Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Xiaomi Mi Note 10 Pro Teszt | Def Leppard Praha

Thursday, 22-Aug-24 09:17:42 UTC

Az összeszerelés makulátlan, a megjelenítőt Gorilla Glass 5 üveglap védi és IP53 alapon némi por- és csepp elleni vizsga is megvan, persze beázásra nem vonatkozik a jótállás. Kifejezetten előnyére válik a telefonnak a különkiadás üde, tavaszias festése, de jól mutat a szürke, hagyományos variáció is, a keskeny oldalélek pedig nem nélkülöznek egyetlen fontos terepelemet sem. [+] Alulra mikrofon, hangszóró és USB-C port került, a dobozban mellékelt kábellel és 33 wattos gyorstöltővel (jó reggelt, Apple, Samsung, Nokia). Felülre újabb mikrofon, sztereó hangzást biztosító második hangszóró, infra és jack kimenet (jó reggelt, majd' minden csúcskészülék). Jobbra még pont elérhető hangerőszabályzó és bekapcsoló ujjlenyomat-olvasóval, balra végül a csomagolt SIM-tűvel kitolható, tripla tálca, amire két nanoSIM és egy microSD egyszerre jegyet válthat (jó reggelt, sok rivális). A doboz a -tól jutott el hozzánk. [+] Ha az 5020 mAh-n gigantikus telepet is hozzáveszem, csak a Qi töltés, az elithardver és a topkategóriás kameraszett hiányzik, hogy a Note 10 Prót csúcsmobilnak hívjuk, cserébe sokkal olcsóbb egy Mi 11 Ultránál, kellő extrával, hogy az ár/érték verseny koronájára fájjon a foga.

A kijelző egy 120 Hz-es képfrissítési, 395-ös pixelsűrűségi és 1080×2400-as felbontási értékkel bíró 6, 67″-os AMOLED panel, míg a megjelenítő alá egy 4G képes Snapdragon 732G (8 nm)-es processzor került egy Adreno 618 típusú grafikai egység mellé. Természetesen ez a készüléktípus is többféle RAM/ROM kombinációban került a piacra: 6 GB RAM és 64/128 GB ROM, illetve a 8 GB RAM-mal szerelt változat esetében kizárólag 128 GB belső tárhelyről beszélhetünk. A telep mérete is megfelelő ehhez a hardverhez és az 5020 mAh-es akkumulátor 33 W-os gyorstölsére képes. A gyártó leírása szerint 59%-ot tudunk 30 perc alatt belediktálni a készülékbe. Most pedig nézzük meg, hogy pontosan mit is rejt a hátlapi kamerasziget. Van itt egy 108 MP-es főkamera, egy 8 MP-es ultraszéles látószögű lencse, egy 5 MP-es makró és egy 2 MP-es mélységérzékelő szenzor. Az előlapon pedig egy 16 MP-es szelfikamera kapott helyet. Teljes mértékben elmondható az elkészült felvételekről, hogy középkategóriában nincs szégyenkezni valója a Redmi Note 10 Pro-nak, sőt kifejezetten jó képeket lehet lőni vele.

Szerencsére közvetlenül a Xiaomi Redmi Note 10 5G után volt lehetőségem kipróbálni a Note 10 Pro modellt is. Ugyan nem egy rossz mobiltelefon, de az úgymond kisebbik testvér engem mégsem tudott lenyűgözni. Nagyon reménykedtem abban, hogy hasonlóan a Redmi Note 9 Pro-hoz, ennek a készüléknek is sikerül kicsit majd megdobogtatnia a szívem. Lássuk hát, hogy mit is tud a Xiaomi Redmi Note 10 Pro. A Xiaomi Redmi Note 10 Pro dobozából egy szuper dizájnnal rendelkező mobil kacsint vissza ránk. Végre itt még én is elégedett vagyok a hátlapi kamerasziget méretével, kialakításával és elhelyezkedésével. Az üveg hátlap és a kijelző közötti keret ugyan műanyag, de itt ezt a Redmi Note 10 Pro előnyévé válik, mivel így nem lesz annyira csúszós a készülékház. Valamint az ujjlenyomat leolvasó is a jól megszokott oldalsó főgombba került beépítésre, ami további kényelmi faktort jelent az egykezes használatnál. Szóval a formavilága teljesen rendben van, sőt igazán üdítő élménynek hat ránézni a telefonra és csak remélni tudtam, hogy nem fogok csalódni a teljesítményét illetően sem.

Talán kicsit a zajszűrés van túltolva, de ezt már csak azért írom le, hogy tudjak kicsit kötekedni. Külön érdekesség a rengeteg funkció és beállítás mellett, hogy a makró kamera segítségével tényleg még közelebb kerülhetünk a fotózandó témához, mint ahogyan korábban megszokhattuk egy mobiltól. Tehát végre nem csak parasztvakítás a makró lencse megléte, hanem tényleg olyat tud ez a szenzor, amiért érdemes is használni. Amennyiben mozgóképet szeretnék rögzíteni, úgy a legnagyobb videófelbontás a 4k/30fps, de sajnos van egy hátulütője ennek a beállításnak. Hiába kapunk tűéles képet és remek dinamikát, ha kimarad az elektronikus stabilizálás, így kicsit "remegősek" lehetnek az videófelvételeink. Viszont, ha nem ragaszkodunk a 4K-s felbontáshoz, úgy Full HD minőségben már kapunk elektronikus stabilizálást és viszonylag jó minőségű sztereó hangfelvételt. Mindenesetre elmondható az, hogy videózás terén is jónak mondható az eszköz teljesítménye. Xiaomi Redmi Note 10 Pro 4k/30fps Mit is mondhatnék végszó gyanánt?

Több jólismert klasszikust sikerült újrafelfedeznem: most esett le például, hogy a Rocket lényegében egy Queensryche-szintű progtéma, hogy a Love Bites finomságairól már ne is beszéljünk. Az ilyen dolgokból látszik, hogy a Def Leppard tényleg többre volt hivatott kortársainál, mert lehet Mutt Lange-re "fogni" a nagy kiugrást, de szarból ő sem tudott volna várat építeni. Kellett hozzá a tehetség, valamint az a céltudatosság és összetartás, ami egyértelműen lejön a színpadról a mai napig. Baromi kíváncsi vagyok, mit hoznak össze a srácok legközelebb, mert akárcsak megjelenésekor, most is kiválónak tartom a legutóbbi lemezüket, de beérett a Slang is, sőt, az X-szel sem olyan nehéz megbarátkozni, mint gondoltam volna. Egyszerűen csak érdemes egy picit úgy hallgatni az életművet, hogy megpróbálunk mögénézni, na meg persze annyi koncerten résztvenni, ahányon lehetséges. A Def Leppard esetében ez persze nagyon nem egyszerű feladat, szóval nagyon örülök, hogy ez a buli igazi rock'n'roll-hétvégévé változtatta prágai kiruccanásunkat.

Amúgy persze ő is abszolút odatette magát és végre pontosan megfigyelhettem, hogyan dobol. Nyilván egy ilyen speciális, félig elektronikus cuccot valamivel könnyebb hangosítani, mint egy akusztikus dobfelszerelést, ugyanakkor nem lehet elmenni amellett sem, hogy a hangzáskép gyakorlatilag tö-ké-le-tes volt: gyönyörűen megszólaló gitárok és hibátlan összhatás jellemezte a soundot – kevés ehhez foghatót hallottam jó huszonhárom éves koncertlátogató pályafutásom során. Emellett, bár száz százalékosan biztosak sose lehetünk benne, úgy gondolom, hogy ami vokált hallottunk, az a zenészek saját hangján jött – a lemezverziók ezersávos keverésével összevetve itt kimondottan úgy tűnt, hogy az énekest három valóban erős hangú kolléga támogatta meg. Az elhangzott best of-programhoz pedig maximum a hiányolt nótákat lehet hozzátenni, de nyilván eleve nem lehetett olyan setlistre számítani, ami vetekszik a Viva! Hysteria anyagával, pláne, hogy azt is több koncert anyagából vágták össze. Mindenesetre a Euphoria lemezes Paper Sunra egyáltalán nem számítottam (a szájbarágós vetítés ellenére is csúcspont is volt a javából), a hangulatos korai instru Switch 625-ra se nagyon, de a Joe által szólóban elnyomott Two Steps Behind is fantasztikusan szólt egy szál gitárral.

Galériák Megadeth - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2011. április 8. Mercenary - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14. A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23. Wisdom - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 14. Wendigo - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31. Wendigo - Gödöllő, Trafó, 2004. október 8.

Galériák Anthrax - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2014. június 3. Riverside - Budapest, A38, 2013. május 23. Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9. Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12. Stuck Mojo - Budapest, Dürer Kert, 2010. november 2. Wendigo - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 11.

Ha pedig a klubszintet nézzük, érdemes visszaemlékezni a pár évvel ezelőtti House Of Lords - vagy Stryper -bulikra (tehetséges fiatal kollégánk meg is emlékezett ezekről), ott sem csak úgy lézengtek az emberek, mint nálunk a hasonlókon (már ha egyáltalán eljut hozzánk egy-egy ilyen banda). Lehet kutatni a magyarázatokat, de itt alapvetően két dolog számít: szponzori nyitottság (sör- és likőrgyárak) és alacsony ÁFA – erre az alapra építkezve máris könnyebb dolga van rockmédiának, koncert- és fesztiválszervezőnek egyaránt. Mondjuk én még ennek ellenére is azt gondolnám, hogy a fénykorában is inkább otthon, Angliában és főleg Amerikában népszerű Leppard headliner bulijának leszervezésében van rizikó, de aztán persze eszembe jut, hogy a '90-es évek elején még nálunk is a Let's Get Rocked folyt a csapból. Szóval az egyszer biztos, hogy a nézőszám már eleve garantálta a jó hangulatot – a KISS-éhez, Mötley-éhez és a többiekhez hasonlító szórakoztató gépezet pedig nem is hagyta cserben a közönséget.