(Vastag Tamás) Sok az a hely, amire vágysz, de sosem jártál még, Van ez az egy, hol igazán otthon lehetnél. (Vastag Csaba) Ahol megszületünk, ott a helyünk, hol igazi sorsunk vár, Néha elvisz az ár, de a szív hazajár. Őrizd az álmod, míg élsz! Ez a végtelen körforgás, Nem múlhat addig míg élsz, Legyen általad több a világ. Ha az örvény le is húz még, Mert a szíved túl nehéz, Emlékezz rá, emlékezz rá, Mennyit érsz! (Vastag Tamás) Ha igazán hiszed a jót, a remény melléd áll, Tied a föld, tied az ég, s a szíved köztük száll, Ahol így szeretünk, ott a helyünk, hol valaki számít ránk, Néha elvisz az út, de egy szív haza vár. Őrizd az álmod, míg élsz! Legyen általad több a világ, Ha az örvény le is húz még, Mert a szíved túl nehéz, Néha elvisz ár, de a szív haza jár. Ha az örvény le is húz még, majd a lelked hajt tovább, Minden álmod, mint egy lábnyom mutat újra jó irányt. Őrizd míg élsz,! Őrizd az álmod, míg élsz! Őrizd az álmod. míg élsz! Őrizd az álmod. míg élsz!
Az Őrizd az Álmod Alapítvány nyílt pályázatot hirdet, melynek célja a koronavírus járvány következtében, bevételkiesés miatt nehéz anyagi helyzetbe került, a könnyűzene bármely területén dolgozó zenészek és zeneipari háttérmunkások (hang-, video- és fénytechnikusok, roadok, sofőrök, tour managerek) gyermekeinek megsegítése. A támogatás formája: egyszeri, pénzbeli támogatás A megítélhető támogatás: 50. 000. -Ft – 300. -Ft közötti összeg. Pályázók köre: olyan, a könnyűzene bármely területén dolgozó zenészek és zeneipari háttérmunkások, akiknek fő tevékenysége, az elmúlt legalább 2 évben, bizonyíthatóan élő színpadi produkciós szolgáltatáshoz köthető, és akik 18. életévét be nem töltött, önálló keresettel nem rendelkező gyermekükkel közös háztartásban élnek A pályázat kiírásának időpontja: 2020. július 1. A pályázat beadási határideje: 2020. július 20-án éjfél A pályázat benyújtása: e-mailen keresztül az címre, PDF formátumban. A beérkező kérelmeket az Alapítványunk kurátorai bírálják el, a beadási határidőt követő 15 napon belül.
Az első volt a Szerelem vándora, amit a Való Világ 5 fináléjában mutatott be. A dal később egy klipet is kapott, és rengeteg elismerést és díjat. A YouTube videomegosztó oldalon pedig rengeteg nézettséget szerzett a dal. A második dal pedig Ugye érzed címmel jelent meg, aminek premierjét az X-Faktor 3. évadának a hatodik döntőjében halhattunk először. Ez a dal is kisebb-nagyobb sikereket ért el. A munkálatok viszont kicsit szüneteltek, mikor Csaba a Szombat esti lázban táncolt partnerével Mármarosi Tündével amit később meg is nyertek. Viszont emiatt egy kicsit talán késett is az album. Csaba 2013 nyarán a munkák mellett rengeteget fellépett. A felvételek 2013 októberében és novemberében zajlottak. Az album megjelenése előtt még egy dalt bemutatott az X-Faktor színpadán, a Megküzdök érted című dalt. Pár napra rá már a rádiók is játszották. Decemberben kiadásra került az album. Csaba az albumán dalszövegíróként és zeneszerzőként is részt vett. Csabának több lemezbemutató koncertje is várható a közeljövőben, majd egy világszínvonalú koncertturnéra is készül a jövő évben.
A fajta nagyon jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, elviseli a nagyon meleg nyarat és tűri a nyirkos hideget, ami fontos szempont a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási kényszer idején. A magyartarka egy hazai szarvasmarha fajta, jelentős genetikai értéket képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette. A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, és ők koordinálják a genom vizsgálatot, valamint alkotják meg a modern tenyésztési programot.
A szarvasmarha állományok mellett jól megfér egy-két muraközi ló. Ahol a lehetőségek és a körülmények engedik még munkára is használható, de akár hobbi lóként is van helye a családban, nyugodtsága, szelídsége okán a család bármely tagjának barátja lehet. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a muraközi ló ismét fénykorát élje. A múlt századi szövetkezetesítés előtt sok marhatartó kisgazdaságban elképzelhetetlen volt a gazdálkodás lovak nélkül. Megkönnyebbülés volt a gazdának, ha lovat tudott vásárolni és nem kellett a teheneit igázni. Így több tejet tudott fejni, a ló pedig a mezőgazdasági munkákban és a szállításban is gyorsabb volt a teheneknél, ökröknél. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebb fajta a muraközi ló volt. Magyartarka tenyésztők egyesülete. A hidegvérű fajtacsoportba tartozó fajtára a legnagyobb hatást az alpesi hidegvérű lovak (nóri, freibergi) gyakorolták, de melegvérű, elsősorban arab lovak génjei is keveredtek a fajtába. A muraközi egy nyugodt vérmérsékletű, sokoldalúan használható gazdasági ló. Legfontosabb küllemi jegyei a következők: 600 kg körüli élő súly, bottal mérve 150-155 cm-es marmagasság, 22-24 cm-es szár körméret, kicsi tetszetős fej, egy oldalra fésülhető sörény, jól izmolt nyak, mar, hát és far.
Az 1930-as években a Kárpát-medencében a nyugati származású és a hazai pirostarka marhákból a következő nagy tenyészetek voltak: szimentáli és berni-szimentáli keresztezésből 319, bonyhádi 116, pinzgaui 104, borzderes 96, egyéb hazai tájfajta 45 tenyészet. A bonyhádi tájfajta jelentősége a tejgazdaság megteremtésében legalább olyan nagy, mint a tejgazdaságot lehetővé tevő természeti és klimatikus tényezőknek. Ez nem egyszerűen egy a Magyarországon tenyésztett tarka marhák közül, hanem az egyik legjelentősebb. A muraközi ló és a magyartarka. A tarka marhák közül ennek a fajtának nem kellett akklimatizálódnia, hiszen az már legalább fél évszázaddal a tejgazdaságok megjelenése előtt befejeződött. Ugyanakkor a tejgazdaságot a legkisebb tőkeráfordítás mellett ezzel a fajtával lehetett a legnagyobb biztonsággal kialakítani. Nem véletlen, hogy az 1890-es években a tej értékesítésében nagy szerepet vállaló tejszövetkezetek a Dél-Dunántúlon alakultak meg. A második világháború után az állami tulajdonná nyilvánított állatokat az 1950-es évektől szövetkezeti és állami tulajdonban kezelték.
A teljes program megvalósulása esetén sokkal kevesebb olyan utód jön létre, amely a tenyésztés számára feleslegessé válik. Ezen állatok felnevelésével járó költségek így megtakaríthatók. Továbbá csökkenne az állattenyésztés számlájára írt ammónia-, illetve metán-kibocsátás, ezzel Magyarország mezőgazdaságának "ökológiai lábnyoma" is kisebbé válhat, elősegítve a 2050-re megcélzott karbonsemlegességet – fogalmazott Nagy István.