"2020-ban körülbelül 6200 hektárnyi bodzaültetvény volt Magyarországon, ebből mintegy 4 ezer hektárt 2010 után telepítettek. A termés mennyiségének megugrása a felvásárlási árak csökkenését hozta. A mélypont 2018-2019-ben volt, amikor annyira alacsony volt a piaci értéke, hogy számos gazda úgy látta, már nem éri meg foglalkozni a növény termesztésével" – mondta Csizmadia György. A pandémiát megelőző néhány év alacsony árainak hatására 2020-ban azonban már kevesebben foglalkoztak a növénnyel. Jellemzően nem telepítettek új bodzásokat, és a régieket is kevésbé gondozták, így csökkent a megtermelt bogyók mennyisége. Bodza felvásárlási ár 2021 ar 2021 form. Nem kedvezett az időjárás sem "A tavaszi fagy, a bodzát sem kíméli, pedig május végén virágzik. Ez már a második olyan év, hogy a fürtök madárkásak, kevés a kifejlett szem bennük. Az egyik termelő 7 éves, öntözött ültetvényében 8 tonna termett hektáronként most is és tavaly is. Egy ilyen idős ültetvénynek azonban 12-15 tonnát kellene tudnia hoznia" – nyilatkozta Csizmadia György az A szakértő szerint a júniusi hőhullám szintén nagy károkat okozott.
Az elmúlt hat évben megduplázódott a bodzaültevények területe a megyében. A kivágott szőlők helyére telepítik a gazdák, idén a tavalyi felvásárlási ár két-háromszorosát fizeti a felvásárló. Három éve vagy harmincmázsányi bodzámat lopták el a tolvajok, egy éjszaka, akkor is jó ára volt a termésnek, mint az idén. Mostanában szüret idején gyakran éjszaka is kijövök az ültetvényre, hogy megriaszszam az idegeneket – mondja Trsztyinszki Béla, kiskőrösi gyümölcstermesztő. Ezekben a napokban szüretelik a termést, melyet az élelmiszeriparban színezésre, szörpök, sűrítmények készítésére használnak. C-vitamin-tartalma a citrus gyümölcsök duplája, a vastartalma szintén magas. Most az ára is igen jó, köszönhető ez a tavaszi, nyár eleji időjárásnak. BAON - Összefogással védik a bodzaültetvényeket a tolvajoktól. A szakemberek becslése szerint a termés csaknem fele, odalett a hatalmas esők miatt. Tavaly 35 forintért is odaadta, most meg 150-ért viszik a bogyós gyümölcsöt, olyan kevés termett, magyarázza a gazda, aki emellett szőlővel, csonthéjas – szilva, meggy, cseresznye – gyümölcsökkel is foglalkozik.
A két kiváló hazafi két teljesen eltérő útra lépett: Kossuth 1849 -ben kormányzó lett, majd a vereséget követően emigrációba kényszerült, Széchenyi pedig hol világos, hol sötét időszakaiban a világtól elvonult élte életét. A neoabszolutizmus idején még mindketten egyszer "megvillantak": Széchenyi 1859-ben " Ein Blick " című brilliáns röpiratában bírálta és gúnyolta ki Ausztria elnyomását, Kossuth pedig európai támogatást próbált szerezni a harc újrakezdéséhez. Holdings: Széchenyi és Kossuth vitája. Végül Széchenyi 1860 április 8-án öngyilkosságot követett el, Kossuth pedig Torinóban letelepedve és magas kort megélve, 1894 -ben halt meg. Eltérő típusú és természetű egyéniségek voltak: Széchenyit a lassabban megszülető, megfontoltabb gondolatok jellemezték, hosszú eszmefuttatásokban kifejeződve, gazdasági - gyakorlati érdeklődéssel és a tekintély elfogadásának igényével, Kossuth viszont lendületesebb, fiatalosabb egyéniségként a hevesebb, érzelem-gazdag, patetikus megnyilvánulások embere volt. Széchenyinek elévülhetetlen érdeme a reformkor "elindítása" és országfejlesztő tevékenysége, míg Kossuth harcias fellépésével és a Habsburgokkal vívott küzdelmével az ország kiemelkedő vezetője lehetett.
Nagyvárad- Szerda este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója értekezett Széchenyiről, Kossuthról és Deákról az Ady líceum dísztermében. Nagyvárad- Szerda este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója értekezett Széchenyiről, Kossuthról és Deákról az Ady líceum dísztermében. A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája. Bevezetőjében Csorba László történész arra hívta fel a figyelmet: Széchenyiről, Kossuthról és Deákról beszélni elég átfogó téma tárgyát képezi, ezért inkább arra összpontosít, hogy mi a történelemtudomány mai álláspontja a 19. századi magyar történelem ezen három kiemelkedő politikusának életművével kapcsolatban. Előadásával ezért egy nagyobb ívet ölelt át, a reformkortól a kiegyezésig.
A második véleménykülönbség a megújulás területeit érintette: Kossuth először akarta a társadalmi változásokat (pl. ősiség, jobbágyság eltörlését, vagyis jobbágyfelszabadítást, a feudális rend eltörlését) és csak ezt követően a gazdaság átalakítását, addig Széchenyi éppen fordítva tartotta helyesnek: előbb a gazdaság működésének megváltoztatását és csak után a társadalmi reformokat. Okostankönyv. A két kiemelkedő ellenzéki vezető közti harmadik vita a császárhoz való viszonyról szólt: míg Széchenyi hitt abban, hogy a császár meggyőzhető és Ausztria békés módon is beleegyezhet az átalakulásba, addig Kossuth tisztában volt azzal, hogy a békés megegyezés teljesen kizárt és csak harccal vívható ki az új magyar berendezkedés illetve alkotmány. Végül a negyedik vita köztük a nemzetiségekről szólt: Kossuth azt gondolta, az átalakulásért és modernizációért cserébe a nemzetiségek (vagyis az országban élő szlovákok, horvátok, románok, szerbek) önként elfogadják majd az asszimilációt, viszont Széchenyi tudta: a magyaroknak engedniük kellene a nemzetiségeknek, ha működőképes államot akarnak, benne magyarságot támogató nemzetiségekkel.
(Amellett saját lakása is volt a bécsi vár közelében. ) Kossuth jogi egyetemet kellet, hogy elvégezzen az érvényesüléséhez, Széchenyi a főnemesek önművelő módján képezte önmagát. Kossuth értett az egyszerű emberek nyelvén, Széchenyi az arisztokraták szokatlan és cirkalmas módján fogalmazott, mely nehezebben talált utat a hétköznapi lakosok szívéhez. Kossuth vérbeli újságíró volt, aki bármikor tudott frappáns cikkeket "kanyarítani", Széchenyi "fajsúlyos" és terjedelmes írások, teljes könyvek megírásával fejezte ki újító gondolatait. Amikor Kossuth és Széchenyi nyilvánosan vitáztak és Kossuth a " Hivatás " című cikkében kritizálta a magyar arisztokráciát, Széchenyi egy egész könyv megírásával válaszolt (1841-ben) melynek a " Kelet népe " címet adta. Ami a nyelveket illeti: Kossuth elsősorban magyarul, másodsorban németül beszélt, Széchenyi éppen fordítva. (Ugyanakkor mindketten jól tudtak angolul és latinul, Széchenyi még franciául is beszélt. ) A Lánchíd 1850 -ben Széchenyi István 1825 -ben nagyvonalú és mindenkit meglepő felajánlásával (az MTA létrehozására felkínált vagyonnal), majd 1830 -ban Hitel című, gondolatébresztő és óriási hatású művével lett országosan ismert reformer.
Két válaszcsoport alakult. Deák Ferenc abból indult ki, hogy a magyar kis nép és kultúra, melyet ledarál az őt körülvevő germán és szláv tömb, ha nem védi meg a Habsburg-birodalom védőernyője. Kossuth viszont úgy vélte, hogy jó lenne ez a védőernyő, de a Habsburgok nem elég erősek ehhez, és megakadályozzák a népek fejlődését. A hatalmi potenciál viszont a Habsburgok nélkül is megvan, ezért a Duna-gondolat jegyében meg kéne egyezni a nemzetiségekkel. Végül Deák elképzelése valósult meg, s amit alkotott, még ötven évig fennmaradt. Civilizációs ugrás Csorba László szerint a 19. században Közép-Európa elérkezett egy újabb szintű nagy civilizációs ugráshoz, ami a piacgazdaságban és a polgárosodásban nyilvánult meg. Ehhez szükség volt az eredeti tőkefelhalmozódásra, ami Nyugat-Európában a világkereskedelmi mozgásoknak köszönhetően megvalósult, Kelet-Közép-Európában viszont nem, ezért felmerült, hogy az elosztás során kinek az érdekei érvényesüljenek. Az egyik álláspont képviselői úgy vélték, ha saját magunk döntünk sorsunkról, akkor nem kell felárat fizessünk a polgárosodásunkért, a másik csoport pedig úgy gondolta, hogy inkább fizessük meg a felárat, de a tőkebehozatal biztosítva legyen.
Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: "a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században. Pedig így volt, Kossuth és Széchenyi egymás kortársai voltak egy olyan időszakban, amikor hatalmas változások mentek végbe nemcsak itthon, hanem az egész világban. Céljuk ugyanaz volt: egy liberális, polgári nemzetállam megteremtése. Viszont, abban, hogy ezt hogyan kéne elérni, gyökeresen más nézeteket vallottak. A tempó A köznemesi családból származó Kossuth a gyors, huszárvágásszerű reformok híve volt, amíg a főúri származású gróf Széchenyi a lassú folyamatban bízott. Utóbbinak oka az volt, hogy féltette a reformmozgalmat a bécsi udvar beavatkozásától, békés változást akart – 1848 óta tudjuk, ez nem jött össze. Gróf Széchenyi István Fotó / Picasa Az udvar és a nemesség A fentiekből is látszik, hogy Széchenyi nagyobb hangsúlyt fektetett az arisztokráciára, de nem így Kossuth.