Tartalom: "Annyi titkom volt. " mondta Szabó Magda édesanyja a halálos ágyán. Ennek a mondatnak nyomába indult el az írónő, hogy évekig tartó kutatómunka után megírja családja krónikáját. Édesanyja Jablonczay Lenke, nagyanyja Gacsáry Emma, és dédanyja Rikkl Mária személyében a XIX. század konzervatív, férfiközpontú világában három erős, tehetséges asszony küzdelmét követhetjük nyomon, nem is az érvényesülés és a boldogság, hanem csupán a fennmaradás útján. És hogy valóban régimódi-e a történet? Régimódi az, hogy az egymáshoz legközelebb állók okozzák a legnagyobb fájdalmat egymásnak? Hogy az odafordulás, a megbocsátás sokszor túl későn érkezik? Apák és fiaik, anyák és lányaik fordulatokkal, titkokkal teli élettörténete elevenedik meg a hangosregényben Ráckevei Anna átélt, beleérző előadásában. MP3-as CD, a teljes játékidő 984 perc. Eredeti név: RÉGIMÓDI TÖRTÉNET - HANGOSKÖNYV Kiadás éve: 2009 ISBN: 9789638809919 EAN: 9789638809919 Oldal frissítés: 2022. jan. 25.
Szabó Magda - Ókút /Hangoskönyv | 9789630959049 Kötési mód keménytábla Dimenzió 145 mm x 125 mm x 10 mm Ókút /Hangoskönyv "Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. " Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az őt ért hatásokról, elsősorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, művészetére.
''Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. '' Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az őt ért hatásokról, elsősorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, művészetére.
Eredeti ára: 5 500 Ft 3 824 Ft + ÁFA 4 015 Ft Internetes ár (fizetendő) 5 238 Ft + ÁFA #list_price_rebate# Jelenleg nem kapható! A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
A történet azonban elég eltérő, és érdekesebbnek is hangzik, mint a gyenge új változat. Az akkori forgatókönyvet Nunnally Johnson írta James Harold Walls Once Off Guard c. regényéből. A nő az ablakban ebben a történetben egy festményen szereplő nő, amit a kriminalisztika professzor egy klubban pillant meg, majd még aznap este útban hazafelé összetalálkozik ezzel a nővel, ezt követően együtt leszenek bűntársak egy gyilkosságban. Egy sokkal izgalmasabb thrillert alkottak a készítők. Az új verzióban is egy nagyon jó alapötletet láthatunk, de Joe Write rendező finoman szólva se hozta ki belőle a maximumot, azt a részletességet, azt a feszültséget, amit ki lehetett volna váltani a nézőben. Viszont számomra pozitívum, és óriási piros pont, hogy azért meg tudott lepni a végén a gyilkos kiléte. Mostanában a Netflixen lévő filmek jelentős része annyira kiszámítható, hogy az előzetes után kár is megnézni bármit, mert már mindent láttunk. Látszik, hogy ez a film azért eredetileg a nagy vászonra készült, de az is sokatmondó, hogy az IMDB-n is csak 5, 8 pontig jutott egyelőre.
Nő az ablakban leírása Anna Fox magányosan tengeti életét New York-i házában. Férje és lánya nincsenek már vele, agorafóbiája miatt pedig képtelen kilépni az utcára. Négy fal közé szűkült élete idegenekkel való csetelésből, régi filmek bámulásából, ivásból és a szomszédok figyeléséből áll. Amikor Russellék, egy tökéletes család költözik az út másik oldalára, Anna újra bepillanthat a családi boldogságba. Egy este azonban olyasmit lát meg ablakából, amitől ingatag világa omladozni kezd, és mélyre temetett titkai a felszínre törnek. Valóban látott valamit, vagy elvesztette ép eszét? Tényleg veszélyben lenne valaki, vagy Anna ördögi manipuláció áldozata? A. J. Finn letehetetlen thrillere az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvszenzációjának bizonyult, az Amy Adams főszereplésével készült filmadaptációt pedig a Netflixen mutatták be. "A nő az ablakban a 21. század tökéletes noirja. Igéző karakterek, sokkoló fordulatok, magával ragadó stílus és egy mesélő, akivel szívesen elkortyolgatnék egy üveg pinot noirt.
Az életkedvem meg az ajtóban, azt mondja "menne". A Netflix újra és újra megkérdőjelezi a modern filmgyártásba vetett maradék hitemet is. Egyszerűen nem értem, hogy miért vásárolnak fel a múltkori Potyautashoz vagy a mostani alkotáshoz hasonló elkészült filmeket. Mármint értem, persze, hogy értem, csak ezen a ponton szerintem a "Netflix Original" plecsni már inkább taszító hatást ér el, ha nem sorozatokról, hanem filmekről beszélünk (még ha csak közvetítő szerepet is tölt be a streamingóriás). Adott most is ez a Nő az ablakban remekmű is, amibe belepakolták fél Hollywoodot, mégis olyan alapvető hibákba bukik bele az egész, amikről azt hinnénk, hogy páran észrevették a forgatókönyv olvasásakor vagy a film készítése közben. De nem, zöld lámpát kapott ez az állatorvosi... öszvér is, és hiába az érdekesnek tűnő alapkoncepció vagy az impozáns szereplőgárda, alig várjuk a film végét, hogy végre kikapcsoljuk a Netflixet. A történet szerint Anna (Amy Adams) agorafóbiás, szabályosan viszolyog attól, hogy az utcára lépjen.
Kezdjük ott, hogy a 100 perces filmből a fenti status quo kialakulásáig 35 perc kell, hogy elteljen. Gondolhatnánk, hogy a számtalan karakter (kihagytam a főbérlőt, akit Wyatt Russell alakít) kellően részletes bemutatása, Anna és Jane Russell kapcsolatának elmélyítése illetve a női pszichéjének sokoldalú körbejárása igényli ezt az időt. Viszont a legtöbb karakter csak 1-1 rövidebb jelenetet kap, helyette a főhős mindennapi szenvedéseit látjuk, de túl sok semmitmondó, már ismert információtartalommal operáló jelenetben. És itt jön talán a legnagyobb vétség, amit a film elkövet, hogy hiába ez a véget nem érő spirál zuhanás Anna elméjébe, Amy Adams karaktere, az a helyzet... hogy iszonyatosan antipatikus. Az egész film arra épít, hogy szánjuk és sajnáljuk őt, gyakorlatilag egy feszült thriller helyett inkább éreztem magamat egy tragédiapornóban: a készítők empátia helyett a cselekmény során végig inkább szánalmat akartak bennünk kelteni, ami óriási hiba és el is idegeníti a nézőt. Ráadásul egy kifejezetten passzív karakter, mert azon túl, hogy leselkedik és egyszer-kétszer kihívja a rendőrséget, legtöbbször csak úgy megtörténnek vele a dolgok, a kulcsfontosságú információk és nagy felfedezések pedig szintén a forgatókönyv adott pillanatában kiderülnek a számára.
Talán kettőt – nagyon sok kérdésem lenne hozzá. " Gillian Flynn
Csodálom a mikro reszketésre képes ajkait, ami végtelenül idegesítő, de ezáltal válik hitelessé a belső félelem, amit a karaktere érez. Aztán itt van még nekünk Gary Oldman, aki szintén kiváló színész, és alig ismertem meg így őszesen. Ő mindig vonzza a tekinteteket, jót tett a filmnek, hogy szerepet szántak neki benne. Feltételezem, hogy a remek szereplőgárda miatt is vártuk ennyire ezt a filmet, sajnos azonban, mint ahogy az az ilyen esetben lenni szokott, a magas elvárás, csalódottsággal párosul. Igazából lehetne ehhez a filmhez úgy állni, hogy pszichothrillernek szánták, mert a motívumok jók: a sötétkékes, hideg szoba, amiben a lépések visszhangoznak, a közeli felvételek a reszkető nő arcáról, a random helyeken előkerülő albérlő, de valahogy közelébe sem kerül az ember annak a feszültségnek, ami odaszegezi a kanapéra. Nekem hiányzott belőle a leskelődés izgalma, alapvető emberi kíváncsiság belesni egy nyitott ajtón, benézni egy ablakon, de ebből csak nagyon keveset láthatunk. Egyébként ugyanezzel a címmel jelent meg film 1944-ben.