12 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek). A UbiSoft jóvoltából megjelenés előtt tesztelhettük a nemrég leleplezett The Settlers 7: Paths to a Kingdom zárt bétatesztjét. Settlers 7 teszt tv. Mostani beszámolónkban a pár óra játék alatt szerzett élményeinket gyűjtöttük össze. A UbiSoft és a Blue Byte közös szerelemgyermeke, a The Settlers sorozat a stratégiai játékok palettájának egyik ékesen csillogó ékköve, legalábbis az 1994-ben megjelent első rész, majd a hihetetlen elsöprő sikert aratott, két évvel később megjelent második részt egyértelműen az RTS játékok hírességek csarnokába szavazza az ember. Azt ezt követő közel tizennégy év azonban közel sem volt annyira dicsőséggel teli, mint azt a fejlesztők és a játékosok várták, a harmadik epizóddal ugyanis komoly mélyrepülésbe kezdett a franchise, ami többszöri próbálkozások és az újabb kiegészítők ellenére se tudott megújulni. Az idén ősszel érkező hetedik résszel a Blue Byte a reformok korszakát szeretné megnyitni, ígéreteik szerint a hetedik felvonással visszatérnek a régi recepthez, és ismét a helyes ösvényt járva fognak hozzányúlni a sorozathoz.
A kunyhókból például kétféle is akad, az egyik csak egy fővel növeli a lehetséges populáció számát, a másik viszont akár néggyel is, ráadásul az épületek háromféle különböző munkaterülettel bírnak, így akár specializálhatjuk is az ottlakók tevékenységét. Így alakíthatunk ki favágó kunyhókat, pékségeket, halászviskókat, fafeldolgozó üzemeket, pénzverdét, vagy akár az elejtett vadállatokat feldolgozó hentesüzletet. Settlers 7 teszt na. A játékban ugyanis a kitermelt javakat fel is kell dolgozni, hogy aztán a kibányászott ércekből fegyvereket, eszközöket készíthessünk, a népesség számára ételt és italt kell biztosítanunk, és természetesen hadseregünket is fel kell szerelnünk. A birodalom fejlesztése mellett a játékmenet másik szerves részét képzi a háborúzás és a hadsereg menedzselése. Mivel bányászott, vadászott és kivágott javaink egy idő után elfogynak, az üresen kongó bányákat, a kivágott erdőket kénytelenek vagyunk pótolni, vagyis a játék alapból háborúzásra kényszerít minket. A Settlers 7 ezen rendszere némileg leegyszerűsödött, és bár többféle katona áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve komoly taktikázást nem igényel majd a csatározás.
A kamera közelítésével bukkannak csak elő az első apró hibák, például egymáson átmenő egységek, de ettől eltekintve öröm ránézni a játékra, ami meseszerű hangulata jóvoltából szó szerint nyugalmat áraszt magából. The Settlers 7: Paths to a Kingdom + Játék + cikkpakk.hu. A játék zárt bétájában lényegében az első három, amolyan betanító küldetésnek nevezhető misszió áll csak rendelkezésünkre, de az így is egyértelműen látszott, hogy a játékmenet alapvetően nem változott. Továbbra is saját birodalmunk alapoktól történő felhúzása, működtetése, terjeszkedése és védelme lesz a feladatunk, viszont ami az előző részek egyik negatívuma volt, az most megváltozott. Ez pedig nem más, mint a kezelőfelület, ami teljesen átláthatóan, mindent egy helyen összefoglalva használható, így a mind a gazdasági, mind a politikai és katonai oldala könnyedén használható a játéknak. A Settlers 7-ben ezúttal is az utak folyamatos építésével juttathatjuk el a telepeseket, a célokhoz akik csak így képesek felhúzni a különböző, a játék kezdetén még csak legalapvetőbb és legszükségesebb épületeket.
Ez azért fordulhat elő, mert külön ember kell arra, hogy a raktárból odavigye neki a szükséges alapanyagot, s ha ez az ember éppen nem áll rendelkezésre, akkor a munkás addig fog ott dekkolni, ameddig meztelen Daksok nem hullanak az égből. Az már fel sem merül, hogy esetleg álldogálás helyett elmenjen ő az anyagokért, még akkor sem, ha a raktár ott van mellette öt méterre. Kicsit hasonlítanak a sztenderd magyar építőmunkáshoz, akik a munkaidő háromnegyedét evéssel, beszélgetéssel és sörözéssel töltik. A legnagyobb probléma, hogy a Settlersben sosem érzed úgy, hogy győztél. Persze, amikor végre összeáll egy szép nagy birodalom, akkor nagy megelégedéssel tölt el azt nézni, ahogy a sok kis telepes teszi a dolgát, de valahogy nem az igazi. Settlers 7 teszt teljes film. Érdekes egy játék tehát a Blue Byte legújabb alkotása. Békésnek és vidámnak tűnik, így egészen addig nem tudjuk, mire vállalkoztunk, amíg bele nem vetjük magunkat. A kedves körítés mögött ugyanis egy brutálisan összetett, reménytelen kezelőfelülettel és játékmechanikával megvert szörnyeteg rejtőzik.
Én úgy vettem észre, hogy egyre gyakoribb a mennyire szar a közlekedés Budapesten thread és hát tényleg nem véletlenül, mert az a közlekedési helyzet, ami kialakult Budapesten és az agglomerációban szar minden egyes résztvevőjének. Hogyan lehet egy régi autót, ha csak az adásvételi szerződése van meg ( se forgalmi, se rendszám) hivatalossá tenni? : hungary. Viszont az, ami gyakran discussion tag alatt megy nem más, mint egy sima rant, hogy bassza meg az összes autós, sőt az öreg dízel autó tulajdonosokat lőjük tarkón amint Budapest közelébe jön. A világ úgy alakult, hogy nagyon könnyű lett elverni a pórt az autósokon minden féle mondva csinált vagy valós okok alapján, és ez találkozott a magyar gondolkodással és politikai berendezkedéssel, ami csak az eddig is frusztrált és megosztott társadalmat tovább frusztrálja és megosztja, miközben az állam csak szívja az autósok vérét mert most épp az a könnyű. Ami tény, hogy a város, meg úgy általában a közlekedési infrastruktúra nem csak az autósoké, hanem mindenkinek helyett kell benne szorítani. Az belső égésű autók lokális környezet szennyezése nagy, főleg a dízeleké, a dízel motorok sajátoságából fakadó magas koromkibocsátásával.
EDIT: Köszönöm mindenkinek a válaszokat, volt bőséggel érdemi eszmecsere, amivel a postom a célját elérte. Néhány záró gondolat összefoglalva: Elég egyértelműen 2 részre bomlottak a vélemények amennyire láttam, az egyik szerint lényegében aki a létminimumot komfortosan megugorja, belefér mondjuk 10 évesnél fiatalabb autó, lakáshitellel lakásvásárlás, évi 1 hét külföldi nyaralás, valamint nem jelent neki egzisztenciális krízist egy 6 hónapos munkanélküliség az már gazdag. A másik vélemény szerint a gazdag az aki a fenti ember életszínvonalát fenn tudja tartani munka nélkül, pusztán tőkéjének jövedelméből. Én az utóbbi véleményt osztom, az előbbi embert pedig középosztálybelinek tartom. Védettségi igazolvány para, korai agyvérzés : hungary. Emiatt jöttek is olyan vélemények hogy ez lenézése mindenkinek aki rosszabbul keres mint az én középosztálybeli emberem, és hogy mennyire irreális őket nem gazdagnak hívni. Ez szerintem nem így van. Azt gondolom hogy a fenti élet-színvonalhoz szükséges jövedelem minden embernek ki kéne hogy járjon, aki hajlandó magát képezni és fejleszteni, és tisztességesen dolgozik.
Azonban van néhány olyan kérdés, ami megfogalmazódott bennem. Tisztában vagyok vele, hogy a multik soha nem az ember központúságról voltak híresek, de kérdem én, hogy egy bajba jutott embertársunk megsegítéséről valóban az alapján döntünk, hogy az számunkra anyagilag kifizetődő-e? Valóban idáig jutott az emberiség, hogy maga az emberség, mint fogalom, kiveszett a társadalomból és pusztán önző önös érdekből vagyunk hajlandóak cselekedni? Ugyanakkor hova fajul a világunk, ha az empátia megszűnik létezni? Jó dolog a fejlődés, de ha a fejlettség kiöli belőlünk a lelket akkor nem leszünk többek bio robotoknál. Legszebb Lezárási Éveink : hungary. Valóban ez a cél, ahová el akarunk jutni? Talán nem ártana ezen elgondolkodni, még mielőtt túl késő lesz. Kíváncsi lennék, hogy mi a helyzet akkor ha egy munkavállalónak súlyos okból azonnal el kellene hagynia a munkahelyét azonban a főnöke vagy a cég ezt megtagadja tőle. Mi történik akkor, ha az illető mégis lelép? És mit tehet ilyen helyzetben a munkavállaló és milyen szankciókkal léphet fel egy multi?
Osztrák - német (Salzburg): na ez kellemes meglepetés volt (vagy csak este 11-re már lazult a forgalom), gyakorlatilag csak lassítani kellett, a rendőrök nem intettek ki, haladás volt. Igazából amit nem értek, az az időfaktor, amikor az egyik dugós helyen se tartott kb. 10 másodpercnél többet a határőrséggel való interakció. Illetve a burstös haladás, hogy hosszú percekig semmi, aztán megindul a kocsisor. Ilyenkor kiugrik kávézni a "tisztelt" személyzet? Alapvetően az osztrák-magyar határszakaszon szocializálódtam, de ilyenek a legdurvább 80-as évek vége / 90-es évek időszakban sem volt. Ha valaki problémás volt, azt félreállították, de a többiek tudtak haladni. Elnézve ezeket a határátkelőket, erre most is bőven lenne lehetőség, hely az van. Ugyanakkor azt is értem, hogy a határőr akkor is megkapja a fizetését, ha 1 óra alatt 1 autót enged át, meg akkor is, ha 100-at... Csak EU-s állampolgárként, EU-s országok között utazva ez az egész teljesen embertelen és megalázó. Próbáltam számolgatni is, ha vesszük durván a 2km-es dugót 2 óra alatt... Mondjuk egy átlagos autó legyen 4-5m hosszú, senki se tapadt a másikra, szóval kényelmesen voltunk, legyen 10 méterenként egy autó, 1km-en 100, azaz 200 jármű.
A napokban tettünk egy körutat: Németország -> Magyarország -> Horvátország -> Németország. Nyilván számos határátlépéssel, ami Schnengen meg EU ide vagy oda, pandémia alatt necces. Fel voltunk készülve rá, hogy ez nem lesz egy könnyű menet, de hát fullra beoltva miért ne legyen a gyerekeknek és nekünk néhány jó hetünk még az iskolakezdés előtt? Tapasztalatok: Német - osztrák (Passau): sehol senki, pedig egy hónappal korábban az osztrákok még akkurátusan csekkolták minden utas oltási vagy PCR papírjait. A visszafelé (német felé) oldal durva volt, kb. 10 km-es dugóval már reggel 9-kor, előre féltünk mi lesz a hazaúton... Osztrák - magyar (Hegyeshalom): dettó, határellenőrzés semmi Magyar - horvát (M7-esen): na itt már befigyelt egy "laza" 20 perces várakozás úgy, hogy nagyságrendileg 20-25 autó lehetett előttünk. Igazából az első WTF érzés, mert ahogy sorrakerültünk, a horvát határőr megnézte az útleveleket, az oltási igazolásokat és a horvát beutazási igazolást, összesen tartott kb. 10 másodpercikg a történet.
A környezetvédelemre és a dugóra hivatkozva azoknak is meglehetne növelni az adóját jó magasra, így csökken a boltok száma, vagy egyenesen bezárni a felét, végül is tudsz gyalogolni egy kilómétert a bió lófasszal a seggedben, nem? Szóval nagyon könnyű mondva csinált jogcímeken baszogatni az autós, extra adókat kiszabni rá, miközben megjegyzem most is szarrá van adóztatva az autós és egy nettó befizető a közösbe, meg kitiltást lebegtetni a feje fölött, csak ez nem egy megoldás. Az autósok többsége kényszerből közlekedik autóval, ha azt hiszed, hogy az a pénz, amit az autó fenntartására költ nem lenne jobb helyen máshol egy átlagembernek nagyon buta vagy. Időben és kényelemben nagyon nem alternatívája a tömegközlekedés rengeteg embernek, nekem napi 1 – 2 óra utam hírtelen a duplájára is nőne tömeg közlekedéssel, ami kurva sok, nekem is 24 óra egy nap, és ebben az utazásban semmi luxus nincs, csak dolgozni járok és esti egyetemre, mindezt a városon belül, nem is annyira "extrémen" külkerületekből, annak aki agglomerációból akar dolgozni járni, és néha valami hobbi miatt, legyen az tánc, pingpong vagy bármi is "extra" kilométereket megtenni, tömegközlekedéssel nem lehetetlen csak nagyon sok plusz idő az ember életéből.
Hogy ez jelenleg nincs így az egy szomorú ténykérdés (hogy miért van ez így arról könyveket lehetne írni, nálam sokkal okosabb emberek minden bizonnyal meg is tették már), DE ettől még szerintem nem nevezhetjük gazdagnak azt akinek ez kemény munkával és/vagy szerencsével összejött. Elsősorban azért mert ha ezt nevezzük gazdagságnak, azzal normalizáljuk hogy ez a honfitársaink többségének nem fog soha megadatni, hiszen a gazdagok mindenképpen a társadalom egy szűk rétege. Ez beletörődés a vereségbe, abba hogy soha nem leszünk mi olyan ország ahol az emberek 90%-ának ez, vagy ennél jobb az életszínvonala. És végezetül visszakanyarodva kicsit a gazdasági programok kérdéséhez ahonnan ez a téma született: Szerintem egy gazdasági programnak azt kéne leírnia hogy hogyan válik Magyarország a jelenlegi állapotából azzá az országgá ahol ez az általam középosztálybelinek titulált életszínvonal minden tisztességgel és odaadással dolgozó embernek elérhető, és nem tartja a társadalom jelentős része ezt gazdagnak.