volt a boríték. Ez szerintem is ölég nagy baj, annak ellenére, hogy állítólag a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról és kinézetéről.