Sokszor gondolkoztam azon, hogy ilyen régi szerepjátékok alapján a tipikus good-neutral-evil / lawful-neutral-chaotic alapján hova raknám be magam, és bár fiatalon azt hittem, hogy neutral good, valójában rá kellett jönnöm felnőtt koromra, hogy a faszt, én nem vagyok jó ember. Lawful neutral vagyok. Nem vagyok közömbös a világ bajaira, nem mondanám, hogy nem sajnálom a csövest, de azt sem mondhatom, hogy segítek rajta. 8 éve lakok BPn, szerintem még egyszer sem adtam csövesnek pénzt, nemhogy komolyabb segítséget nyújtsak. Mindig nyilatkozom az adó 1%-ról, mindig kisebb helyeknek adom, de ezen kívül nem adakozok senkinek semmit. (Egyszer küldtem a Futrinkának 10ezret, mikor valami milliós számlatartozásuk volt). Hőbölgök a politika miatt, de nem megyek el aktivistának, mert annyira azért mégse érdekel. Ingyenes pasziánsz fekete özvegy 2 szín keverése. A légynek sem tudok ártani, de nem is segítek senkinek. A levedlett ruháim beviszem ilyen leadós helyre, de ebben az is benne van, hogy egyszerűbb egy zsákban leadni ott, mint a megfelelő szemétbe dobálni.
Hol lesz az új Mohács? ahol megint lemegy Majd a haza napja, S háromszáz évig vagy talán soha többé Arcát nem mutatja! Fessük zászlainkat fekete-pirosra, Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa.
– Óh, már voltam is. – Volt? – Voltam, – s még zárkózottabban nevetett. – Sőt már ki is ábrándultam. Szép volt, egy teljesen s végképpen szabad, független és ígéretes jelenség. Vagy csak játssza? Most én néztem rá, lesből, leeresztett szempillákkal. Babits Mihály: Himnusz Íriszhez : hungarianliterature. – Akkor kérem, mégis, engedjen meg egy fontos kérdést... – Nos? – Egy pici kis kérdést: ha ennyire felszabadult, és úr önmaga felett és nem zavarja semmi, sem külső, sem belső szempontok: akkor mért jár feketében?... Meglepetve nézett rám. Aztán már láttam, hogy most megint hazudni fog: nő: az ajka sarkában megvillant egy kis mosoly s tettetett ártatlan csodálkozással nézett rám: – Nem áll jól nekem? – mondta. Lehajtottam a fejemet, szúrásom ki volt parírozva, s mély hódolattal biztosítottam a szép olasz asszonyt, hogy jól áll, sőt nagyon is jól áll neki...
– Ez tisztára megbolondult! – méltatlankodott az öreg néne. – Vagy az a kelekótya Gergely, az a fura jobbágylegény, akinek lovát patkolta, az csalta volna el holmi szilveszteri itókára? Vagy valamelyik cimborájához szaladt óesztendőt búcsúztatni? Istenem! Ki tud a férfiakon eligazodni? No de reggelre majd csak kiderül. De bizony nem így történt! Petőfi Sándor: Fekete-piros dal : hungarianliterature. Várta, várta az urát a mesterné, míg végül elunta, és sorra fölkereste a falu mesterembereit, sógorokat, komákat. Ám azok színét se látták a kovácsnak. Csak harmadnapra került elő a mester – de nem a maga lábán jött, hanem hozták, mivel halva találták a Táló mélyedésének havas peremén. Most már mindenki tudta, hogy meg akarta lesni a szilveszteréjfélkor felbukkanó, elvarázsolt templomot. Azért kellett elpusztulnia! Amikor pedig újra kitavaszodott, Vince halász és az öreg révész találkozott a Tisza partján. – Régen nem láttam Gergelyt, akinek a kedvesét a templommal együtt elvarázsolták – szólott a halász. – Azt suttogják, más vidékre ment. Sikerült megszereznie az aranypatkót, s azzal megrúgatta a templomot, hogy kiszabadítsa a kedvesét!
– felelte a révész. – De akkor miért süllyedt el újra a templom? – csodálkozott a halász. – Csak azért – magyarázta a révész –, mert bár a kovács készítette az aranypatkót, de ő nem a kedveséért, hanem kíváncsiságból ment oda. Valaki aki ért a számítógépekhez/programozáshoz SOS! : hungary. Így a templom is meg a kovács is eltűnt a világból! – Akkor az a deák se lehetett más, mint Mátyás király – bizonygatta a halász. – Hiszen csak ő adhatott annyi aranyat. És bizonyára fején találta a szöget, mert a történetet mind a mai napig mesélik e tájon.
– E vándor át akart kelni a túlsó partra, de éhes szegény feje. Jól tudod, én özvegyember vagyok, vendégül nem láthatom. Idehoztam hát hozzád, öcsém. Nem vagyunk alkalmatlanok? – Már hogy lennének? Telepedjetek le! – szíveskedett a halász, majd egyet fordított a gőzölgő bográcson. – Micsoda pompás illat! – szimatolt bele a vendég. – Meghiszem azt! – bólintott a révész. – Vince öcsém főzi a legjobban az egész tájékon a hallevest. – Régóta csinálom – szerénykedett a halász. Ingyenes pasziánsz fekete özvegy 2 szn z. – No de itt van két fakanál, merítsenek belőle kendtek! A jövevények nem sokáig kérették magukat. Egyet-kettőt törtek a vászontarisznyán pihenő rozscipóból, majd nagy buzgósággal kanalazni kezdték a levest. Amikor végeztek az evéssel, megszólalt a halász: – Én bizony bort nem adhatok, nekem nincs. Nem is terem szőlő errefelé. Friss Tisza-vízzel azonban szolgálhatok! – Van bor az én kulacsomban – állott föl az ismeretlen vendég, majd a fűzfához kikötött paripájához ment, hogy a nyeregkápából kiemelje a teli csobolyót. Hamarosan mindhárman jót húztak belőle.
"A szellem napvilága" – ez a költői jelzős szerkezet ugrik be, látva a gasztronómiai rendeltetésű kiállítóteret. Ugyanis mennyezetről lelógó izzókábelek metszik újra és újra át a műtárgy előtti látómezőt. Az izzólámpa erejének szimbolizálásával jelenítve meg alkotó és modell egymásra átsugárzó zsenialitását. Ettől rögtön bennünk is felvillan a kreatív zsenilámpa, hogy lehetne zeneileg fokozni ecsetvászon és lámpafény kettősét. Boldog Születésnapot! - GYŐRI HÍREK. A villanyfény diadalát zengő Vill-Korr-himnusszal, melyet sajnos nem tudunk itt prezentálni, mert a róla fennmaradt híradások dacára úgy eltűnt a világhálóról, mint a festmény cikkünk után a városi könyvtárból. De erre nincs is szükség, hiszen egész Győr ismerheti a fülbemászó muzsikát, amely így kezdődik: "Őskor, ókor, újkor, Vill-Korr... " És a Komár László rajongóknak egy igazi csemege, hogy elfeledett, apokrif, eddig sosem hallott dal az egyik. Őszintén sajnálom, kevés vagyok feldolgozni ezt az élményt – írta róla hajdan a 444. Örülünk, hogy a festmény nem jutott a dal sorsára, s egyéb műalkotások társaságában élvezheti, aki arra jár.
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)