Csoportosan elkövetett garázdaság miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség azokkal az állatvédőkkel szemben, akik a vád szerint erőszakkal rontottak egy kutyatartóra tavaly ősszel Márkón,... Antal Laurát, az ajkai Vahur Állatvédő Egyesület vezetőjét gyanúsítottként idézték be az országosan ismertté vált, bántalmazott Csubi komondor ügyében. (tovább…) "Keresünk 2000 csupaszív embert aki fejenként 1000 forintot adományozna, hogy valóra válhasson az egyik legeslegnagyobb Vahuros álmunk" - írja a Vahur Állatvédő Egyesület Facebook oldalán....
Vásároljon hozzáférést online céginformációs rendszerünkhöz Bővebben Napi 24 óra Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz rating megtekintése és export nélkül Heti 7 napos Havi 30 napos Éves 365 napos Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz export funkcióval 8 EUR + 27% Áfa 11 EUR 28 EUR + 27% Áfa 36 EUR 55 EUR + 27% Áfa 70 EUR 202 EUR + 27% Áfa 256 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal! Legnagyobb cégek ebben a tevékenységben (9499. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység) Legnagyobb cégek Ajka településen Forgalom trend Adózás előtti eredmény trend Létszám trend 8. 37 EUR + 27% Áfa 10. Vahur – Ajka és Térsége Állatvédő Egyesület - Szabadagazdi. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
Más kutyákkal és macskákkal is egyaránt barátságos. Idős emberek mellé nem ajánljuk, de gyermekes családokba szívesen örökbe adnánk, főleg olyan helyre, ahol már nagyobbak a gyerekek. Házőrzőnek, patkányfogónak, kerti dísznek nem vihető el, kizárólag olyan gazdik jelentkezését várjuk, akik teljesértékű családtagként fognak rá tekinteni élete végéig. Kertes házba szeretnénk örökbe adni, kinti-benti tartással. Lakásba későbbi nagyobb termete és mozgásigénye miatt nem vihető! Olyan otthont szeretnénk neki találni, ahol a kutya igazi családtag. Négy védőoltással és microchippel ellátva költözhet majd az új családjához. Szerződéssel, kapcsolattartással és szigorú ivartalanítási kötelezettséggel (amit ellenőrzünk is) fogadható örökbe. Vahur jelenleg Békéscsabán (Békés megye) él ideiglenes befogadónál. A szállításban nem tudunk segíteni, a gazdinak kell érte jönnie. Ha felelősségteljes, gondos gazdinak vallod magad, és szeretnél Vahur szerető gazdája lenni, akkor írj nekünk egy bemutatkozó levelet az alábbi e-mail címre, amiben leírod, hogy milyen életet tudnál biztosítani neki:
A hagyományos karácsonyi adománygyűjtési akció a "Minden árva kutyánknak legyen saját Jézuskája! " nevet kapta. Idén a meghirdetése után alig fél nap alatt minden kutyus támogatóra talált: -Mindig nagy sikert aratott, csupa szív embereket ismerhettünk meg ennek kapcsán is, a Vahuros védenceknek pedig szép ünnepeket adhattunk. Hisz hiába töltik a menhelyen a karácsonyt, egyes kutyák életükben először kaptak saját nyakörvet, fekhelyet vagy éppen finomabbnál finomabb falatokat és persze határtalan szeretetet. – mondta el Antal Laura, a menhely vezetője. Az ünnep előtti utolsó vasárnapon az önkéntesek összegyűltek a menhely előtti téren, meghitt hangulatban közösen feldíszítették a négylábúak karácsonyfáját. Sokan gyermekeikkel közösen vettek részt a rendezvényen, és megtanították őket az önzetlen adományozás fontosságára és az állatokért érzett felelősségre is szórakozás közben. A szervezők forró itallal, süteménnyel kínálták meg a résztvevőket, akik támogatói termékeket is vásárolhattak.
Rengetegen háborognak azon, hogy miért van folyton folyvást szükség az állatvédők anyagi támogatására. Azt hiszem ezeknek az embereknek, akik emiatt értetlenkednek, soha, még egy aranyhaluk sem lehetett otthon. Borzasztó olyan embereket látni, akik ennyire képesek kizárni az állati érzések fontosságát az életükből. Sokan arra hivatkoznak, hogy az állatoknak nincs is értelmük, így nem képesek felfogni azt, ami körülöttük van, csak azt képesek a biológiai receptoraik alapján megkülönböztetni, hogy mi az, ami valóban nagyon rossz, és mi az, ami elég jó. Ilyen például egy kijárós cica esete, aki mondjuk kimegy reggel az udvarra, és ha a gazdi csak későn este ér haza, akkor addig vagy fog kint magának valami tápláléknak valót, és keres hozzá valamilyen nedvességforrást, vagy epekedve várja, hogy a gazdi hazaérjen, teletömhesse magát, és majd legközelebb két hét múlva meri csak ugyanezt eljátszani. Én ezekkel az állításokkal szembe mennék, és azt mondom, igenis vannak érzései az állatoknak, őket is tisztelni kell annyira, mint egy embert.
1896. április 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1896. április 15-én fejeződött be az első újkori olimpia Athénban, mely sportrendezvény tizennégy ország, köztük Magyarország részvételével tíz napig zajlott. Az olimpia mint a sport ünnepe egészen az ókori Hellászig vezet bennünket vissza, ahol a megrendezett játékok a poliszok összetartozását szimbolizálták, az olümpiai rendezvény idejére a görög államok között szünetelt mindenféle háborús konfliktus. A római hódítással a játékok jelentősége csökkent, de hagyományuk egészen a IV. századig megmaradt, Theodosius császár a kereszténység államvallássá tételekor tiltotta be az olimpiát, mint pogány hagyományt. A sport ünnepének emléke viszont fennmaradt, a 19. században pedig, az ókori régészeti felfedezésekkel párhuzamosan, az olimpia eszméje is visszatért a köztudatba, Panagiotisz Szucosz görög költő 1833-ban versben emlékezett meg a sportrendezvényről. Angliában az 1850-es évektől gombamód szaporodtak a különféle lokális olimpiák, de Görögországban is zajlottak már nemzeti játékok.
Sydney, 2000 Atlanta, 1996 Barcelona, 1992 Szöul, 1988 Los Angeles, 1984 Moszkva, 1980 Montreal, 1976 München, 1972 Mexikó, 1968 Tokió, 1964 Róma, 1960 Melbourne, 1956 Helsinki, 1952 London, 1948 Berlin, 1936 Los Angeles, 1932 Amszterdam, 1928 Párizs, 1924 Antwerpen, 1920 Stockholm, 1912 London, 1908 St Louis, 1904 Párizs, 1900 Athén, 1896 Az első újkori Olimpia de Coubertin báró ihletésére jött létre Az első újkori Olimpiát a görög fővárosban, Athénban rendezték meg, bár anyagi problémák miatt kishíján Budapest lett a helyszín. Az eredeti tervek szerint az első Olimpiát Párizsban rendezték volna meg 1900-ban. Ám mégis Athént választották az első Olimpia helyszínéül, négy évvel a tervezett időpont előtt, noha az ország anyagi gondokkal küzdött. Budapest felajánlotta, hogy átveszi az Olimpia megrendezését, de Konsztantin görög koronaherceg szervezőbizottságot hozott létre, és hirtelen megindult az adományozás. Összesen 43 sportágban 200 férfi mérte össze az erejét, 14 ország képviseletében.
1924-ben már a nők is képviselték magukat a vívó számokban, majd egyre több sportágban. 1932-ben azonban gazdasági válság erősen megfelezte a résztvevők számát. A későbbi olimpiák a háborús légkör és a rendezetlen politikai viszonyok miatt erősen át voltak itatva aktuálpolitikával, de az idő múlásával az indulatok kivonultak az arénákból és újra a sport és a nemzetek által kinevelt tehetségeké lett a főszerep. A magyar sportolók a kezdetektől napjainkig 482 érmet szereztek: 167 aranyérmet, 146 ezüstérmet és 169 bronzérmet. (Az ehhez hasonló összesítésekben az első olimpiák ezüstérmei aranyéremnek számítanak, hiszen ezt kapta az első helyezett. ) A legutóbbi olimpia óta megint eltelt 4 év, idén is indulnak a Játékok: szurkolj velünk Te is a magyar csapatnak! Magyar zászló háttérképek | Olimpiai ötkarika | Brazil zászló
Egyesült Államok (USA) 20 2. Görögország (GRE) 17 19 46 3. Németország (GER) 4. Franciaország (FRA) 5. Nagy-Britannia (GBR) 6. Magyarország (HUN) 7. Ausztria (AUT) 8. Ausztrália (AUS) 9. Dánia (DEN) 10. Svájc (SUI) 36 122 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Athens 1896 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 31. ) 1896 Summer Olympics (angol nyelven). ) Athén, 1896 (magyar nyelven). ) Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3 Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül) Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2 Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.