Fotó: MTI/Fényes Tamás Gyakran lépett színpadra feleségével, a 2011. december 25-én elhunyt Mary Zsuzsival. 1965-ben házasodtak össze, öt évig voltak együtt. Angéla lányuk Németországban született meg. Az énekesnő olyan dalokat köszönhet Dobos Attilának, mint a Mama, a Csúnya fiú, a Trombitás, a Te vagy az oda-ideálom vagy a közösen előadott Nyári zápor. Az 1968. évi Táncdalfesztivál döntőjében, az Erkel Színházban az énekesnő Dobos Attila-Szenes Iván Mama című számával előadói díjat nyert. Dobos Attila fogorvosi szakmájában is tevékenykedett, de egy idő után döntenie kellett, orvosként vagy inkább a szórakoztatóiparban akar dolgozni. Miután diplomáját érvénytelenítették, a dalai szerzői jogainak felét pedig akkori feleségének ítélték, nehéz anyagi helyzetbe került, ezért Németországban telepedett le. Ezért is büntetéssel sújtották: Magyarországon a lemezét betiltották, a boltokban lévőket visszavonták, dalait a rádió nem sugározta tovább. Magyarországra visszatérése után, 1985-ben megjelent második, Dobos Attila új dalai című nagylemeze, majd 1991-ben korlátozott példányszámban Az ember tragédiája című operája.
Dobos Attlila (Budapest, 1941. április 27. ) Magyar fogorvos, zenész, zeneszerző, énekes. Dobos Attila táncdalai című válogatásalbuma 1968-ban jelent meg elsőként. Ezen 6 dalát saját maga énekli. Gyakran lépett színpadra feleségével, Mary Zsuzsival, akivel 1965-ben házasodtak össze és öt évig voltak együtt. Angéla lányuk - disszidálásuk után - már Németországban született meg. Az akkor nagyon népszerű házaspár dalainak sugárzását megtorlásul a rádió abbahagyta, a lemezét betiltották, és a boltokból megsemmisítés céljából visszavonták. Később visszatért Magyarországra. 1985-ben jelent meg második albuma Dobos Attila új dalai címmel. 1991-ben jelent meg korlátozott példányszámban Az ember tragédiája című operája.
Mary Zsuzsi korábban sem titkolta, hogy hat gyermeket szült, nem pedig ötöt - Csakhogy a legelső sajnos még az féléves kort sem érte meg. Az énekesnő és Dobos Attila kisfia háromnaposan, agyvérzésben halt meg 1969-ben - adta hírül a Napi Ász. Egy éjszakai lokálban voltak aznap este - Zsuzsi a lapnak elmondta, csak ült nagy pocakkal a táncosnők között, akik kerülgették a párját - ő pedig nagyon féltékeny volt. Elég rossz idegállapotban ment a párjával haza, amikor elfolyt a magzatvíz. Zsuzsi nem tudott saját erőből szülni, olyan fájdalmakkal küzdött, hogy már legszívesebben meghalt volna. Gyermekét két nappal később láthatta csak, a baba a harmadik napon agyvérzést kapott és meghalt - mesélte a Napi Ásznak a sztár. Dobos Attila, a volt férje azonban erre másként emlékszik. A lapnak elmondta, hogy igazság szerint Zsuzsi otthon volt, ő pedig - a neje számításai szerint legalábbis - későn ért haza. Az énekesnő beképzelte magának, hogy egy sztriptíztáncosnő miatt késett, akivel Dobos elmondása szerint egy szót sem beszélt.
Később jogi csatározásba kezdtek, végül Angéla a gyámhatóságoknak köszönhetően az édesapjához került. Dobos utolsó szerelme, Erzsó jó kapcsolatot ápolt a legenda lányával. "Mindig nagyon kedves volt hozzám, az édesem halála után is felhívott, hogy nyugodtan hozzam el a dolgaimat és bármit, amit szeretnék megtartani. Vannak nálam fényképek és az inzulin mérője is" – mesélte el Erzsó.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen az államtitkár úgy fogalmazott: a történelem különös és szomorú sajátossága, hogy egyes napok örökre, megmásíthatatlanul bevésődnek a naptárba. Ilyen volt 1943. január 12-e is, ezen a napon indította meg a szovjet Vörös Hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 2. magyar hadsereg elleni támadását. Ez volt a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – mondta Szabó István. A Don-kanyarról szólva hangsúlyozta: generációk tanulták és tanulják most is a nevét, emlékeznek fájón az elvesztett katonákra, családtagokra, barátokra. Itthon: Volt, aki dicsőségről, más a magyar hadsereg fekete napjáról emlékezett meg ma | hvg.hu. Emlékeztetett arra is, hogy a doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az elesettek és fogságba esettek pontos száma nem ismert. A 2. magyar hadsereg Voronyezs térségében, a Don kanyarulata mentén mintegy 200 kilométer hosszú frontszakaszon foglalta el pozícióját – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: a katonák feladata a németek támogatása mellett a szovjet áttörés megakadályozása volt.
Kérjük városunk és megyénk polgárait osszák meg még lappangó fotóikat, dokumentumaikat közintézményeinkkel, mert ezzel nagy szolgálatot tesznek a késői utókornak. Amikor az 1990-es évek elején kutatni kezdtem Sopronban a Don-kanyar poklát túlélők után, idős barátokra leltem, akik önzetlen segítsége nélkül nem készülhettek volna el eddigi könyveink sem. Ez a fotókönyv már az ő emlékük előtt is tiszteleg. Azok előtt, akiknek évtizedekig csak a hallgatás jutott osztályrészül. Ők voltak azok, akik a sírig őrizték emlékeiket. Soha nem felejtették el bajtársaikat és mécsest gyújtottak emlékükért. Sopron megyei jogú város önkormányzata, a Soproni Egyetem vezetése és hallgatói 1990 óta kegyelettel adóznak a Don kanyarban hősi halált halt és eltűnt katonák, munkaszolgálatosok emlékének. Osztályrészül nekünk a kései utókornak a 75. évfordulón az emlékezés és főhajtás jutott. Béke poraikra! SORS-KANYAR | Kosztolányi Dezső Színház. A bejegyzés létrehozása: 2018. június 14.
A 2. magyar hadsereg Voronyezs térségében, a Don kanyarulata mentén mintegy 200 kilométer hosszú frontszakaszon foglalta el pozícióját – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: a katonák feladata a németek támogatása mellett a szovjet áttörés megakadályozása volt. A hadsereg már a nyári csaták során is súlyos veszteségeket szenvedett, akadozott az ellátás, betegségek tizedelték a katonákat. A legyengült, megfogyatkozott alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak. A hiányos felszereléssel, fegyverzettel és téli ruházattal rendelkező magyar katonák mindezek ellenére a mínusz 30-40 fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, tartották állásaikat – emlékeztetett az államtitkár, aki szerint a fordulat január 12-én következett be, amikor a jelentős túlerőben lévő Vörös Hadsereg általános támadást indított a magyar állás ellen. Katonák a jeges pokolban | Szeged Ma. A katonák 2500 kilométerre a szülőfüldjüktől, számukra idegen célokért küzdöttek és áldozták az életüket – mondta Szabó István, majd úgy folytatta: nem a gyávaságuk miatt kényszerültek meghátrálásra, hanem az eredményes védelem reális feltételei hiányoztak.
A túlélők emelt fővel térhettek volna haza, ehhez képest szégyen, megaláztatás, állami kiközösítés várta őket – mondta. Hozzátette: a doni tragédia sokáig csak családi összejöveteleken volt téma, vagy még ott sem. A harctéren elesett vagy megfagyott emberekre csak szeretteik emlékeztek, özvegyeik, akik egyedül nevelték fel gyerekeiket – fűzte hozzá az államtitkár. A Don-kanyarnál elesett katonák nem születtek hősnek, akaratuk ellenére váltak azzá – fogalmazott Szabó István. Rámutatott: nemcsak a szenvedésükre és a borzalmakra emlékezünk, hanem arra is, amiből mindennek elviseléséhez erőt meríthetünk, ilyen a hazaszeretet, a család szeretete és az érte érzett felelősség. Az áldozatvállalás képessége a magyarság megtartó öntudata – hangoztatta. Az államtitkár beszédét követően Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Nánai László alezredes, protestáns tábori lelkész mondott imát az áldozatokért. Ezt követően a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök mutatott be.
Rámutatott: nemcsak a szenvedésükre és a borzalmakra emlékezünk, hanem arra is, amiből mindennek elviseléséhez erőt meríthetünk, ilyen a hazaszeretet, a család szeretete és az érte érzett felelősség. Az áldozatvállalás képessége a magyarság megtartó öntudata - hangoztatta. Az államtitkár beszédét követően Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Nánai László alezredes, protestáns tábori lelkész mondott imát az áldozatokért. A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik.