A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb és egyben egyik legrégibb ünnepe. A szenteltvíz mágikus ereje A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban. A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt, írja a Netfolk. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig. Getty Images A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Január 6. - Számos hagyomány kapcsolódik vízkereszt napjához - alon.hu. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak. A parasztság innentől ért rá szórakozni Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.
Ma január 6. -a, Vízkereszt napja van. A nyugati kereszténység ezen a napon ünnepli a napkeleti bölcsek látogatását a gyermek Jézusnál. Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának 3 fontos eseményét foglalja össze: a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése); Jézus megkeresztelkedése a Jordánban; Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Egyik ilyen szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek. Január 6. – Vízkereszt napja | Hevesi Hírportál. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B. Ez a 15. századi eredetű szokás egy népies tévedésen, a házszentelés során felírt Christus mansionem benedicat!
Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek, így ha havazik, az is a tavasz mielőbbi beköszöntét jelentette. Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elég eső a nyáron. A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából eredhet a magyar vízkereszt elnevezés is. Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 22 feliratot.
Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagének ről és a csillagozás ról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének: Moderato 1. Három királyok napján dicsérjük énekekkel, országunk egy istápját vigadozó versekkel: szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.
Január 06. - Vízkereszt napja vagy háromkirályok napja. A farsang kezdetének napja Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és megnyitja a farsang időszakát. A keresztény egyház ekkor emlékezik meg Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkereszteléséről, innen ered az ünnep elnevezése is. Vízkereszt napján vízszentelést végeznek a templomban. A szentelt vízzel mindent meghintenek, ami kapcsolatban van az emberrel (házat, ólat, állatokat), egész évben használták pl. az újszülött fürdővizébe tették, az esküvőre induló párt hintették meg vele, fejfájást borogattak vele. A pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírják a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot az ajtóra, úgy hiszik, a felirat megvédi a házat a rontás ellen. Vízkereszt napján látta mega három király a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve jutottak el Betlehembe és ajándékokat vittek a kisdednek. Ennek emlékére terjedt el a háromkirályjárás a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő, adománykérő szokása.
A döntő előfeladataként egy korabeli híradó elkészítése során bontakoztathatták ki kreativitásukat a diákok, amit kisfilm formájában kellett a megadott határidőig benyújtaniuk a zsűri felé. 2022. március 26-án budapesti, salgótarjáni, békéscsabai, dunaújvárosi, győri és soproni csapatok mérik össze tudásukat az 1918-as őszirózsás forradalomtól az 1922. január 1-jéig tartó időszak történéseiből, kiemelt figyelmet fordítva az 1921-es soproni népszavazás eseményeire. A szakmai zsűri értékelése alapján a legjobban teljesítő csapatok értékes nyereményekkel gazdagodnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Központ felajánlásának köszönhetően két különdíj is gazdára talál majd. A vetélkedő és a programok során közreműködött Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Soproni Széchenyi István Gimnázium, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., a Soproni Egyetem, a Soproni Múzeum, a Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat és Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. Borítókép: SopronMédia archívum
9400 Sopron, Templom utca 26 Széchenyi István Gimnázium információk A soproni Széchenyi István Gimnázium A Széchenyi István Gimnázium Templom utca 26. szám alatti romantikus stílusú műemlék épülete 1857 -ben épült, a régi szárazmalom, Sopron első kőszínházának helyén. Az először katolikus alreáliskola majd főreáliskola épületének nagyobbik részét I. világháború alatt hadikórház céljaira kellett átadni. A háborút követően, 1919-től a Tanácsköztársaság alatt újra a régi épületben folyt a tanítás. A trianoni döntés alapján 1921-ben az iskola felszereléseit Győrbe szállítják viszont a következő év januárjában, révén a népszavazáson a város Magyarországhoz tartozásáról dönt, az iskola visszaköltözhet régi helyére. Az iskola épületét a II. világháború miatt újra hadikórház céljára kell átadni. Az épületben csak 1945 szeptemberében kezdődhet meg ismét a tanítás. 1948-ban az addig nyolcosztályos gimnázium négyosztályossá alakul át. 1964-től megszűnik az iskola fiúgimnázium jellege. 1966-ban négyosztályos postaforgalmi szakközépiskolai képzés indul az iskolában, amely 1978-ban átkerül a József Attila Gimnáziumba.
A váratlanul jött népszavazás eredményeként Sopron azonban megmaradt magyarnak – ennek ellenére az iskola felszerelését mindmáig nem szolgáltatták vissza teljesen. A legnagyobb magyar nevét Vass József közoktatási miniszter vetette fel a főreáliskolával, 1922 -ben. 1930 -ban reálgimnázium lett, öt évre rá pedig már gimnázium. Az II. világháború alatt ismét hadikórház szerepét látta el, de a háború végezetével ismét beindult az oktatás. 1990 -ig még többször jelleget váltott az intézmény (volt fiúgimnázium, postaforgalmi szakközépiskola), akkor azonban négy- és hatosztályos gimnáziummá vált. Sopron város egyik legnagyobb beruházásának számított az a 2006 -ban hozott döntés, mely a gimnázium teljes körű felújítását rendelte el. A felújított intézmény ünnepélyes átadására 2007. november 23-án került sor. A gimnázium igazgatói [ szerkesztés] Tauber Sal. Ferenc (1850–1855) Rách Sal.
1990-től az iskola a négy- és hatosztályos gimnázium má vált. Az iskola névadója, Gróf Széchenyi István Sopron vármegye és a város büszke volt szülöttje. 1897-ben Sopronban az iránta érzett tisztelet jeléül szobrot emeltek neki a szintén az ő emlékét örző Széchenyi téren.
Skip to content Városunk történelme III. Sopron a világháborúkban szörnyű károkat szenvedett, de mégis föláll utána, és egy gyönyörűszép város épül újjá. De hogyan is történt mindez? […] Read Article Városunk történelme II. Mi történt városunkkal az után, hogy IV. Lászlótól szabad királyi levelet kapott? Mi történt a török hadjáratok után? A török veszély […] Filmklub és filmajánló Életrevalók (Intouchables) Iskolánknak újra van filmklubja! Első alkalommal az Életrevalók című filmet nézhettük meg a 204-es teremben (10. D terme). A film elképesztő […] Legfrissebb írásaink Kattints a címre a cikk elolvasásához! Városunk történelme I. Sopron szabad királyi város egyike ama kevés számú magyar városnak, amelyek már a legrégebbi idők óta egészen a napjainkig a magyar nemzet […] Karácsonyi zeneajánló Karácsonyi zeneajánló A karácsony lényege az összetartás és a család. Mindenki szeretne pihenni, szeretteivel ünnepelni, és kiheverni az év nehézségeit. Emellett […] Karácsonyi Filmajánló Megjött Apuci 2 (Daddy's Home 2) Nos, az első filmünk a Megjött Apuci második része.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek