Készleten 10 475, 00 Ft ÁFÁ-val együtt Egységár: (698, 33 Ft / ml) Leírás Termék részletei Leírás A szibériai fenyő esszenciális olaj frissítő, fás aromája nyugtató és pihentető hatásairól ismert. A szibériai fenyőnek egyedi kémiai összetétele van – elsődlegesen bornil-acetátból áll, amely az ennek az esszenciális olajnak tulajdonított enyhítő hatások többségét adja. Rendkívül nyugtató hatással lehet a bőrre, ezért ideális esszenciális olaj egy kellemes masszázshoz. Hozzájárul a könnyed légzéshez, miközben nyugtatja a kedélyeket és kiegyensúlyozó hatást is biztosít. Elsődleges előnyök A bőrön alkalmazva enyhítő, nyugtató hatást fejt ki. Erőt, energiát és stabilitást sugárzó közérzetet teremt. Pihenteti a testet, miközben az érzékekre serkentőleg hat, ezért ideális esszenciális olaj masszázsokhoz. A szibériai fenyő olaja csillapítja az enyhébb bőrirritációkat. Hozzájárul a könnyed légzéshez. Akár egy pihentető erdei séta Egy hegyvidéki erdőben tett sétához hasonlóan a szibériai fenyő esszenciális olaj is nyugalmat és kiegyensúlyozottságot áraszt.
A weboldalon forgalmazott kiváló minőségű termékek nagyszerűen kiegészítik, de nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot! A 37/2004 (IV. 26. ) EU-s rendeletben foglaltak szerint az étrend-kiegészítők nem alkalmasak betegségek és a szervezet működési zavarainak gyógyítására, nem helyettesítik a megfelelő szakorvosi diagnózist és a gyógyszeres kezelést. Ennek megfelelően a termékek jelölése, hirdetése nem állíthatja, vagy sugallhatja, hogy azok betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmasak. A weboldalon szereplő információk csupán tájékoztató jellegűek és semmilyen esetben nem minősülnek orvosi tanácsadásnak. A megfogalmazott állítások kizárólag a hatóanyagok (és nem a termék) élettani hatásaira vonatkoznak, és a vásárlók általános tájékoztatását szolgálják. Az eredmény egyénenként eltérő lehet és nem garantált. Javasoljuk, hogy a termékek fogyasztása előtt minden esetben konzultálj szakemberrel. A termékek ajánlott fogyasztási mennyiségét ne lépd túl!
Közösségi média és marketing sütik A böngészési szokásaidra, érdeklődési körödre vonatkozó adatokat gyűjtő - jellemzően harmadik féltől származó – sütik, amelyek a személyre szabott reklámok megjelenítését és a közösségi média megszokott funkcióit teszik elérhetővé. Részletek a Cookie-k kezeléséről...
Ezáltal a proton a környezetében lévő más molekulák nemkötő elektronpárjaira is vonzó hatást gyakorolhat. Ilyen módon erős másodlagos kötések - hidrogénkötések - alakulhatnak ki. Hidrogénkötés kialakulása hidrogén-fluorid molekulák között A folyékony hidrogén-fluoridban ezért gyakran fordulnak elő kettesével (H 2 F 2) vagy négyesével (H 4 F 4) összekapcsolódott molekulák. Ezek a kötések olyan erősek, hogy a forráspont közelében, még a hidrogén-fluorid gőzében is előfordulnak H 2 F 2 molekulák. A vízmolekulák még ennél is szabályosabb rendszert alakíthatnak ki. Egy vízmolekula két hidrogénatomja egy-egy másik vízmolekulával, az oxigénatomjának két nemkötő elektronpárja két másik vízmolekula hidrogénatomjával létesíthet hidrogénkötést. Hidrogénkötések a jégkristályban A jégnek a gyémántra emlékeztető kristályrácsa van. Egy oxigénatom két hidrogénatommal kovalens kötést, két másik hidrogénatommal pedig hidrogénkötést létesít. Ez utóbbiak jóval távolabb vannak, és az így kialakuló hidrogénkötés erőssége mintegy tizede a kovalens kötésnek.
A jég a víz szilárd fázisának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0, 2 GPa nyomásig stabil). A közönséges jégben a vízmolekulák rendezetlen állapotban vannak. A víz standard légköri nyomáson 0 °C -on fagy meg. Jég természetes környezetben nagy mennyiségben az Antarktiszon, Grönlandon, Izlandon és a magashegységekben található. A kristályszerkezet a nyomás és hőmérséklet függvényében legalább 12 különböző változat lehet. [1] A jég bizonyos téli sportok alapfeltétele. Ilyenek például a műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong (hoki), jégvitorlázás, jégszörf. A jég általánosított értelme [ szerkesztés] Ma már jégnek (többes számban jegeknek) nevezzük az illékony anyagoknak a szilárd halmazállapotú változatait is. Legismertebb ilyen jegek a metánjég és az ammóniajég, melyek a Naptól távol, a külső Naprendszerben nagy mennyiségben váltak ki a szoláris ködből. A létrejött jég kisebb testekbe, majd kis égitestekbe halmozódott.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek más néven a periglaciális területek. (pl. Magyarország is ide tartozott. ) A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt. A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=glaciális) és a kevésbé hideg (=interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt. Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. Innentől számítjuk a jelenkor (= holocén kor) kezdetét. A jégzajlás [ szerkesztés] A jégzajlás tél végén, tavasz elején, folyókon előforduló jelenség, amelynek során a folyó sodrása úszó jégdarabokat, jégtáblákat sodor magával az olvadás következtében. A jégzajlás komoly károkat okozhat. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] [ Tiltott forrás? ] [ [/ halott link] magyar nyelv értelmező szótára] [ halott link] További információk [ szerkesztés] jég diagramok a jég olvadásáról fagyaszthatatlan víz ice () jégrétegek Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár Képek [ szerkesztés] 4 tonnás jégdarab Jeges ital Kerítésre fagyott jégcsap Jégzajlás a Dunán (Budapest, Erzsébet híd, 1941) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85063965 GND: 4013994-3 BNF: cb11976453f KKT: 00566627
1/6 anonim válasza: 2012. márc. 4. 17:10 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: lehet hogy tényleg vezeti de a só nagyrésze kicsapodna mielőt megfagyna a viz. egyre rosszabbul oldodna benne ahogy hül, mire megfagyna alig lenne benne só. 2012. 17:20 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: 76% Nem, nem vezeti. A víz azért vezeti, mert vannak benne ionok, minél tisztább, annál rosszabb vezető, a desztillált víz példának okáért sokkal rosszabb vezető mint a sós víz. A fagyás során az oldott ionok "kicsapódnak" (pongyolán fogalmazva) és mivel a kristályrácsban nincs semmi ami képes lenne vezetni, nem rendelkezik olyan szabad elektronokkal mint egy fém kristályrácsa, ezért a jég szigetelő. Azonban ez laborkörülményekre értendő, normális esetben ha van némi nedvesség a jég felületén az valamennyire vezetni fogja az áramot. 17:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: Azok az anyagok vezetik az el áramot, amelyek rendelkeznek szabadon mozgó töltéssel rendelkező részecskékkel.
Az akkori hírek szerint 30 repülőgép, több mint 7000 légvédelmi gépágyú és közel 5000 rakétakilövő juttatta a megfelelő kemikáliákat a felhőkbe, ezzel biztosítva, hogy a Pekingtől távol eső helyeken essen le a csapadék, és a város fölött ne indulhasson el a cseppképződés. Nem tudni, hogy az ezüst-jodidnak, a szárazjégnek, és a szerencsének milyen arányban köszönhető, de az olimpia alatt tényleg alig esett az eső. Néhány évvel később már nem az eső elhárítása volt a cél, hanem az ellenkezője, az esőcsinálás. 2011-ben Abu Dhabiban mesterséges viharokat akartak támasztani. Nem meglepő, hogy a gazdag öböl-menti államok esőt szeretnének varázsolni a sivatagba, nagyon sok problémát oldana meg, ha mesterségesen tudnának vizet fakasztani az égből. Állítólag 52 alkalommal sikerült esőt csinálniuk már, de azt nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy tényleg az emberi beavatkozásnak volt köszönhető a csapadék. Az utóbbi években nincsenek hírek erről a projektről, valószínűleg túl drágának találták a kísérleteket, amik összesen 11 millió dollárba kerültek.