Ezt a képet csak mosolyogva lehet nézni. " Dukai Takách Judit – Leányélet Szép aranyideim! be szerencséltettek, Minden boldogságban engem részeltettek. Szabadon repülök mint egy szabad madár, Semmi fenyítéknek durva láncza nem zár. Szép aranyideim! hálát adok nektek, Hogy így árasztjátok reám jótételtek! Semmi bús gondokat reám nem mértetek; Oh, ha majd elmúltok, mit adnék értetek!... Költői karrierjének házasságkötésével szakadt vége. 1818-tól Felsőpátyon élt férjével, Göndöcz Ferenccel. A birtok ügyeinek intézése és négy gyermekének születése – Nina, Fanni, Pepi és Juliska gyors egymásutánban jöttek világra – minden idejét lekötötték. Írt néhány verset, melyek arról tanúskodnak, hogy lelke mélyén még nem nyugodott meg teljesen, hiányzott neki korábbi élete. Férjét 12 év házasság után elveszítette. Nem maradt sokáig özvegyen, 1832-ben Patthy István ügyvéddel kötött házasságot és Ágfalván élt tovább. Két közös gyermekük született, de kislányuk, Ida csak 11 napot élt. Halála után nem sokkal Judit tüdőbajos lett, 1836. április 15-én Sopronban hunyt el.
Ez a csoportosulás illette a költőnőt a Macpherson Ossianjával divatba jött keresztnévvel, Malvinával, amelyet azontúl írói álneveként használt. A kivételes találkozás eredményeként Döbrentei 1815-ben közölte a költőnő egyik költeményét az Erdélyi Múzeumban (Barátomhoz). Malvina költeményei másolatokban terjedtek, és így jutottak el a kor további irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz. Még a szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. Lírájára leginkább mégis Berzsenyi Dániel hatott, akivel rokoni kapcsolatban is állt, hiszen a felesége Judit unokanővére, Dukai Takách Zsuzsanna volt. Berzsenyi hozzá írta a Dukai Takách Judithoz című episztolát, amelyben kifejtette a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításával kapcsolatos nézeteit. Dukai Takách Judit 1815-től Festetics György meghívására rendszeresen részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségeken, amelyeken számos irodalmi díjat nyert el. Verseiben a kisnemesi világot, a körülötte élő nép dalait, gondolatait szólaltatta meg.
Ezután már keveset írt, költeményei többnyire a családi békéről és boldogságról szóltak. 1829-ben leányát, 1831-ben pedig férjét vesztette el, akivel tizenkét évig élt 1830-ban együtt, 4 gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István soproni ügyvéd volt, ekkor írta "Az én sorsom" című szép költeményét. Ebből a házasságból egy fiú és egy kislány született. Dukai Takách Judit nem volt jelentős költő, néhány verse képvisel csak jelentős irodalmi értéket. Költőnői fellépése mégis fordulatot jelzett a magyar irodalom történetében, neve országosan ismert lett. Megtestesítette a polgárosult nőideált, amely a reformkorban teljesedett ki. Lánya születését követően egy hirtelen jött tüdővészben hunyt el 1836. április 15-én, Sopronban. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, amelyet a "magyar Szapphó" életében édesapja építtetett.
Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. [3] Berzsenyi Dániel, akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt, dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében. 1818-ban a 70 000 forintnyi örökséggel rendelkező költőnőt Göndöcz Ferenc vezette oltárhoz, akivel aztán Felsőpatyra ( Vas megye) költözött. Tizenkét évig élt 1830-ban elhunyt első férjével, s négy gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István ügyvéd volt. Hirtelen jött tüdővészben halt meg 1836. április 15-én, Sopronban. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. [4] A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, [5] amelyet a "magyar Szapphó" életében édesapja építtetett.
"Mintha egy szikláról nézném / A világ szépségeit, " Kortársai felmagasztalták és a "magyar Szappho" néven emlegették, a Nyugat kritikusai azonban elnézően írtak róla. 220 éve született Dukai Takách Judit költő, aki Malvina néven vált ismertté. Dukai Takách Judit: Visszaemlékezés (részlet) Mintha egy szikláról nézném A világ szépségeit, És soha el nem érhetném Lelkem reménységeit: Int a természet szépsége – Tilt a meredek mélysége; Ha szívem egyfelé szít, Sorsom másfelé taszít. Minden, ami van körülem, Emlékeztet sorsomra; Emlékeztet, bár kerüljem, Volt boldog napjaimra. A mult időnek fátyolát Nézvén, éltem boldogságát A homályban ott látom. Ah! kedves volt sajátom! 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán Dukai Takách (Takács) Judit költő, a "magyar Szappho". Kemenesalján született jómódú középnemesi családban. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, hazautazott, s minden idejét anyja ápolására fordította.
Régen 1000-1500 juh sorsa múlt ezen Meg kellett adni az elsőbbséget a biciklisnek Az őshonos magyar terelőkutyákra egykor több száz, de akár ezres nagyságú nyájat is rá mertek bízni. – Ezek a kutyák, mint a puli, pumi, mudi csüng a gazdáján. Az a jó, ha feladatot kap, hiszen dolgozhat. Amennyiben nem kapja meg a munkát, majd csinál magának – tette hozzá mosolyogva Keve Gábor. Nem minden terelőkutya jó terelő – Már fél éves korban látszik, hogy melyik kutyából válhat jó munkakutya. Keve névnap - Január 8. | Nevek, névnapok | Ez + az. Úgynevezett ösztönpróbára lehet őket vinni, ahol előjön belőlük a terelés- vagy épp a vadászösztön. Ha az utóbbi, akkor nem szabad állatok közelébe engedni – mondta Keve Gábor. Tudtad? A pásztor kalapja árulkodik a viselőjének foglalkozásáról, a mellényen található pitykék mindig páratlan számúak, és tájegységre utalnak. Debrecen mellett például a 9 lyukú híd miatt 9 pitykét tettek a mellényre. A pásztoron azért van szoknya, mert kényelmes. Nyáron szellőzik, télen pedig jól takar a nadrág felett. A mellény a katonaságból átvett viselet: olyan sokat voltak szolgálatban az emberek, hogy hozzászoktak a mentéhez.
Kende férfinév statisztikái a 2003-2017-es években újszülötteknek adott nevek tekintetében, az első 100 leggyakoribb férfi névre vonatkozóan: Év: Helyezés: Első utónévként: Második utónévként: 2005 97 64 22 2007 93 80 20 2008 94 83 16 2009 87 89 20 2010 77 114 29 2011 81 110 24 2012 82 113 17 2013 82 107 16 2014 75 148 35 2015 74 143 20 2016 75 140 16 2017 76 133 24 A teljes népességre vonatkozóan 2004 és 2018 között nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között. A Kende [1] férfinév a régi magyar Kündü személynévből származik, ami ótörök méltóságnévből származik. Levédiában és Etelközben az ősmagyar törzsszövetség fejét nevezték így. [2] Gyakorisága [ szerkesztés] Az 1990-es években szórványos név, 2005-ben a 97., 2007-2009-ben a 87-94. leggyakoribb férfinév volt. [2] [3] [4] Névnapok [ szerkesztés] szeptember 1. [2] szeptember 25. [2] október 21. [2] Híres Kendék [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Keve névnap 2022 - Mikor van Keve névnap 2022-ben❔. Budapest: Vince.
Keve rokon nevei Keve: Nincs rokon neve.